Kende János

oldal nyomtatása Share

Kende János (Gyulafehérvár, 1881. szept. 26. 1958. jún. 26. Kolozsvár) író, szerkesztő, művészeti szakíró, zenei író. Középiskolai és teológiai tanulmányait szülővárosában végezte (1904), a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán szerzett magyarnémetfrancia szakos tanári diplomát (1913). Mint a kolozsvári Marianum tanára több évtizedes pedagógiai működése során növendékeit a művészetiesztétikai ismeretekbe is bevezette. Alapítója és szerkesztője volt az *Erdélyi Magyar Lányok c. folyóiratnak (192031), s Hirschler Józseffel közösen adta ki Kolozsvárt a *Művészeti Szalon c. szemlét (192632).

Írásait A Hírnök, Pásztortűz, *Vasárnap s kolozsvári napilapok közölték: tanulmányt írt a leánynevelés történetéről, a modern festészetről és költészetről, Vas Gereben, Madách, Jókai, Ady írásművészetéről, Beethoven életéről, Schubert dalairól, Wagner operáiról, a kamarazenéről. Bár a modern művészettel szemben tartózkodó és konzervatív álláspontra helyezkedett, a Művészeti Szalonban közzétett írásaival és a nagyszámú, jó minőségű reprodukcióival sokat *tett a képzőművészet egyetemes fejlődésének, stíluskorszaki változásainak hazai bemutatásáért. Jelentősebb írásai a Művészeti Szalonban: Az expresszionizmus (1929/4); Az új primitívek (1929/56); Paál László (1929/89); Börtsök Samu (1930/2); Drámaiság Székely Bertalan festményein (1930/510).