karikatúra

oldal nyomtatása Share

karikatúra A *humoros töltetű, személyre utaló vagy társadalomkritikát hordozó művészeti alkotás viszonylag korán *jelentkezik az erdélyi képzőművészetben. Egy 1908-ban Kolozsvárt rendezett csoportkiállításon első ízben mutatnak be önálló grafikai műfajként karikatúrákat is (Csengery István rajzait). A két világháború közötti lapokban és folyóiratokban megjelent nagyszámú karikatúra a társadalmi és politikai élet visszásságait állítja pellengérre, s a kor ismert személyiségeiről nyújt görbe tükrös arcképcsarnokot. E korszak leggyakrabban *jelentkező karikaturistái kolozsvári, temesvári, *nagyváradi lapoknál dolgoznak, többnyire szerkesztőségek állandó munkatársaként. Kolozsvárt *Guncser Nándor művelte következetesen a társadalmi és szatirikus politikai lapillusztrációt. A Temesvárt megtelepedett Kóra-Korber Nándor bánsági lapokban (Temesvári Hírlap) és több folyóiratban (Genius, Periszkop) közölt rajzai mellett több könyvet illusztrált; pár vonallal dolgozó, többnyire geometrikus rajzolatú karikatúráiban jellemábrázoló arcképsorozatot adott kortársairól. Temesvári panoptikum címmel 1924-ben kötetben is megjelentette karikatúraportréi egy részét. A *Nagyváradi Esti Lap és *Nagyvárad c. lapokban (192223) Major Henrik, a forradalmi múltja miatt emigrációba kényszerült világhírű magyar karikaturista *jelentetett meg nagyszámú *humoros rajzportrét.

Irodalomtörténeti szempontból is *jelentős az 1923-ban Romániába érkezett *Diósy Antal karikatúragyűjteménye a romániai magyar irodalom és közélet jeleseiről, melyet *Győri Illés István még abban az évben Ecce homó! (így) c. alatt két kötetben saját előszavával megjelentetett. A dokumentumértékű munka I. kötete Kolozsvár görbetükörje (így) cím alatt többek közt Balogh Artúr, Borbély István, Gyallay Domokos, *Győri Illés István, Indig Ottó, Hunyady Sándor, Janovics Jenő, Kádár Imre, Karácsony Benő, Kós Károly, Ligeti Ernő, Kőmíves Nagy Lajos, Sütő-Nagy László, Nyírő József, Osvát Kálmán, Paál Árpád, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, *Walter Gyula karikatúráját mutatja be. A II. kötet Nagyvárad görbetükörje (így) címen többek közt Adorján Emil, Bíró György, Böszörményi Emil, Fehér Dezső, Gulácsy Irén, Hegedűs Nándor, Marót Sándor, *Tabéry Géza karikatúráját tartalmazza. Mindkét kötet a *Gyilkos c. kolozsvári lap kiadása.

Szépíróink közül az írói-művészi nevén is szereplő *Bánffy Miklós készített karikatúrákat. Híressé váltak leleplező erejű karikaturisztikus jellemábrázolásai az 1922-es genuai nemzetközi konferencia résztvevőiről (köztük Csicserin szovjet küldöttről), s egy sajátos, a Tamási-mű szelleméhez idomuló karikaturisztikus stílus jellemzi az Ábel első kiadásához készített illusztrációit is. Jeles karikaturistánk Tomcsa Sándor: vidéki történeteit "írta és rajzolta" a *Brassói Lapok számára, két művészi síkon egyszerre mutatva be kispolgári hőseit.

A 30-as és 40-es években az antifasiszta propagandát és a háború elleni tiltakozást szolgálta a romániai magyar karikatúraművészet is. Keleti László, Klein József, Lázár Éva, *Reschner Gyula rajzai sorolhatók ide.

A II. világháborút követően az újjáépítés során *jelentkező társadalmi és politikai kérdések sokasága, a nagy átalakulások korát élő ország új arculata kínált témát rajzolóinak, s a ~ visszaszorult, legfeljebb az osztályellenség, az imperialista tábor képviselőinek leegyszerűsített torzrajzát nyújtotta. A ~ csak később nyerte el művészi önállósulását.

A 60-as évek végétől *jelentkezik az új nemzedék, amely már magasabb művészi szinten próbál társadalmi *jelenségeket megközelíteni, élve a rajzi *humor hatásos kifejezőeszközével. A nagy számban *jelentkező *fiatalok szinte mindegyike képzőművészeti főiskolát végzett; többségük a bukaresti vagy kolozsvári főiskolák grafikai osztályain. Hatásos eszközük a ~ művészi nagykorúsítására az, hogy rajzaikat vagy rajzsorozataikat önálló kiállításokon mutatják be. Lazultak tehát a ~t a napilapokhoz és folyóiratokhoz fűző kapcsolatok, áttételesebb lett e művek társadalombírálata. Napi feladatokon és szolgálaton túl *jelenségekről, ellentmondásos kortünetekről adnak számot a *humoros rajz és a művészi *groteszk határán. Az e műfajban *jelentkező alkotók törekvéseinek lényegét a 70-es évek közepétől szervezett "humorszalonok" népszerűsítik. Közös kiállításaiknak plakátja, katalógusa van; látogatottságuk nagyobb, mint más képzőművészeti kiállításoké. (Romániai magyar alkotók rendszeresen *jelen voltak az 1974 és 1980 között szervezett huszonöt *humorszalonon, s Suceaván, Bukarestben, Kolozsvárt, Bákóban, Marosvásárhelyen, Costineşti-en és Petrozsényban rendezett közös kiállításokon.)

A *jelen alkotói között hazai és külföldi kiállításokon is számottevő sikert aratott a kolozsvári *Unipan Helga (többnyire művészettörténeti ábrázolások újraértelmezett és "lehetetlen környezetű" megjelenítésével), a marosvásárhelyi *Molnár Dénes (*groteszk képtársításaival, melyekből önálló kötetben is megjelentetett), a nagyszebeni *Orth István és a több évig Bukarestben élt *Pusztai Péter kiváló plakátjaikkal. A marosvásárhelyi karikaturisták alkották a legnépesebb csoportot; közösségük több tagja azonban már másutt telepedett meg.

*Jelentkezésük alapján (bár részvételük sokszor kihagyásos) s néhány kimagaslóan jó munkájuk nyomán számon tartjuk Gyárfás Miklóst, Szabó Zoltánt, Vincze Lászlót (Marosvásárhely), Feleki Károlyt, Palotás Dezsőt (Kolozsvár), Bódis Dezsőt (Brassó), Czintos Lászlót (Sepsiszentgyörgy), Koncz Istvánt (Szászrégen), Elekes Gyulát (Székelyudvarhely), Keller Emesét (Bukarest).

Külön műfajként él és talál helyet a romániai magyar művészetben a szobor~. Első művelője *Szabó Vera kolozsvári szobrásznő volt, aki 1925-ben irodalmi életünk és közírásunk kiválóságairól készített karikírozó arcképsorozatot a Kisebbségi Újságírók Szervezete felkérésére. Életművet alkotott *groteszk kisszobraiban az udvarhelyi származású és Kolozsvárt élő Benczédi Sándor. Szobrászi termésének legmaradandóbb darabjai éppen ezek a terrakottában készült ~portréi, *humoros jellemképei és helyzetkomikumot nyújtó, kisplasztikai méretű alkotásai. Szobrainak nagy része magántulajdonba került; népszerűségükre jellemző, hogy jó részüket szinte elkészültük pillanatában megvásárolták. Irodalmi, művészeti és tudományos életünk jeleseiről készült arcképei azonban (melyeket az *Utunk folyóirat közölt sorozatban) közgyűjteményekbe, a Székelyudvarhelyi Múzeum birtokába jutottak. Ugyanebben a képzőművészeti technikában, de más alkati és szemléleti hozzáállással készülnek Benczédi Ilona *groteszk kisszobrai. Plasztikai munkáiban és rajzaiban is foglalkoztatta a karikatúra s a művészi *groteszk műfaja a szobrász Márkos Andrást.

Kóra-Korber Nándor: Temesvári panoptikum. Tv. 1924. *Molnár Dénes: huMOL szótár. Karikatúrák. 1977; uő: A *humorgrafikáról, avagy a fiatal karikatúra nagykorúsága. *Korunk 1981/1; uő: A meghökkentés művészete humorgrafika. 1981. *Utunk 1981/32.