Kallós Miklós

oldal nyomtatása Share

Kallós Miklós (Nagyvárad, 1926. nov. 11.) szociológus, filozófiai író, szerkesztő, publicista. Középiskoláit 1944-ig szülővárosában végezte; a Bolyai Tudományegyetemen lélektanszociológiafilozófia szakos diplomát szerzett (1951). Már 1949-ben egyetemi gyakornok, 1950-től adjunktus, 1952-től előadótanár a filozófiai tanszéken, 1959-től a BabeşBolyai Egyetem filozófiaszociológia tanszékének vezetője, a filozófiai tudományok doktora (1968), egyetemi professzor (1970). A Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának tagja (1970).

Publicisztikai, újságírói, szerkesztői tevékenységét egyetemi pályájával párhuzamosan 1947-ben kezdte a kolozsvári *Egység (1949-től Új Út) hetilap szerkesztőségében, 195253-ban a lap főszerkesztője. Az *Utunk főszerkesztő-helyettese (195354 és 195857), a *Studia Universitatis "BabeşBolyai" filozófiai, ill. *szociológiai sorozatainak felelős szerkesztője (196274). Az *Utunk, *A Hét, *Korunk, Igaz Szó, ill. Lupta de ClasăEra Socialistă, Revista de Filozofie, Viitorul Social, Tribuna időszaki, valamint a Scînteia, *Előre, *Igazság napilapok állandó munkatársa. Szatirikus írásai Kamillás álnéven az Új Út, *Igazság, *Utunk (Ütünk) számaiban jelentek meg.

A szélesebb olvasórétegek előtt neve inkább a naprakész, jó tollú politikai publicista képzetét társítja.

A szakmaiak szűkebb köre, a filozófia és *szociológia művelői mindenekelőtt teoretikusi munkásságát becsülik. Az úttörők között tartják számon a marxista alapvetésű hazai politológia, axiológia, tudásszociológia szakkérdéseinek felvetése és tanulmányozása terén. E tárgyköröket feldolgozó monografikus munkái ma már állandó hivatkozási alapul szolgálnak a hazai szakirodalom olyan ismert képviselőinek alapműveiben, mint Ovidiu Trăsnea (1970), Ludwig Grünberg (1976), Marietta C. Moraru (1976), Genoveva Vrabie (1977), Ioan C. Ivanciu (1979). A Mic dicţionar filozofic (1978) hat címszónál emeli ki hozzájárulását a témakör elméleti feldolgozásához.

Több tanulmányára a nemzetközi szakközvélemény is felfigyelt. Így a Studia *szociológiai sorozatában 1970-ben francia nyelven megjelent tanulmányát az iskola szerepéről a társadalmi mobilitásban angolul a Social Science (Winfield, Kansas, USA 1970), francia nyelven a Revue Internationale de Sociologie (Roma, Serie II. Vol. VII. 2-éme Partie 1971) c. szakperiodikák vették át, a politikai értékek státusáról és funkcióiról szóló tanulmányát pedig az angol nyelvű International Political Science Review (USACanadaEngland 1982/2) közölte. Roth Endrével közösen írt tanulmánya a BabeşBolyai Egyetem *szociológiai laboratóriumának eredményeiről és terveiről a Romanian Journal of Sociology 1970/6-os számában, ideológiát, tudományt és politikát egybevető értekezése a The Social Future (Viitorul Social) 1976. aug.-i számában jelent meg. A The political system of the Socialist Republic of Romania c. gyűjteményes kötetben (1979) a szocializmus politikai és erkölcsi értékeiről szóló tanulmányával szerepel.

Az RSZK-delegációk tagjaként tevékenyen részt vett számos nemzetközi tudományos találkozón, így a bécsi (1968) és várnai (1973) Filozófiai Világkongresszuson, a müncheni (1970) és moszkvai (1979) Nemzetközi Politológiai Kongresszuson, a római Nemzetközi *Szociológiai Kongresszuson (1969), a moszkvai Nemzetközi Lenin-szemináriumon (1970), valamint a szocialista országok főiskoláin működő társadalomtudományi tanszékek lipcsei tudományos értekezletén (1979).

Elméleti igényességével, koncepciózus szervezőmunkájával jelentős mértékben járult hozzá a kolozsvári főiskolákon folyó kétnyelvű filozófiaoktatás fejlesztéséhez, akadémiai színvonalának biztosításához. Évtizedes tapasztalatát és hozzáértését a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium országos viszonylatban is hasznosítja: rendszeresen igényt tart munkájára a főiskolai filozófiaoktatás elvi-elméleti problémáinak kidolgozására és megoldására létesített különböző szakbizottságokban.

Revista *Korunk şi animatorul ei *Gaál Gábor címen a Lupta de Clasă 1964/6-os és magyarul A *Korunk és szerkesztője címen a *Korunk 1964/7-es számában megjelent tanulmányával fontos szerepet vállalt *Gaál Gábor és a régi *Korunk rehabilitálásának véglegesítésében. A *Korunk új folyamában megjelent tanulmányai és publicisztikai írásai közül kiemeljük a következőket: A tudatosság szerepe a szocialista forradalomban (1957/10); Az ausztromarxizmus (1958/8); Lenin és a történelemtudomány (1960/4); Politika és erkölcs (1961/10); Karl Jaspers és a politika (1966/8); Ideológia és tudomány (1967/12); A hadseregszociológia (1969/7); Lenin és a *szociológia (1970/3); Életünk, filozófiánk, filozófiai életünk (1974/3); Szocializmus és szabadság (1974/8); Ideológiák, ideológusok és akiket képviselnek. Marx ideológiafelfogásának időszerűsége (1983/3).

Tanulmányaival számos gyűjteményben szerepel, így A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1956), a Filozófiai tanulmányok (1957), Korunk Évkönyv 1974, Látóhatár (Kv. 1974) c. kötetekben. A Mica enciclopedie de politologie (1977) társszerkesztője és társszerzője.

Kötetei: Mi a boldogság? (Roth Endrével, 1965. Románul és németül is, 196263); Iubirea aproapelui şi adevăratul umanism (Roth Endrével, 1963); Conştiinţa politică (1968); Axiológia és etika (Roth Endrével, 1970. Az előzőleg 1968-ban megjelent román kiadást az Akadémia Vasile Conta-díjával tüntették ki); Ideológia és tudomány (társszerző Mare Călina, 1972. Egyidejűleg román és német kiadás); Sociologie, politică, ideologie (Tv. 1975. Az Akadémia Simion Bărnuţiu-díjával kitüntetve); A politika tudomány (1975); A társadalmi rendszer (Roth Endrével, 1978).

(T. S.)

Szegő Katalin: Etikai Kiskönyvtár. *Korunk 1970/6; uő: Erkölcs és érték. *A Hét 1970/4. Sztranyiczki Gábor: Materialista társadalomszemléletünk és az axiológia. *Korunk 1970/12; uő: Értékes társadalomelméleti mű. *Előre 1978. dec. 6.; uő: A materialista társadalomszemlélet maiságához. *Korunk 1979/6. Ovidiu Trăsnea: N. K.: Sociologie, politică, ideologie. Viitorul Social 1976/1.