Kállay Ernő

oldal nyomtatása Share

Kállay Ernő (Budapest, 1915. márc. 4.) orvosi szakíró. Középiskoláit a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1934), a kolozsvári egyetem orvosi karán szerzett doktorátust (1942), ahol az örökléstani intézet gyakornoka, majd tanársegéde (194144). Oklándon iskolaorvos és francia nyelvtanár (194748), majd a Székelyudvarhelyi Tüdőgondozó főorvosa 1960-ig. Kényszerű pályamegszakítás után 1964-től a brassói gyermekpreventórium tüdőgyógyász főorvosa, a fogarasi (197880) és kőhalmi (198082) tüdőgondozó megszervezője; 1982-től újra Brassóban főorvos nyugalomba vonulásáig (1983).

Első cikkét az *Ifjú Erdély közölte (1934), versei, társadalmi tanulmányai itt s az Erdélyi Fiatalok, Új Cimbora, *Hitel hasábjain jelentek meg. Magyarromán vegyesházasságok négy szamosmenti községben c. cikksorozatát a *Hitel különlenyomatban is kiadta (1944). A *Március c. *főiskolás lap egyik szerkesztője (194344). Tüdő- és gyermekgyógyászati gyakorlatából eredő tapasztalatait a tüdővérzések novokainkezeléséről s a varicella új gyógymódjáról a Revista de Ftiziologie hasábjain dolgozta fel (1959).

Munkája: Vércsoportvizsgálatok kalotaszegi községekben (társszerzésben tanárával, *Csík Lajos biológussal. Az ETI kiadása, Kv. 1942).