Király István (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Király István (Nagyvárad, 1952. szept. 5.) filozófiai író. ~ Ernő öccse. Líceumot szülővárosában végzett (1970), a Babeş-Bolyai Egyetemen filozófia szakos diplomát szerzett (1976). Pályáját mint filozófia szakos tanár a nagybányai 1. számú Ipari Líceumban kezdte (1976-78); a Kolozs megyei Mozivállalatnál szervező (1978-80), majd 1980-tól főkönyvtáros a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban.

Első írása az Echinoxban jelent meg (1974). Tanulmányait a Napoca Universitară s a Revista de Filozofie közölte. 1979-től a *Korunk munkatársa, itt megjelent fontosabb írásai: Az "ideologikus formák" és az ideológia (1979/1-2), Eldologiasodás és forradalom (1981/11), Titok, leplezés, zárolt valóság (1982/10). A titok kérdése foglalkoztatja a Bábel tornyán (1983) c. Echinox-antológiában, valamint a budapesti Filozófiai Szemlében (1986/1-2) megjelent értekezésében is. Karl Jaspers egzisztencialista filozófiájának taglalásakor "a romániai magyar filozófiai élettel szembeni követelményrendszereink" megfogalmazását igényli (1988/4), ehhez járul hozzá a kanti filozófia vizsgálatával is (1988/10).

A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Biblioteca şi Învăţămîntul sorozatában megjelent két filozófiai tanulmánya: Information und Geheimnis (1984) és A rare edition of Lukács's book "Geschichte und Klassenbewusstsein" (1985).

Megkülönböztetésül használja a szülővárosára utaló V. Király István aláírást is.

Gáll Ernő: Nélkülözhetetlen elmélet. Egy nemzedéki jelentkezés fenomenológiájához. *Korunk 1976/12.



Király István (Nagyvárad, 1952. szept. 5.) filozófiai író. ~ Ernő öccse. Líceumot szülővárosában végzett (1970), a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakos diplomát szerzett (1976). Pályáját mint filozófia szakos tanár a nagybányai 1. számú Ipari Líceumban kezdte (1976–78); a Kolozs megyei Mozivállalatnál szervező (1978–80), majd 1980-tól főkönyvtáros a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban. 1990-től a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filozófia Karán oktat, 2000-től főállásban, docensi fokozattal. Doktori oklevelét is itt szerezte 2000-ben. Ontológiát, metafizikát, humánontológiát, alkalmazott filozófiát valamint a Szabadság ontológiája c. tárgyakat oktatja.

Első írása az Echinoxban jelent meg (1974). Tanulmányait a Napoca Universitară s a Revista de Filozofie közölte. 1979-től a Korunk munkatársa, itt megjelent fontosabb írásai: Az „ideologikus formák” és az ideológia (1979/1-2), Eldologiasodás és forradalom (1981/11), Titok, leplezés, zárolt valóság (1982/10). A titok kérdése foglalkoztatja a Bábel tornyán (1983) c. Echinox-antológiában, valamint a budapesti Filozófiai Szemlében (1986/1-2) megjelent értekezésében is. Karl Jaspers egzisztencialista filozófiájának taglalásakor „a romániai magyar filozófiai élettel szembeni követelményrendszereink” megfogalmazását igényli (1988/4), ehhez járul hozzá a kanti filozófia vizsgálatával is (1988/10).

 

Önálló kötetei

Határ – hallgatás – titok (Kv. 1996); Filozófia és itt-lét (Kv. 1999); A halál és a meghalás tapasztalata  (Bp., 2003);  Kérdő jelezés (Pozsony, 2004); Halandóan lakozik szabadságában az ember (Pozsony, 2007); Kérdés-pontok a történelemhez, a halálhoz és a szabadsághoz (Kv. 2008);  A betegség – az élő létlehetősége. Prolegoména az emberi betegség filozófiájához (Pozsony, 2011)

 

Gyűjteményes kötetekben

Az európaiság eredete. In: Európaiság eredetétől a „klasszikus” populista rendszerig (Kaposvár, 1993); Az alkalmazás és a tematizálás filozófiai esély-lehetőségei. In: Az alkalmazott filozófia esélyei (szerk. Karikó Sándor. Bp. 2002); (Út)keresés és témákkal való találkozás. In: Szempontok a filozófiai módszerprobléma vizsgálatához (szerk. Veress Károly. Kv. 2002); Állítás (asszerció), kérdezés és tagadás. In: Arról, ami állítható… (szerk. Gál László. Kv. 2004); Hagyomány, szabadság és emancipáció. In: Pluralitás és kommunikáció (szerk. Ungvári Zrínyi Imre. Kv. 2004); Az eutanázia avagy A méltóságához segített halál. In: A határok átjárhatóságáról (szerk. Veress Károly, Gál László. Kv. 2006); A szabadság fóruma. In: Tanítható-e ma a filozófia? (szerk. Veress Károly. Kv. 2007);  

 

Szerkesztés

Hermeneutica bibliothecaria (szerk. másokkal. Kv. 1998)

 

Megkülönböztetésül használja a szülővárosára utaló V. Király István és a Király V. István aláírást is.

 

Irodalom

Gáll Ernő: Nélkülözhetetlen elmélet. Egy nemzedéki jelentkezés fenomenológiájához. Korunk 1976/12. Veress Károly: Könyv a filozófia aktualizálásáról. Erdélyi Múzeum 1999/3-4. Veres Ildikó: A titok és az itt-lét. Király V. István két könyvéről. Magyar Filozófiai Szemle, 2002/1–3. Schmidt Dániel: A halandó szabadsága. Korunk 2008/3. Lippai Cecília: Alkalmazott filozófia kezdőknek és hala(n)dóknak Magyar Tudomány, 2008/6. uő.: Kölcsönösen alkotmányozott létmódok és létlehetőségek Magyar Tudomány, 2009/4. 508–11. Balogh Lehel: Történelem, halál és szabadság megkérdőjelezése. Kalligram 2009/6. Kiss Lajos András: Fajsúlyos kérdések (és tanulságos válaszok) a halálról, a szabadságról és a történelemről (Gondolatok Király V. István három könyvéről) Alföld, 2010/5. Horváth-Kovács Szilárd: Elmélkedés a betegségről. Korunk 2012/2.