Kántor Erzsébet

oldal nyomtatása Share

Kántor Erzsébet (Kolozsvár, 1938. febr. 10.) műfordító. ~ Lajos felesége. A kolozsvári tanítóképző elvégzése (1955) után a BabeşBolyai Egyetem filológiai karán szerzett román szakos tanári diplomát (1965). A búzai, kerelőszentpáli és tordaszentlászlói általános iskolában tanított, 1967 óta a Kolozsvári Traian Vuia Szaklíceum tanára.

Első írását az *Igaz Szó közölte (1965), fordításai az *Igazság, Korunk, *Igaz Szó, valamint a szegedi Tiszatáj, az újvidéki Híd, a budapesti Nagyvilág és Új Tükör, a pozsonyi Irodalmi *Szemle hasábjain jelennek meg. Kötetben megjelent fordításai: Vasile Rebreanu: Talita Kumi (novellák és karcolatok, 1968); Sorin Titel: A fogoly hosszú utazása (elbeszélések, 1975); A túlélés iróniája (mai román kisregények, Bp. 1976); Anton Holban: Értelmetlen halál (kisregények, Kántor Lajos utószavával, 1978); Marin Sorescu: Hideglelés (dráma, Modern Könyvtár, Bp. 1980); Radu Flora: Csapda (regény, Kántor Lajos utószavával, Újvidék 1980); Alexandru Ivasiuc: Előszoba (1983); Eugen Simion: Élmények kora, vallomások kora, Párizsi napló (1983).

Beke György: Játék az életért. *Utunk 1975/31. Huber András: Rendhagyó útinapló. *Igazság 1983. dec. 21.