Kassák Lajos emlékezete

oldal nyomtatása Share

Kassák Lajos emlékezete Kassák Lajos (18871967) költői, tanulmányírói és irodalom-művészetszervezői tevékenysége a romániai magyar avantgárd kibontakozásában és fejlődésében lényeges szerepet játszott. *Méliusz József 1967-es Kassák-tanulmányának szavaival: "A Kassák-kérdés története, a Kassák-mű: szocialista történelmi, irodalomtörténeti, esztétikai és morális probléma [...] Avantgárd nonkonformizmusával eleve a valóság megragadásának, rejtett zugai felfedezésének tágabb lehetőségeit vetítette előre, akárcsak a személyiség dialektikus szuverenitásának, szerepének, jogának felismerését és elismerését."

Kassák közvetlen kapcsolata erdélyi írókkal és művészekkel már az I. világháború éveitől nyomon követhető folyóiratának, a Mának hasábjain (Mattis Teutsch János grafikái, Kahána Mózes, *Reiter Róbert versei). A romániai magyar avantgárd induló folyóiratai (*Genius, *Periszkop, *Napkelet) párhuzamosan a román avantgardista Contimporanullal, amely 1925-ben Kassák, Nádass József és Tamás Aladár verseit, cikkeit közli, valamint e korszak több *jelentős alkotója, alkotása (Bartalis János és *Szentimrei Jenő költészete, *Szilágyi András regénye, az Új pásztor) magukon viselik Kassák hatását.

Külön bár e kezdetekkel összefüggő fejezet Kassák és a *Korunk kapcsolata (beleértve a két szerkesztő, *Dienes László és *Gaál Gábor személyi kapcsolatát is Kassákkal, aminek hű tükre levelezésük). A munkatársi viszony változó: a teljesnek látszó egyetértéstől és együttműködéstől az éles konfliktusig hullámzik. 1926-ban, Dienes folyóiratának 2. számában olvasható Kassák aktivista-konstruktivista programja Az új *művészet él! cím alatt. A tanulmány önálló kiadványként is megjelent a *Korunk Könyvtára sorozatában. További *jelentkezései a *Korunkban ugyancsak az "Éljünk a *mi időnkben" szellemét képviselik, a "szép" felfogásának átalakulását, gyakorlati-társadalmi vonatkozásait emelik ki: "egy tökéletesen megépített gép vagy tökéletesen megszerkesztett vers" szépsége mellett tesznek hitet. Ebben a szakaszban Kassák otthon érezheti magát a folyóiratban; lapjairól (Dokumentum, Munka), könyveiről (Tisztaság könyve) méltatást közölnek. Igaz, az avantgárdon és a munkásmozgalmon belüli viták előszelét már ekkor érezni Hevesy Iván kritikájában (1926) és Fábry Zoltán cikkében (1927), Dienes azonban igyekszik tompítani az ellentéteket. Kassák 1928-ban "képarchitektúra" szellemű, konstruktivista borítólapot készít Dienesnek, amely már *Gaál Gábor szerkesztése idején, 1929 elején (négy számon át) képviseli a kolozsvári folyóiratot. Gaál ugyancsak ellenzi a szektaharcot, 1930-ban azonban enged a Gergely Sándorék felől jövő nyomásnak (ebbe saját korábbi személyes konfliktusa is belejátszhatott, amelyről Kassák az Egy ember élete c. önéletrajzi regénye VII. kötetében éles megfogalmazásban szól); Fábry cikkei után 1931 szeptemberében József Attila igaztalanul szigorú, megsemmisítő kritikája *jelenik meg a *Korunkban a 35 versről. A *Korunk-munkatársak és Kassák közti vita egyes cikkekben *mindkét részről durva személyeskedésekig ér el. 1929 után sem tanulmányt, sem szépirodalmi művet nem olvashatunk Kassáktól a folyóiratban. (Ez utóbbi kategóriát *mindössze egy regényrészlet képviselte 1929-ben: a Marika énekelj.)

A Kassák-jelenség iránti érdeklődés a 30-as évek romániai magyar irodalmának más rétegeiben is *jelen van: az *Erdélyi Fiatalok ifjúsági szemináriumában 1931-ben *Csákány Béla tart jól dokumentált előadást az íróról, a Mesteremberek c. híres Kassák-verset pedig a 30-as években pódiumról adják elő a romániai szakszervezetek *ifjúmunkás kórusai.

Hosszabb megszakítás után Kassák költészetének hatását a 60-as évektől érezni ismét a romániai magyar irodalomban. *Méliusz József poémái, *Lászlóffy Aladár és Király László költeményei a kassáki verseszmény életképességét, mai vonzását igazolják. A *Korunk 1967 márciusában *Méliusz József színes lírai visszaemlékezésével (M. J. két nevezetes találkozása Kassák Lajossal) üdvözli a 80 éves költőt. A grafikában Heim András követi Kassák képarchitektúráinak szellemét és formáját. A Kassák-művek újrakiadása ma széles olvasóréteghez juttatja el a század eleji avantgárd termékeit, valamint az öregkori, már-már klasszikusan lehiggadt költői alkotásokat. A romániai kiadók a Tanulók Könyvtárában megjelent antológiák (Föld, csillag; Nagy tél után) mellett önálló kötetekben népszerűsítették Kassák irodalmi hagyatékát (Kassák Lajos legszebb versei, *Méliusz József előszavával, 1968); Válogatott versek, *Ágoston Vilmos utószavával, 1983).

A bukaresti egykori avantgárd folyóirat, a Contimporanul (19151926) korai példamutatását követően Petre Pascu tolmácsolásában Averea şi colecţia mea de arme címmel kötetben is eljutottak Kassák versei a román olvasóhoz (Neagu Rădulescu Kassák-portréjával, Kv. 1980). *Művészetszervező és esztétikai munkásságával foglalkozik Kántor Lajos Kép, világkép c. kötetében (1977) és *Mezei József Kép, világkép világnézet címmel a Kriterion Képzőművészeti írások c. gyűjteményes kötetében (1983).

(K. L.)

Méliusz József: Kassákért. 1967. Közli Az új hagyományért. 1969. 265306. Sőni Pál: Avantgarde-sugárzás. 1973. *Gaál Gábor: Levelek. 1975. 601, 61315, 61820. *Sugár Erzsébet jegyzetei a közölt levelekhez. Kovács János: Aradi közjáték. Közli: Genius, Új Genius. 1975. 548.; uő: Aradi kék lovasok. Közli: Periszkop. 1979. 558. Dan Grigorescu: K. L.: Averea şi colecţia mea de arme. Contemporanul 1980/31. Nae Antonescu: K. L.: Averea şi colecţia mea de arme. Steaua 1980/9. K. L. levelei Petre Pascuhoz. *Korunk 1981/4.