Kádár József

oldal nyomtatása Share

Kádár József (Várfalva, 1850. jan. 29. 1939. febr. 12. Dés) történész, néprajzi kutató. Középiskoláit a Tordai Unitárius Gimnáziumban kezdte, ahol 1863-ban megindította a *Remény c. diáklapot; a Kolozsvári Unitárius Kollégiumban érettségizett (1871). Budapesten elvégezte a Polgári Tanítóképzőt (1876). Désen a polgári fiú-, majd leányiskola tanára, 1904-től igazgatója, a Tanügyi Tanácskozó c. folyóirat szerkesztője. A Désen alakult Monographiai Bizottság, a SzolnokDoboka Megyei Irodalmi, Történelmi és Etnographiai Társulat és az EIT tagja. A dési *Szolnok-Doboka c. hetilap, a kolozsvári Magyar Polgár, a budapesti Magyar Nyelvőr és a szülőföldjén megjelenő *Aranyosvidék munkatársa.

Történetírói munkásságának első termékei közül kiemeljük az 1437-es bábolnai parasztfelkelésről szóló dolgozatát (Pórlázadás megyénkben Zsigmond király alatt. *Szolnok-Doboka 1884/1). Helytörténeti kutatásokat folytatva korán eljutott monografikus feldolgozásokig. Önálló kötetek formájában írta meg a megye két népes településének, Szamosújvárnak és Széknek a történetét. Nagyobb méretű alkotása a Belső-Szolnok és Doboka megye története 18481849 (Dés 1890). Nevelői elkötelezettségének bizonyítéka a Szolnok-Doboka vármegye nevelés- és oktatásügyének története (Dés 1896) c. terjedelmes munkája, mely 317 helység 247 iskolájának történetét tekinti át. Réthy Lászlóval, Tagányi Károllyal és Pokoly Józseffel közösen készítette el a Szolnok-Doboka vármegye monographiája (Dés 190105) hét kötetét; a II. kötettől kezdve ő a szövegíró, 406 település történetét adva. Anyagbőségben, forráskezelésének megbízhatóságában ez a monográfia máig is a "hasonló jellegű művek között a legjelentősebb, legtiszteletreméltóbb történetírói teljesítmény" (Szabó T. Attila).

Élete három utolsó évtizedében mint a *Magyar Nép munkatársa főleg tudománynépszerűsítő cikkeket írt és néprajzi kutatásokkal foglalkozott. Kéziratban maradt munkái közül említésre méltó a Szolnok-Doboka megyében élt írók élete és munkássága, valamint a Dési anekdoták és Dés környéki babonák és hiedelmek c. gyűjtemény.

Írói álnevei: Turul, Várfalvi, Siculus.

Kelemen Lajos: Emlékbeszéd K. J. sírjánál. Az EME Désen 1942. okt. 1820-án tartott XVII. vándorgyűlésének emlékkönyve. Kv. 1943. Szolnok-Doboka magyarsága. Szerk. Szabó T. Attila. DésKv. 1944. Enciclopedia istoriografiei româneşti. Szerk. Ştefan Ştefănescu. 1978. 188. Kiss Ferenc: K. J. Közli Művelődéstörténeti tanulmányok 1980. 25060.