Kibédi Sándor (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Kibédi Sándor (Nagysomkút, 1897. márc. 3. 1941. dec. 16. Kolozsvár) költő, drámaíró, műfordító, szerkesztő. Családi neve: Hapka; írásait édesanyja, Kibédi László Teréz családi előnevével jegyezte. Volt borbély, építőmunkás, vándorszínész, cirkuszi akrobata és céllövő. 1920-ban jelentkezett verseivel. Tehetségét *Barta Lajos fedezte fel. Az 1922-1924 között Nagysomkúton megjelent Kővárvidék c. hetilap főmunkatársa (1923), a Nagybányai Hírlapban is közöl. 1924-ben kerül Kolozsvárra, versei, elbeszélései, cikkei a *Keleti Újság, Ellenzék, *Brassói Lapok, *Pásztortűz hasábjain jelennek meg. Bár költői formái kezdetlegesek, *Walter Gyula szerint "a szabadvers ritmusával már szállani is képes képzelete". 1928-29-ben a nagyszalontai *Szemle c. hetilap, 1929-30-ban Az Újság c. napilap főszerkesztője, majd Kolozsvárra visszatérve 1931-től névlegesen a *Korunk felelős szerkesztője, az 1935-ben megindult *Tribün c. baloldali folyóirat főmunkatársa, később megindítja a *Széphalom c. irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratot (1937-38).

Tajtékpipa c. vígjátékát az EIT első díjjal jutalmazta (1927), s újabb verseiből *Dsida Jenő "az ember jóságos, egyszerű szavát" hallotta meg. Műfordításai azonban már erős kritikát váltottak ki. Kristóf György az *Erdélyi Múzeumban rámutatott az Eminescu Mihály Összes költeményei c. kötet gyöngéire és hiányosságaira, mire a műfordító szokatlanul sértő modorban válaszolt. Még élesebb lett kettejük vitája a Szeptember végén c. újabb színdarabjának Petőfi-képe körül. Kristóf a költő emlékének meggyalázásával vádolta meg a szerzőt, aki Petőfi és Pila Anikó c. röpiratában ugyancsak durva hangon válaszolt, és cigányok közt szerzett értesüléseire hivatkozva igyekezett bizonygatni Petőfi állítólagos koltói szerelmi kalandjának hitelességét. A színdarabból 1942-ben Rodriguez Endre rendezésében *Sipos László és Palásthy Géza szövegkönyve alapján Budapesten film is készült.

Kibédi László Sándor néven is közölt.

Munkái: Így akarom (versek, Dicsőszentmárton 1924); Diadalmas élet (versek, Dicsőszentmárton 1924); Tengerzúgás (versek, Kv. 1926); Megjött a reggel (versgyűjtemény, Kv. 1931); Szeptember végén (költői színjáték, Kv. 1933); Petőfi és Pila Anikó. Válasz egy tanulmányra (Kv. 1939).

Fordításkötetei: Eminescu Mihály Összes költeményei (Győri Illés István bevezetőjével, Kv. 1934); Aron Cotruş: Versek (A *Korunk Könyvei, Kv. 1935); Octavian Goga: Költemények (Kv. 1938).

(F. M.-G. Gy.)

Walter Gyula: Kibédi L. Sándor: Így akarom. *Pásztortűz 1924/18. Sipos Domokos: Vajúdó mélység. *Keleti Újság 1924. okt. 18. Reményik Sándor: Megjött a reggel. *Erdélyi Helikon 1931/4. *Dsida Jenő: K. S.: Megjött a reggel. *Pásztortűz 1931/6. Kristóf György: Eminescu Mihály költeményei. ETF 74. Kv. 1935; uő. A Szeptember végén múzsája? *Erdélyi Múzeum 1937/3. Holló Ernő: K. S. *Brassói Lapok 1977/20. Sztojka László: "Vagyok, aki vagyok..." *A Hét 1981/31. Gaal György: Kibédiről vitái kapcsán. *Korunk 1982/8.



Kibédi Sándor (Nagysomkút, 1897. márc. 3. – 1941. dec. 16. Kolozsvár) – költő, drámaíró, műfordító, szerkesztő. Családi neve: Hapka; írásait édesanyja, Kibédi László Teréz családi előnevével jegyezte. Volt borbély, építőmunkás, vándorszínész, cirkuszi akrobata és céllövő. 1920-ban jelentkezett verseivel. Tehetségét Barta Lajos fedezte fel. Az 1922–1924 között Nagysomkúton megjelent Kővárvidék c. hetilap főmunkatársa (1923), a Nagybányai Hírlapban is közöl. 1924-ben kerül Kolozsvárra, versei, elbeszélései, cikkei a Keleti Újság, Ellenzék, Brassói Lapok, Pásztortűz hasábjain jelennek meg. Bár költői formái kezdetlegesek, Walter Gyula szerint „a szabadvers ritmusával már szállani is képes képzelete”. 1928-29-ben a nagyszalontai Szemle c. hetilap, 1929-30-ban Az Újság c. napilap főszerkesztője, majd Kolozsvárra visszatérve 1931-től névlegesen a Korunk felelős szerkesztője, az 1935-ben megindult Tribün c. baloldali folyóirat főmunkatársa, később megindítja a Széphalom c. irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratot (1937-38).

Tajtékpipa c. vígjátékát az EIT első díjjal jutalmazta (1927), s újabb verseiből Dsida Jenő „az ember jóságos, egyszerű szavát” hallotta meg. Műfordításai azonban már erős kritikát váltottak ki. Kristóf György az Erdélyi Múzeumban rámutatott az Eminescu Mihály Összes költeményei c. kötet gyöngéire és hiányosságaira, mire a műfordító szokatlanul sértő modorban válaszolt. Még élesebb lett kettejük vitája a Szeptember végén c. újabb színdarabjának Petőfi-képe körül. Kristóf a költő emlékének meggyalázásával vádolta meg a szerzőt, aki Petőfi és Pila Anikó c. röpiratában ugyancsak durva hangon válaszolt, és cigányok közt szerzett értesüléseire hivatkozva igyekezett bizonygatni Petőfi állítólagos koltói szerelmi kalandjának hitelességét. A színdarabból 1942-ben Rodriguez Endre rendezésében Sipos László és Palásthy Géza szövegkönyve alapján Budapesten film is készült.

 

Kibédi László Sándor néven is közölt.

 

Önálló kötetei

Így akarom (versek, Dicsőszentmárton 1924); Diadalmas élet (versek, Dicsőszentmárton 1924); Tengerzúgás (versek, Kv. 1926); Megjött a reggel (versgyűjtemény, Kv. 1931); Szeptember végén (költői színjáték, Kv. 1933); Petőfi és Pila Anikó. Válasz egy tanulmányra (Kv. 1939).

 

Gyűjteményes kötetekben

Hazahív a hűség (vál. és szerk. Lisztóczky László; Sepsisztgy. 1995); Szeretőm, földem, Erdély (szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Szeged, 2006); Virágveszedelem (szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Szeged, 2007)

 

Fordításkötetei

Eminescu Mihály Összes költeményei (Győri Illés István bevezetőjével, Kv. 1934); Aron Cotruş: Versek (A Korunk Könyvei, Kv. 1935); Octavian Goga: Költemények (Kv. 1938).

 

(F. M.–G. Gy.)

 

Irodalom

Walter Gyula: Kibédi L. Sándor: Így akarom. Pásztortűz 1924/18. Sipos Domokos: Vajúdó mélység. Keleti Újság 1924. okt. 18. Szentimrei Jenő: K. S. Tengerzúgás. Újság, 1926. ápr. 16. Reményik Sándor: Megjött a reggel. Erdélyi Helikon 1931/4. Dsida Jenő: K. S.: Megjött a reggel. Pásztortűz 1931/6. Kristóf György: Eminescu Mihály költeményei. ETF 74. Kv. 1935; uő. A Szeptember végén múzsája? Erdélyi Múzeum 1937/3. Holló Ernő: K. S. Brassói Lapok 1977/20. Sztojka László: „Vagyok, aki vagyok...” A Hét 1981/31. Gaal György: Kibédiről vitái kapcsán. Korunk 1982/8.