Kézdivásárhely magyar irodalmi élete

oldal nyomtatása Share

Kézdivásárhely magyar irodalmi élete a XVII. századig nyúlik vissza, amikor a virágzó kézműves és kereskedelmi központ iskolavárossá alakult. A reformátusok már 1637-ben megalapították iskolájukat; itt tanult Vásárhelyi Péter, a nyelvész és író, nagyenyedi rektor, Matkó István jeles hitvitázó, Váradi Mátyás teológus, aki már 1669-ben orvosi művet adott ki a szárazbetegségről. 1680-tól előbb Esztelneken, majd a későbbi Kézdivásárhellyel egyesített Kanta faluban róm. kat. *gimnázium is működött, ennek irodalmi jelentőségét az adja meg, hogy 1696-tól kezdve közel egy századon át rendszeresen folyt itt az *iskolai színjátszás, s a megmaradt 49 drámakéziratból 22 magyar nyelvű, köztük nem egy szerzője kantai tanár. A XIX. század elején egy katonai altisztképző iskola is létesült, ennek küldött 1836-ban száz aranyat Kőrösi Csoma Sándor, s itt tanult Gál Sándor, 184849 legendás ezredese.

1842-ben alakult meg a Kaszinó nagy könyvtárral, elnöke Fábián Dániel költő, aki 1849 júniusában az első itt megjelenő lap, a Székely Hírmondó első számában Bem tábornokhoz intézett köszöntő verset. A Kaszinó több mint százéves fennállása alatt irodalmi és tudományos előadásokat, emlékünnepélyeket. szervezett, támogatta a műkedvelő és a hivatásos színjátszást, a zenei rendezvényeket, a városi múzeum létrehozását. Különösen az 1870-es évektől lendült fel a *művelődési élet, megalakult a Közművelődési Egyesület s a Pedagógiai Társaság is. 1879-től a Kézdivásárhely és Környéke c. lap megindulásával élénk sajtóélet kezdődött a városban. Olykor két-három újság is megjelent, legjelentősebb közöttük a *Székely Újság (190444). Nyomda is több működött, ezek könyvkiadásra is vállalkoztak: 1918 és 1940 között itt 36 önálló mű és 17 sajtótermék megjelenését tartja számon a bibliográfia. Kiadták Szabó Jenő három verseskötetét, Erőss József írásait, itt jelent meg 1920-ban *Vajna Károly és P. Szabó József szerkesztésében az első romániai magyar ABC- és olvasókönyv, majd Sylvester Ferenc és *Brósz Emil filozófia, ill. vegytan tankönyve. A *gimnázium Mikes Kelemen nevét viselő önképzőköre kéziratos lapot adott ki, s felújította a régi kantai iskolai színjátszást. A közélet élénkségét jelzik az *élclapok is (Flekken, Pletyka).

A két világháború közti időszakban a város irodalmi életében jelentős szerepet töltött be Szabó Jenő költő, író, Szabó Dezső bátyja, Balázs Márton néprajzi és népköltészeti gyűjtő, Péter János pedagógiai szakíró, műfordító, Diénes Ödön szerkesztő, *Diénes Jenő ifjúsági író, Zsögön Zoltán költő, kritikus, Elekes György újságíró, költő, Földi István író, *Fekete András újságíró. *Századunk első felében figyelemre méltó irodalmi tevékenységet fejtettek ki a *gimnáziumi tanárok, köztük Sylvester Ferenc, Erőss József, Szőcs Mihály, akik színdarabokat írtak és rendeztek, Bíró Lajos, székely jelesekről írt tanulmányok szerzője, *Domokos Pál Péter néprajzi és népzenei kutató, *Brósz Emil ornitológus, *Csapó József mezőgazdasági szakíró, *Cselényi Béla történész.

Kézdivásárhely számon tartja szülötteit, akik innen indult életpályájukon nevet szereztek maguknak és városuknak a *művelődés történetében, így *Balogh István drámaírót, *Bányai János geológust, Szalay Gyula történészt, Székely Ödön írót, aki Ady zilahi tanára volt, Rákosy Zoltán írót, Kovács István régészt, Elekes Dezső statisztikust, *Katona Szabó István írót, az *Új Élet szerkesztőjét. E névsorhoz csatolhatók mindazok is, akik e hagyományos iskolaváros légkörében nevelkedtek: itt volt diák *Brósz Irma festőművész, *Dávid Iván Antal író, *Antal Árpád irodalomtörténész, *Kelemen Frigyes fizikus, *Szőcs Huba fizikus, Antal András mezőgazdasági szakíró, Nagy Zoltán mezőgazdasági szakíró, Kovács András biológiai szakíró, *Angi István zeneesztéta, *Sylvester Lajos közíró, sepsiszentgyörgyi színházigazgató, *Markó Béla költő, *Borcsa János kritikus, Jakabos Ödön utazó, aki elzarándokolt Kőrösi Csoma Sándor indiai sírjához.

A háború utáni Kézdivásárhelyen 1952 óta működik a Városi *Művelődési Ház, s 1969-ben, Gábor Áron halálának 120. évfordulóján itt, a székely szabadságharcos híres ágyúgyártásának színhelyén jött létre az az emlékkiállítás, melyből az 1941-ben megszűnt Városi Múzeum újjászülethetett nemzetközileg is elismert céhtörténeti részlegével. Itt őrzik Incze István festőművésznek a város jellegzetes udvartereit megörökítő festményeit is. A főtéren 1971-ben avatták fel Nagyvarjasi Oláh Sándor alkotását: Gábor Áron szobrát.

1981-ben létesült a városban az Apor Péter Irodalmi Kör, vezetője *Boér Géza költő. 1982-ben itt alakult meg Kovászna megye első népszínháza. A régi Kaszinó híres könyvtára városi könyvtárként működik, könyvállománya ma 50 000 kötet. Kézdivásárhelyen él és alkot a festőművész Kosztándi házaspár, Jenő és Katalin, valamint *Vetró András szobrász, V. Bodoni Zsuzsa és *Sárosi Csaba grafikus.

(I. L.)

Vajna Károly: Kézdivásárhely hírlapirodalmának történeti adatai. *Székelység 1933/5; uő: A Kézdivásárhelyi Kaszinó 100 éve. Kézdivásárhely 1942. Árvay József: Az első háromszéki nyomda és hírlap. *Aluta 1970, 191216. Alma mater 16801980. A Kézdivásárhelyi 3. számú Ipari *Líceum [volt Kantai *Gimnázium] monográfiája. 1980. Kilián István: Magyar nyelvű színjátszás Kézdivásárhelyt a 18. században. Közli: Művelődéstörténeti tanulmányok. 1980. 22130. Gergely Tamás: Kézdivásárhelyi körkép. *Ifjúmunkás 1982/3.