Kelemen Béla (1991 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913. okt. 28. 1982. dec. 8. Kolozsvár) nyelvész, szótáríró. Középiskoláit Kézdivásárhelyen végezte (1931), a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán román nyelv- és irodalomból, mellékszakként romanisztikából és latin nyelvből tanári oklevelet szerzett (1935). Pályáját a Kolozsvári Róm. Kat. Főgimnáziumban kezdte, ahol 1945-ig a román nyelv és irodalom tanára, közben (194144) főigazgatósági szakelőadó. 1946-tól a Bolyai Tudományegyetemen adjunktus, majd előadótanár, a rektor mellett a tanulmányi ügyek főtitkára. 1950-től a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetben osztályvezető, a románmagyar és magyarromán szótárak főszerkesztője; 1957-től 1968-ig párhuzamosan a kolozsvári egyetem román nyelvtudományi tanszékén egyetemi tanár. Megindulásától tagja a Cercetări de Lingvistică és a Nyelv-és Irodalomtudományi Közlemények (NyIrK) szerkesztőbizottságának, utóbbinak 1964-től helyettes felelős szerkesztője. Elnyerte a filológiai tudományok doktora, ill. a docens doktori címet (1965), nyugalomba vonult 1978-ban, szakmunkásságát haláláig folytatva.

Első írását a *Csíki Lapok közölte (1931). A románmagyar kulturális közeledést szolgálta a román irodalomról, többek közt Lucian Blaga drámáiról a Vasárnapba írt cikkeivel (193840), majd Kőrösi Csoma Sándor román bemutatásával a Limba Română hasábjain (1954) vagy Emil Petrovici és a magyar nyelvtudomány c. értekezésével a *Korunkban (1968). Szakcikkei a Cercetări de Lingvistică, Studii şi Cercetări de Lingvistică, Limba Română, NyIrK, Revue Roumaine de Linguistique, Cahiers de Linguistique Théorique (Párizs), Studia Universitatis BabeşBolyai Series Philologia c. nyelvészeti folyóiratokban s a *Korunk, *Igaz Szó hasábjain jelentek meg. A NyIrK közölte tanulmányai közül kiemelkedik: A strukturalista nyelvészet amerikai változata (1961/1); Társadalomfejlődés és nyelv (1962/2); A matematikai nyelvtudomány néhány kérdése (1963/1); A román filológiai és nyelvtudományi kutatások fejlődése a Román Akadémia centenáriumának tükrében (1966/2). Román nyelvű tanulmányaiban a modern nyelvelméletekkel, a statisztikai módszerekkel, Ioan Zoba de Vinţ XVII. századbeli szövegeinek fonológiájával és szókincsével, a román nyelvre gyakorolt magyar nyelvhatással, Sextil Puşcariu nyelvelméletével foglalkozik.

Fő kutatási területe a lexikográfia és lexikológia. Mint szótárszerkesztő munkatársaival megszerkeszti a románmagyar szótár első (1957) és javított második (1964) kiadását, valamint a nagyszótár két kötetét, utóbbi művet a Román Akadémia Timotei Cipariu-díjjal tüntette ki. Szerkesztésének elvi és gyakorlati szempontjait tanulmányban tisztázta (NyIrK 1957/14), s e nagyszótár mellett a kívánalmak kielégítésére évtizedeken át egy sor románmagyar és magyarromán közép-, zseb- és iskolai szótárt jelentetett meg. Lexikográfiai tevékenysége tükröződik a Dicţionarul limbii române munkálataiban is (a IX. és X. kötet egyik felelős szerkesztője), tagja a szótár etimológiai bizottságának, e szerepében foglalkozik a román nyelv magyar jövevényszavaival. Munkatársa Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának: az IIV. kötetek román értelmezéseit készítette el.

Részt vett a romániai magyar nyelvművelésben is. A Gálffy MózesMurádin László-féle Anyanyelvünk művelése c. kötetben (1957) kimutatja a szótárszerkesztés nyelvművelő szerepét, s a napi és heti sajtóban megjelent nyelvművelő cikkei mellett jelentős részvétele a Szabó T. Attilával, Gálffy Mózessel és Márton Gyulávál közös Helyesírási tájékoztató (1969) és a Szabó T. Attilával, Gálffy Mózessel és Balogh Dezsővel közös Magyar helyesírási szótár (1978) szerkesztésében.

Egy irodalmi olvasókönyvben Delavrancea-fordítással (1937), az *Utunkban Sadoveanu-fordítással (1950) szerepel, s ő ültette át magyarra a *Balogh Edgár összeállította Nicolae Bălcescu válogatott munkái c. kötetben (1956) megjelent Bălcescu-szövegek jelentős részét.

Kötetei: Limba şi corespondenţa comercială română I (Kv. 1948); Dicţionar românmaghiar (1957, javított 2. kiadás 1964); Noţiuni generale de gramatică română (1957); Magyarromán szótár. Dicţionar maghiarromân (1961); Dicţionar de buzunar românmaghiar (1964. 2. kiadás 1971); Magyarromán zsebszótár. Dicţionar de buzunar maghiarromân (1964. 2. kiadás 1971); Dicţionar românmaghiar III. (nagyszótár, RSZK Akadémiájának kiadása, 1964); Dicţionar românmaghiar pentru uz şcolar. Románmagyar iskolai szótár (1974).

(M. L.)

Veégh Sándor: Románmagyar zsebszótár. *Igaz Szó 1963/8. Szabó Zoltán: Új románmagyar zsebszótár. *Korunk 1963/10. Kozma Elza: Másfélmillió céduláról hatvanezer címszó. *Igazság 1965. márc. 14. Murádin Jenő: A nyelvész elégtétele. Beszélgetés K. B. professzorral. *Igazság 1973. dec. 1. Beke György: Szótárak szolgálata. *A Hét 1983/4. Szász János: A szótárírás műhelyében. *Előre 1981. máj. 30. *Balogh Edgár: A szótárszerkesztő öröksége. *Utunk 1982/52. Köllő Károly: K. B. emlékezete. *Igazság 1982. dec. 26. Octavian Schiau: K. B. Tribuna 1983/1. Méhes György: Aki két életre való munkát végzett... *A Hét 1983/2. Murádin László: K. B. NyIrK 1983/1.

ASZT: K. B. az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárról. LM 2722.



Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913. okt. 28. – 1982. dec. 8., Kolozsvár) – nyelvész, szótáríró. Középiskoláit Kézdivásárhelyen végezte (1931), a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán román nyelv- és irodalomból, mellékszakként romanisztikából és latin nyelvből tanári oklevelet szerzett (1935). Pályáját a Kolozsvári Róm. Kat. Főgimnáziumban kezdte, ahol 1945-ig a román nyelv és irodalom tanára, közben (1941–44) főigazgatósági szakelőadó. 1946-tól a Bolyai Tudományegyetemen adjunktus, majd docens, a rektor mellett a tanulmányi ügyek főtitkára. 1950-től a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetben osztályvezető, a román–magyar és magyar–román szótárak főszerkesztője; 1957-től 1968-ig párhuzamosan a kolozsvári egyetem román nyelvtudományi tanszékén egyetemi tanár. Megindulásától tagja a Cercetări de Lingvistică és a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (NyIrK) szerkesztőbizottságának, utóbbinak 1964-től helyettes felelős szerkesztője. Elnyerte a filológiai tudományok doktora, ill. a docens doktori címet (1965), nyugalomba vonult 1978-ban, szakmunkásságát haláláig folytatva.

Első írását a Csíki Lapok közölte (1931). A román–magyar kulturális közeledést szolgálta a román irodalomról, többek közt Lucian Blaga drámáiról a Vasárnapba írt cikkeivel (1938–40), majd Kőrösi Csoma Sándor román bemutatásával a Limba Română hasábjain (1954) vagy Emil Petrovici és a magyar nyelvtudomány c. értekezésével a Korunkban (1968). Szakcikkei a Cercetări de Lingvistică, Studii şi Cercetări de Lingvistică, Limba Română, NyIrK, Revue Roumaine de Linguistique, Cahiers de Linguistique Théorique (Párizs), Studia Universitatis Babeş–Bolyai Series Philologia c. nyelvészeti folyóiratokban s a Korunk, Igaz Szó hasábjain jelentek meg. A NyIrK közölte tanulmányai közül kiemelkedik: A strukturalista nyelvészet amerikai változata (1961/1); Társadalomfejlődés és nyelv (1962/2); A matematikai nyelvtudomány néhány kérdése (1963/1); A román filológiai és nyelvtudományi kutatások fejlődése a Román Akadémia centenáriumának tükrében (1966/2). Román nyelvű tanulmányaiban a modern nyelvelméletekkel, a statisztikai módszerekkel, Ioan Zoba de Vinţ XVII. századbeli szövegeinek fonológiájával és szókincsével, a román nyelvre gyakorolt magyar nyelvhatással, Sextil Puşcariu nyelvelméletével foglalkozik.

Fő kutatási területe a lexikográfia és lexikológia. Mint szótárszerkesztő munkatársaival megszerkeszti a román–magyar szótár első (1957) és javított második (1964) kiadását, valamint a nagyszótár két kötetét, utóbbi művet a Román Akadémia Timotei Cipariu-díjjal tüntette ki. Szerkesztésének elvi és gyakorlati szempontjait tanulmányban tisztázta (NyIrK 1957/14), s e nagyszótár mellett a kívánalmak kielégítésére évtizedeken át egy sor román–magyar és magyar–román közép-, zseb- és iskolai szótárt jelentetett meg. Lexikográfiai tevékenysége tükröződik a Dicţionarul limbii române munkálataiban is (a IX. és X. kötet egyik felelős szerkesztője), tagja a szótár etimológiai bizottságának, e szerepében foglalkozik a román nyelv magyar jövevényszavaival. Munkatársa Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának: az I–IV. kötetek román értelmezéseit készítette el.

Részt vett a romániai magyar nyelvművelésben is. A Gálffy Mózes – Murádin László-féle Anyanyelvünk művelése c. kötetben (1957) kimutatja a szótárszerkesztés nyelvművelő szerepét, s a napi és heti sajtóban megjelent nyelvművelő cikkei mellett jelentős részvétele a Szabó T. Attilával, Gálffy Mózessel és Márton Gyulávál közös Helyesírási tájékoztató (1969) és a Szabó T. Attilával, Gálffy Mózessel és Balogh Dezsővel közös Magyar helyesírási szótár (1978) szerkesztésében.

Egy irodalmi olvasókönyvben Delavrancea-fordítással (1937), az Utunkban Sadoveanu-fordítással (1950) szerepel, s ő ültette át magyarra a Balogh Edgár összeállította Nicolae Bălcescu válogatott munkái c. kötetben (1956) megjelent Bălcescu-szövegek jelentős részét.

 

Munkái

Limba şi corespondenţa comercială română I. (Kv. 1948); Dicţionar român–maghiar (1957, javított 2. kiadás 1964); Noţiuni generale de gramatică română (1957); Magyar–román szótár. Dicţionar maghiar–român (1961); Dicţionar de buzunar român–maghiar (1964. 2. kiadás 1971); Magyar–román zsebszótár. Dicţionar de buzunar maghiar–român (1964. 2. kiadás 1971); Dicţionar român–maghiar III. (nagyszótár, RSZK Akadémiájának kiadása, 1964); Dicţionar român–maghiar pentru uz şcolar. Román–magyar iskolai szótár (1974); Dicţionar frazeologic român-maghiar (Szász Lőrinccel. Buk. 1984.)

 

Gyűjteményes kötetekben

Limba maghiară. In: Istoria lingvisticii româneşti (szerk. Iorgu Iordan). Buk. 1978; Sextil Puşcariu în contextul lingvisticii europene. In: 100 de ani de la naşterea lui Sextil Puşcariu. Kv. 1977; La synonymie à la lumière de la structure sémantique des mots. In: Actes du 10. Congrès International des Linguistes. Buk. 1970; Cu privire la începutul influenţei maghiare asupra limbii române. Cercetări de Lingvistică. Buk. 1971; Un problème controversé de la lexicologie: la structure sémantique des mots. In: Actele celui de-al 12-lea Congres International de Lingvistică şi Filologie Romanică. Buk. 1970; Unele aspecte ale împrumuturilor maghiare în limba română. Cercetări de Lingvistică. Buk. 1971; Contributions á la méthode de rédaction des dictionnaires bilingues. In: Mélanges linguistiques (szerk. Iorgu Iordan, Emil Petrovici, A. Rosetti). Buk. 1957.

 

Fordítások

Ion Coteanu: A román nyelv eredete. Buk. 1984.

 

(M. L.)

 

Irodalom

Veégh Sándor: Román–magyar zsebszótár. Igaz Szó 1963/8. Szabó Zoltán: Új román–magyar zsebszótár. Korunk 1963/10. Kozma Elza: Másfélmillió céduláról hatvanezer címszó. Igazság 1965. márc. 14. Murádin Jenő: A nyelvész elégtétele. Beszélgetés K. B. professzorral. Igazság 1973. dec. 1. Beke György: Szótárak szolgálata. A Hét 1983/4. Szász János: A szótárírás műhelyében. Előre 1981. máj. 30. Balogh Edgár: A szótárszerkesztő öröksége. Utunk 1982/52. Köllő Károly: K. B. emlékezete. Igazság 1982. dec. 26. Octavian Schiau: K. B. Tribuna 1983/1. Méhes György: Aki két életre való munkát végzett... A Hét 1983/2. Murádin László: K. B. NyIrK 1983/1.

 

ASZT: K. B. az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárról. LM 2722.