képregény

oldal nyomtatása Share

képregény 1. a középkori fatáblanyomatok korszerű változataként készült, csak laza epikai vagy lírai mondandót közvetítő grafikai sorozat, főleg fametszetekből áll. A műfajt újjáteremtő Frans Masereel belga grafikus összefüggő történeteket ábrázoló fametszetsorozatai (Egy ember szenvedése, 1916; Óráim könyve, 1919; A város, 1925; Az eszme, 1927) a munkásosztály elnyomása és a háború borzalmai ellen agitáltak, s hatásukra kísérelte meg nálunk *Dési Huber István IV. Rend c. linóalbumával (1928) az első képregényt. Utána *Podlipny Gyula 1931-ben Temesvárott próbálja krétarajzalbumában "a nyomor hatalmas szimfóniáját" összefüggő sorozattá komponálni, de epikus tartalom nélkül a külön-külön szuggesztív erejű rajzok szociográfiai elemekre hullanak szét. Ugyanez áll Ruzicskay György 108 lapból összefűzött, Nagyváradon 1935-ben megjelent rajzsorozatára, pedig itt még tartalmas szöveg is segíti a Szerelemkereső c. munka regényszerűvé válását. A masereeli koncepciót leginkább megvalósító képregényeket *Gy. Szabó Béla alkotta meg 1935-ben Kolozsvárt a Liber miserorum és 1939-ben a Liber vagabundi Barangolókönyv c. alatt 5050 fametszetet tartalmazó, ciklusokra osztott sorozatával; ezeket a korukbeli *kritika és a későbbi műbírálók egyaránt a műfaj csúcsaiként emlegetik.

2. A ~ közismertebb változata a szórakoztató történetet rövid szövegkísérő rajzokon előadó folytatásos mű; főleg újságok közlik tárcaként, nemegyszer mint ismert irodalmi művek népszerű kivonatát. Gyermeklapjaink (Napsugár, Jóbarát) sikerrel alkalmazzák ma is, mindenkor tanulságos célzattal, így a Beke György szövegével és Deák Ferenc rajzaival könyv alakban is megjelent Pál vitéz c. ifjúsági ~ (1972) a törökverő Kinizsi Pál példájával nevel hazafiságra.

Székely Béla: A kép-regény. *Korunk 1927/5. Gábor Dénes: Képregényről szavakban is. *Igazság 1972. ápr. 1.