kamaraszínház

oldal nyomtatása Share

kamaraszínház a XIX. század utolsó évtizedeiben kialakult színháztípus kevés nézőt befogadó teremmel és leszűkített játékterű színpaddal, amely kis létszámú szereplőgárdát foglalkoztat s intim hatású színművek előadására alkalmas.

A romániai magyar szellemi életben a modern művészetek elterjesztésének szándéka ösztönözte a kamaraszínházi törekvéseket. A *Korunkban körvonalazódó politikai színházeszmény jegyében Kolozsvárt 1926-ban *Studió néven kamaraegyüttes alakult: 24 ismert művész és író alapította. A csoport szándékát így fogalmazták meg: "Kísérleti színpadot akar azon kevés író számára, akiket speciális erdélyi viszonyaink nem tudnak vagy nem akarnak megszólaltatni (Toller, Hasenclever, Sternheim, Kaiser). Kutat olyan erdélyi drámák után, amelyek céljainak megfelelnek." A társaság kísérleti színpada nem volt hosszú életű, erejéből csupán egy *Dienes László bevezette művészmatinéra futotta, s a kísérlet utóhatása volt *Becsky Andor Gyémántrabszolgák c. kétfelvonásos dramatizált kórusának bemutatója.

A háború után már 1946-ban kaput nyitott Kolozsvárt a Kamaraszínház, magas irodalmi értékű darabok számára szerezve közönséget; a *Szentimrei Jenő igazgatása alatt működő *Állami Magyar Színház segítségével létrehozott intézmény előbb Romain Rolland, Pirandello, Sommerset Maugham (A szent láng) bemutatásával kísérletezett a Farkas utcai Róm. Kat. *Gimnázium dísztermében, majd 1947 őszén Priestley-darabot (Váratlan vendég) adott elő a Zeneművészeti Főiskola akkor még Monostori úti nagytermében. Felvetődött egy "kamaraopera" terve is. E kezdeményezéseket a színtársulat a *Vidám színpad (195458) felállításával folytatta.

A romániai magyar dráma és színjátszás új, fellendülő korszakában a kísérletezés kényszere hívott életre időszakosan működő újabb kamaraszínpadokat is a 60-as években. Nagyváradon 1969-ben kezdte működését a Stúdió-99 elnevezésű kísérleti színpad; emlékezetes előadása volt *Páskándi Géza első hivatásos színészek által színre vitt abszurdoidja, a Bosszúálló kapus. Ugyanebben az évben nyitotta meg kapuit Szatmáron az Irodalmi Szalon. Később ezek tevékenysége irodalmi műsorok bemutatására összpontosult.

A marosvásárhelyi új Nemzeti Színház megnyitása óta állandó ~ működik az épület kistermében. Jelentős a kolozsvári *Bábszínház kamaraszínpadi előadássorozata, melynek kezdeményezője és létrehozója Kovács Ildikó, a *Bábszínház rendezője. Az élő- és a bábjáték keverékével sajátos játékstílust hozott létre, amely a szövegekből új létdimenziókat csiholt ki. Emlékezetes előadása magyar nyelven Shakespeare Szentivánéji álom és Csokonai Özvegy Karnyóné, román nyelven Jarry Übü király c. színjátékának bemutatása. Több évadon át ~ jelleggel *Senkálszky Endre rendezett a kolozsvári *Állami Magyar Színház művészeivel oratorikus görög drámaciklust; Aiszkhülosz és Szophoklész szövegeit adták elő a Zeneművészeti Főiskola termében s a Művészeti Múzeum udvarán felállított szabadtéri színpadon.

~-jellegű a műsorpolitikájában ifjúsági neoavantgardista törekvéseket szolgáló *Stúdió '51 és *Ifjúmunkás Zsebszínház Kolozsvárt.

(K. J.)

Gaál Gábor: Munkás kamaraszínpad Kolozsvárt. *Korunk 1933/3; újraközölve Válogatott írások I. 34849. jz [Jékely Zoltán]: A Kamaraszínház kapunyitása. *Világosság 1946. febr. 1. Lakatos István Imre: Kamaraopera lehetőségei Kolozsváron. *Világosság 1946. ápr. 1. Ligeti József: Kortársi jegyzetek *Gaál Gáborról. *Korunk 1971/3. Tóth Sándor: Néhány adat *Gaál Gábor életrajzából. *Korunk 1971/6. Krizsán Zoltán: Oidipusz az Irodalmi Színpadon. *Igazság 1978. nov. 8.; uő: Gondolatok egy ciklusról. *Igazság 1981. nov. 21. Bernád Ágoston: A szöveg színháza. *A Hét 1981. júl. 17. Kántor Lajos: A görögök hasznáról. *Utunk 1981/46.