Katona Szabó István

oldal nyomtatása Share

Katona Szabó István, családi neve Szabó (Kézdivásárhely, 1922. nov. 10.) regényíró, elbeszélő, újságíró, szerkesztő. Szülővárosában kezdett tanulmányait megszakítva kereskedőinas volt Óradnán, szövőgyári *munkás Nagyszebenben, majd a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett (1942) s a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán diplomát szerzett (1947). Mint egyetemi hallgató a *Móricz Zsigmond Kollégium diákigazgatója (194547) s a *Világosság napilap riportere. Tanulmányainak végeztével rövid ideig tanár a bánffyhunyadi gimnáziumban, majd 1948-tól egy évtizeden át a Falvak Népe, ill. *Falvak Dolgozó Népe szerkesztője (1950 és 1952 között főszerkesztő-helyettese), 1958-tól Marosvásárhelyen az *Új Élet főszerkesztő-helyettese, 1967-től a lap szerkesztőbizottságának tagja és rovatvezető.

Első írása, egy Tolnai Lajos marosvásárhelyi tartózkodásáról szóló adattár, Móricz Zsigmond lapjában, a Kelet Népében jelent meg (1941). Találkozásait Móricz Zsigmonddal megírta az Ifjú Erdélynek (1942). A háború után a *Világosság, *Utunk, Romániai Magyar Szó, Előre, Dolgozó Nő, *Igaz Szó, *Művelődés, Vörös Zászló, Hargita, Megyei Tükör is közli riportjait, recenzióit, művészeti kritikáit. Gondozásában jelent meg a Móricz-féle Magvető két erdélyi kiadása (1944, 1945); magyar nyelvtant és olvasókönyvet szerkesztett a VII. osztály számára (1962); jelentős riportsorozatai az *Új Életben: Száz év után Orbán Balázs nyomában (Bözödi Györggyel, 1968); Negyven év múltán Bözödi György könyve nyomában (1972); Kalotaszegi krónika (1972); A bölcsőhely körül c. alatt Kovács Katona Jenő, Salamon Ernő, *Tompa László és Nagy István szülőhelyének bemutatása (197778).

Fordításai jelentek meg I. L. Caragiale karcolatainak, cikkeinek és bírálatainak háromkötetes gyűjteményében (1952), tolmácsolásában mutatta be a marosvásárhelyi Állami Színház Petru Vintilă Ki meri megölni a szerelmet? c. színművét (közli *Művelődés 1974/4). Összeállította a romániai magyar színészek, képzőművészek és zenészek lexikonát (175 folytatás, *Új Élet 197677).

Önálló kötetei 1957-ig családi nevén: Virágzó élet (Palocsay Rudolf életrajza, 1955); A dinnyecsősz (elbeszélések, 1955); Farkasjárás (elbeszélések, 1957); Borika (regény, 1959, 1963, 1974. Román kiadás Constantin Olariu fordításában, 1964); A harmadik kakasszó (kisregény, 1963); Vesztett szerelem (regény, 1967); Szakítás (kisregény, 1973); Elbeszélések (1974).

Írói álneve: Kézdi István.

Gálfalvi Zsolt: A dinnyecsősz. *Utunk 1956/7. Izsák József: Farkasjárás. *Utunk 1957/50. Nagy Pál: A novellától a regényig. *Igaz Szó 1959/12. Kacsó Sándor: Szocialista alapon konzervatív falu. *Utunk 1960/3. Szőcs István: Hamis irodalmi eszmény. *Igaz Szó 1960/2. Bálint Tibor: Megáporodott szerelmek. *Utunk 1967/27. Kormos Gyula: Szemlélet és ábrázolás. *Igaz Szó 1967/8. Antal Péter: Többrendbéli szakítás. *A Hét 1973/36. Bartis Ferenc: K. Sz. I.: Szakítás. *Igaz Szó 1974/1.