Kelemenné Zathureczky Berta (1991 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Kelemenné Zathureczky Berta (Homoródszentmárton, 1855. febr. 1. 1924. jan. 20. Sepsiszentgyörgy) író, zeneszerző. Az EIT tagja (1888). Mint a Jótékony Nőegylet elnöke jelentős irányítója volt Sepsiszentgyörgy kulturális életének: műsoros rendezvények és adakozások jövedelméből tetemes összegekkel járult hozzá a *Székely Nemzeti Múzeum felépítéséhez. Kapcsolatban állott Mikszáth Kálmánnal, megrendezte Jókai Mór 50 éves írói pályájának jubileumi ünnepségét, nevéhez fűződik a sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda létrehozása (1921). A város saját halottjaként a múzeum díszterméből búcsúztatta.

Megzenésített költeményei népszerűek voltak: 12 füzetben 79 műdala forgott közkézen saját szövegével, megemlítendő közülük a Szovátai búcsúdal, *Hajnal uram, Kék nefelejcs, Kevlári búcsú. Egyik operettjéhez (Anatol vagy a farsang útja) Beksics Gusztávné írói nevén Bogdánovics György író és színésznő írt szöveget. Emlékezzünk régiekről c. kötetében (Kv. 1910) a székely rege- és mondavilág legszebb darabjait szedte csokorba.

Regényei közül kiemelkedik a kétkötetes Asszony átka az asszony (Sepsiszentgyörgy 1922) és főműve, az eredetileg a Brassói Lapokban folytatásokban megjelent, majd három kiadást megért Simonyi óbesterné (Brassó 1925), melynek témáját Szádeczky Kardoss Lajos Báró Apor Péter élete c. munkájából vette. Ennek egy-egy fejezete művelődéstörténeti dokumentum.

Seprődi János: K. Z. B. *Erdélyi Lapok 1910. 187. Fényképpel. Berde Zoltán: Mikszáth Kálmán Háromszéken. Gyökerek 1970-es évkönyve; uő: Sepsiszentgyörgy zenei élete (18701944). Közli Zenetudományi írások 1980. 3589. Kisgyörgy Benjamin: K. Z. B. Memento. Megyei Tükör 1971. aug. 5.



Kelemenné Zathureczky Berta (Homoródszentmárton, 1855. febr. 1. – 1924. jan. 20. Sepsiszentgyörgy) – író, zeneszerző. Az EIT tagja (1888). Mint a Jótékony Nőegylet elnöke jelentős irányítója volt Sepsiszentgyörgy kulturális életének: műsoros rendezvények és adakozások jövedelméből tetemes összegekkel járult hozzá a Székely Nemzeti Múzeum felépítéséhez. Kapcsolatban állott Mikszáth Kálmánnal, megrendezte Jókai Mór 50 éves írói pályájának jubileumi ünnepségét, nevéhez fűződik a sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda létrehozása (1921). A város saját halottjaként a múzeum díszterméből búcsúztatta.

Megzenésített költeményei népszerűek voltak: 12 füzetben 79 műdala forgott közkézen saját szövegével, megemlítendő közülük a Szovátai búcsúdal, Hajnal uram, Kék nefelejcs, Kevlári búcsú. Egyik operettjéhez (Anatol vagy a farsang útja) Beksics Gusztávné írói nevén Bogdánovics György író és színésznő írt szöveget. Emlékezzünk régiekről c. kötetében (Kv. 1910) a székely rege- és mondavilág legszebb darabjait szedte csokorba.

Regényei közül kiemelkedik a kétkötetes Asszony átka az asszony (Sepsiszentgyörgy 1922) és főműve, az eredetileg a Brassói Lapokban folytatásokban megjelent, majd három kiadást megért Simonyi óbesterné (Brassó 1925), melynek témáját Szádeczky Kardoss Lajos Báró Apor Péter élete c. munkájából vette. Ennek egy-egy fejezete művelődéstörténeti dokumentum.

 

További munkái

Az aranylakodalom (Sepsisztgy. 1911); Az embergyűlölő (Brassó, 1925)

 

Irodalom

Seprődi János: K. Z. B. Erdélyi Lapok 1910. 187. Fényképpel. Berde Zoltán: Mikszáth Kálmán Háromszéken. Gyökerek 1970-es évkönyve; uő: Sepsiszentgyörgy zenei élete (1870–1944). Közli Zenetudományi írások 1980. 3589. Kisgyörgy Benjamin: K. Z. B. Memento. Megyei Tükör, 1971. aug. 5. Kisgyörgy Zoltán: Nagyernyei Kelemenné Zathureczky Berta. Háromszék 2012. ápr. 5.