Kara Győző

oldal nyomtatása Share

Kara Győző (Bonyhád, 1860. nov. 25. 1942. jún. 26. Arad) irodalom- és művészettörténész, tankönyvíró, műfordító. A szabadkai főgimnáziumban érettségizett (1880), a budapesti egyetemen szerzett történelemlatin szakos diplomát (1885). Tanári pályáján 1891-ben került az aradi főgimnáziumba, ahol nyugdíjazásáig (1936) tanított. Ő rendezte az iskola OrczyVásárhelyi könyvtárát, nyugdíjas korában pedig a Kultúrpalota Csányi-levéltárát. A Kölcsey Egyesület tagja, felolvasásait az egyesület évkönyvei őrzik.

Forrás- és dokumentumközléseken, szótár- és tankönyvszerkesztésen, kortörténeti táblákon kívül szívesen foglalkozott helytörténettel, így feldolgozta az 184849-es szabadságharc idején Aradon szerepet játszott Fábián Gábor műfordítói tevékenységét és Csiky Gergely tanulókorát. Az 1899-es évfordulón irányult figyelme az aradi vértanúkra, gyűjteni kezdte a rájuk vonatkozó mindmáig kéziratban maradt adatokat. Részt vett a vesztőhelyen végzett 1913-as ásatásokon, majd 193233-ban ő vezette a kivégzés helyén maradt öt vértanú földi maradványainak feltárását.

A helybeli lapok állandó munkatársa tárcacikkekkel és versfordításokkal németből, románból. Figyelmet érdemelnek az Aradi Hírlap, Aradi Közlöny és a *Nagyváradi Napló hasábjain 1923-ban megjelent Eminescu-tolmácsolásai.

Salgó Pál cikksorozata a vesztőhelyi ásatásokról. Erdélyi Hírlap, Arad 1932. máj. 13. júl. 2. Meghalt az aradi vértanúk sírjainak felfedezője. Magyar Újság, Kv. 1942. júl. 9.