Kahána Mózes

oldal nyomtatása Share

Kahána Mózes (Gyergyóbékás, 1897. nov. 26. 1974. ápr. 11. Budapest) író, költő, szerkesztő, műfordító. ~ Ernő öccse. Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön kezdte s a marosvásárhelyi Felső Kereskedelmi Iskolában érettségizett (1915). Fiatalon részt vett a Magyar Tanácsköztársaság fegyveres harcaiban, majd Bécsbe emigrált, s ott Komját Aladárral együtt megalapította az *Egység c. folyóiratot. 1922-ben Marosvásárhelyen telepedett le, faipari tisztviselő, bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, s *Jász Dezső ösztönzésére az *Előre c. munkásmozgalmi lap szerkesztésébe is. A lap betiltása után Bukarestbe költözik, s ott 1923-tól a *Munkás szerkesztője; a lapban politikai cikkekkel, beszámolókkal is szerepel. 1926-ban letartóztatták és munkásmozgalmi tevékenysége miatt hétévi börtönre ítélik. Doftánán raboskodik; egy brassói kihallgatása alkalmával szökni próbál, menekülés közben rálőnek, s lábát amputálni kell. 1929-ben a Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetsége közbenjárására szabadon engedik. Berlinben, Párizsban és Moszkvában él; 1937-ben hazatér Romániába, s politikai cikkekkel, recenziókkal, irodalmi munkákkal kapcsolódik be a *Korunkba. 1940-ben újra visszatér a Szovjetunióba, Kisinyovban részt vesz az ottani moldvai-román irodalmi élet kialakításában. 1956-tól Moszkvában dolgozik, itt készíti el 35 000 szót tartalmazó oroszmagyar szótárát (1959). Életének utolsó évtizedében Budapesten él, sajtó alá rendezi korábbi munkáit, s megírja a 20-as évek romániai munkásmozgalmát is felidéző, dokumentumértékű önéletrajzi regényeit.

Első verseit a marosvásárhelyi Tükör és Kassák Lajos 1916-ban indított Ma c. irodalmi és művészeti lapja közölte. Korai írásait az avantgardizmus stílusjegyei jellemezték, ez az irodalmi iskola hatással volt későbbi proletár valóságirodalmára is. A forradalmi mozgalom cselekvő részeseként belülről közelítette meg a dolgozók osztályharcos életét, s ugyanilyen közvetlen realizmussal nyitott rá írásaiban a szovjet élet mindennapjaira is, nyomon követve a társadalmi változásokat. Romániai tartózkodásának s egyben szülőföldje, a Székelyföld bensőséges ismeretének dokumentuma a Hat nap és a hetedik c. regény, melyet (Köves Miklós írói névvel) a fiatal realista írók *Erdélyi Enciklopédia c. kiadói vállalkozása adott ki Kolozsvárt (1940). "Problémanyitogató munka ez is: a földkérdés körül zajló székely népélet és népszenvedély realista regénye" e szavakkal ajánlják az olvasó figyelmébe idős társuk munkáját a *fiatalok egy röpiratukban, mely a "komoly problémák irodalma" jelszavát hirdeti. Munkái jelentős részében a romániai kommunisták illegális harcát, hőseit örökíti meg a lángoló lírától a szociográfiai pontosságig menő széles íven, s maga sem tagadja Tarackos c. a doftánai fogházban írt s a magyar, román, zsidó és ukrán fűrészgyári munkásokról szóló proletárregényének előszavában, hogy írása "szubjektív írásmű, a politikai lírának prózai formája".

Irodalmi kötetei: Universum (verseskötet, Bp. 1918); Én, Te, Ő (verseskötet, Bécs 1921); Túl a politikán (versek, Bécs 1921); A mozgalom (1923); Taktika (regény, Moszkva 1932); A Kárpátok alatt (elbeszélések, Moszkva 1932); Hat nap és a hetedik (regény, Kv. 1940; 2. kiadás Bukarestben 1955; románul Remus Luca fordításában Şase zile şi a şaptea, 1972); Biharvári taktika (Bp. 1965); Legyen másként Szabadság, szerelem Nyugtalan esztendő (moldáviai regénytrilógia, Bp. 1967, 1968, 1977); Földön, föld alatt (regény, elbeszélés, Bp. 1967); Íratlan könyvek könyve A boldog élet könyve Sóvárgások könyve (önéletrajzi regényciklus, Bp. 1969, 1972, 1973); Tarackos (regény-krónika, Bp. 1971); Vízesés (13 moldáviai román író elbeszéléseinek antológiája, műfordítás, Bp. 1971); Szélhordta magyarok (novellák, Bp. 1971); Két nő egy képen (válogatott elbeszélések, Bp. 1974); Nagy időnek kis embere (publicisztikai írások, visszaemlékezések Szántó *Kovács Gábor válogatásában, Bp. 1977); Tarackos. Hat nap és a hetedik (regények, elbeszélések. Válogatta és bevezeti Mózes Huba, 1978).

Írói álnevei: Gyergyai Zoltán, Joel Béla, Térítő Pál, Köves Miklós, Teo Zare.

Nagy István: K. M.: Hat nap és a hetedik. *Korunk 1940/78. Csehi Gyula: Levélváltás a romániai magyar szocialista irodalom kezdeteiről. *A Hét 1973/6; uő: Egy életmű lezárult. *A Hét 1974/18. Jordáky Lajos: K. M. 18971974. *Igaz Szó 1974/6. Robotos Imre: K. M. a forradalom költője. *Igaz Szó 1977/12. Zimánné Lengyel Vera: K. M. Bibliográfia. Bp. 1977. Kovács János: És a történet kezdete?! *A Hét 1978/31. Botka Ferenc: Börtönszociológia a húszas évekből. Közli Jelszótól a világképig. Bp. 1982. 22427.