kisebbségi kérdés irodalma

oldal nyomtatása Share

kisebbségi kérdés irodalma a két világháború között több területet fog át, ezek között a legfontosabbak: a kisebbségek jogi helyzete; e helyzet beépítése a nemzetközi viszonyokba; az új létforma gazdasági problémái; a *művelődéssel kapcsolatos kérdések; az adott lét adatszerű bemutatása, a kisebbségtörténeti nézőpont.

1. A jogi megközelítés megkövetelte az elméleti alapok lerakását. Ahhoz, hogy tisztázni lehessen, milyen jogok illetik meg a többségtől különböző népcsoportokat, körül kellett határolni a kisebbség fogalmát. Albrecht Ferenc, *Balogh Artúr, *Jakabffy Elemér, *Willer József és mások jogelméleti írásaiban megfogalmazódott az a gondolat, hogy a kisebbség nem egyszerűen csak faji, nyelvi, vallási szempontból, hanem nemzeti jellege révén is különbözik a többségtől. E kérdés az 1923-as új román alkotmány elfogadásakor az elmélet köréből áttevődött a pozitív jog területére. Az alkotmányt a kisebbségek szempontjából értékelő írások kiemelték: az ország alapokmánya nem fogadja el a kisebbségeket "jogi személyiség"-ként, velük kapcsolatban csak minden állampolgárra vonatkozó egyéni jogokat tartalmaz. Az egyéni és kollektív jog kérdéskörét taglaló írások alapgondolata szerint viszont a kisebbségnek állampolgárként birtokolnia kell minden egyéni jogot, és ezen felül meg kell kapnia a bizonyos közösséghez kisebbséghez tartozásából eredő kollektív jogokat is, anélkül, hogy ez sértené az állami szuverenitást. A román állam iránti lojalitás és annak bírálata, hogy az alkotmány csak "állampolgárt" ismer így az itt élő magyarság is "román" , szervesen egybefonódott.

A kisebbségi lét jogi státusát egyesek etikai szemszögből is megközelítették, így *Paál Árpád (Erkölcsi szempontok a népkisebbségi jogban. *Magyar Kisebbség 1935/11); szerinte az állapotokon az embertársak iránti erkölcsi kötelességek betartásának szorgalmazásával kellene javítani.

2. A két világháború között a *romániai magyarság jogi helyzetének sajátos jelleget kölcsönzött az, hogy Románia nemzetközi szerződésekben kötelezettségeket vállalt a kisebbségek iránt, s ezek betartásának szavatolását a Népszövetségre bízták. Ott volt aztán az erdélyi románság képviselőinek önkéntes vállalása a kisebbségek ügyében a Gyulafehérvári Határozatokban. A ~ tekintélyes része e kérdéskörhöz kapcsolódik. A Népszövetséghez eljuttatott panaszokkal, a szervezett nemzeti kisebbségi kongresszusokon elhangzott felszólításokkal, a gyulafehérvári pontokkal foglalkozó közlemények összeurópai koordináták közé vagy történelmi dimenziókba helyezték a *romániai magyarság problémáit. Erre nézve olyan összegező munkák jelentek meg, mint *Balogh Artúr franciául és németül is kiadott könyve (A kisebbségek nemzetközi védelme. München 1928; Párizs 1930), *Buza László A kisebbségek jogi helyzete (Bp. 1930), *Jakabffy Elemér Népkisebbségi kívánságaink és feladataink (Lugos 1935), *Mikó Imre A romániai *magyar kisebbség panaszai a Nemzetek Szövetsége előtt (*Hitel 1936/11), *Mikó Imre Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kv. 1944), Nagy Lajos A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában (Kv. 1944) c. írása.

Ezt az összeurópai szemléletmódot jól jellemzi a *Korunk kisebbségirodalma. A baszkokról és katalánokról írt cikkek, az ún. "Duna-medence-vita" (Balogh Edgár, Jordáky Lajos, Halász Sándor, Sinkó István, *Szabó Imre és mások részvételével), Bányai Imre, Dobossy Imre, Földi Erzsébet, Zsolt László [Porzsolt László], Kovács Károly [Fedor János] és mások cikkei igazolják, hogy a folyóirat igyekezett általánosabb összefüggésekbe beágyazni a kisebbségi problémát. Ezt tette *Bányai László is, aki Magyarság a Duna völgyében (Kv. 1938) c. kötetében jelentette meg a főleg a *Korunkban közölt ilyen természetű írásait.

3. A *romániai magyarság gazdasági életének szempontjából jelentős és sokat kommentált esemény volt az 1921-es földreform. Az agrárreform teremtette általános helyzeten túlmenően (Oberding József György: Az agrárreform. Kv. 1930; *Venczel József: Erdély és az erdélyi román földreform. *Hitel 1940-41/3-4) különösen két esemény érintette a romániai magyar parasztságot: a Csíki Magánjavak kisajátítása és a múlt század végén Erdélybe és Bánságba betelepített kistulajdonosok földjeinek elvétele. E két témakörben a cikkek százai jelentek meg. Ugyancsak a falusi kisebbségi dolgozókat érintette a *hitelek nyújtásának diszkriminatív rendszere (vö: Oberding József György: A mezőgazdasági *hitelkérdés rendezésére irányulú törekvések a román törvényhozásban. Kv. 1932), valamint a konverzió néven ismert, a mezőgazdasági adósságok szanálását előíró törvény (erről cikkezett többek között Gyárfás Elemér). Különleges érdemeket szerzett *Mikó Imre azzal, hogy a maga korában rendhagyó módon az osztályszerkezet és a nemzetiségi hovatartozás összefüggésében vizsgálta az erdélyi falut, s egységes feladatként jelölte meg: küzdeni az osztályelnyomás ellen, s hűnek maradni nemzetiségünkhöz (Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. Kv. 1932). Egészen más oldalról közelítette meg az itt élő magyarság más rétegeinek gazdasági nehézségeit Gyárfás Elemér, aki főleg a hazai magyar tőkét és pénzintézeteket ért méltánytalan megkülönböztetés ellen hadakozott (Erdélyi problémák. Kv. 1923; Románia *hitelszervezetei és az erdélyi magyar pénzintézetek. Lugos 1924).

4. A társadalmi mozgások erőteljesen kihatottak az akkor középosztálynak nevezett kisebbségi értelmiségi rétegre, ill. főleg arra a munkaterületre a *művelődésre , amellyel tevékenységük összefonódott. A ~ának szakíróiban tudatosodott, hogy a kisebbség fennmaradásának alapvető feltétele: megőrizni s lehetőség szerint gazdagítani nyelvünket, *művelődési kincseinket. Ennek egyik eszköze: a demokratikus iskolapolitika. E tárgykörben a számos sérelmet jelző hírlapi cikken kívül olyan áttekintések is megszülettek, mint Balázs András Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez. 1919-1929 (Kv. 1929), R. Szebeni András Az erdélyi magyarság népoktatás-ügyének statisztikai mérlege (Bp. 1935) vagy *Jancsó Elemér Az erdélyi magyarság életsorsa nevelésügyünk tükrében (Bp. 1935) c. munkája. Ehhez kötődik a felekezeti iskolák fenntartásával kapcsolatos nehézségek elemzése s tágabb összefüggésben a különböző egyházakat sértő intézkedések vizsgálata (vö. Tusa Gábor: A romániai magyar egyházak és az állam közötti viszony. Kv. 1934). Súlypontos volt ezen belül a konkordátum, valamint a katolikus státus körüli csatározás. (Ebbe egyebek között Gyárfás Elemér, *Jakabffy Elemér, Késmárki Gergely, *Pál Gábor kapcsolódott be.)

A folyóiratokban vagy különkiadásban megjelentették a magyar parlamenti képviselők beszédeit, ezek a kordokumentumok mint például a *Willer József kamarai beszédeit tartalmazó Küzdelem a nemzetiségek nyelvhasználatáért (Lugos 1936) c. kötet jól tükrözik a nemzetiségi *művelődés feszültségeit. E tárgykörbe vág a *művelődés különböző területein dolgozó értelmiségiek létviszonyainak elemzése, ezt végezte el egyebek között *Mikó Imre a romániai magyar jogászokra, *Venczel József az egyetemi hallgatókra nézve.

5. Az említett számbavétel tágabb összefüggésben az adatszerű önmegismerés szükségletének része. Ez az a pont, ahol a ~ érintkezik a szociológiai irodalommal. Az inkább szociográfiai jellegű falurajzok, felmérések például *Venczel Józsefnek a székely népfölöslegről írt tanulmánya mellett szigorúbban statisztikai jellegű munkák is megjelentek, így *Jakabffy Elemér Erdély statisztikája (Lugos 1923); a Sulyok István-Fritz László szerkesztette Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929 (Kv. 1930); Kiss Árpád Az állami magyar tannyelvű elemi iskolák és tagozatok c. tanulmánya (*Magyar Kisebbség 1936-37).

6. Végül a ~ának megvolt a történelmi dimenziója. A kisebbségi probléma megjelenésének körülményeit és előzményeit tárgyaló írások az analógia módszerével kimutatták: a romániai *magyar kisebbség ugyanazt kéri, mint annak idején a kisebbségben élt románság. E tekintetben múlhatatlan érdemei vannak *Jakabffy Elemérnek, aki Adatok a románság történetéhez a magyar uralom alatt (Lugos 1931) c. dokumentumközlésében, Páll György-gyel közösen írt A bánsági magyarság húsz éve Romániában 1918-1938 (Bp. 1939) c. és más munkáiban vagy *Mikó Imre Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kv. 1944), *Bíró Sándor Kisebbségben és többségben. 1867-1940 (Bern-München 1989) c. könyvében mutatta ki a történelmileg változó kisebbségi sorsban a permanens elemeket.

A történelmi folyamat folytatásaként nőtt át a ~ a *nemzetiségi kérdés irodalma szélesebb fogalmi keretébe

(Ba. S.)

Kiss Árpád: A kisebbségi kérdés román irodalmának bibliográfiája. Lugos 1931. Berecz Kálmán: A nemzetiségi kérdés irodalma. *Magyar Kisebbség 1931. 143-47. A "Népkisebbségpolitikai és Jogi Könyvtár" anyagmutatója. *Magyar Kisebbség 1938. 53-61, 80-88. *Mikó Imre: Huszonkét év. Bp. 1941. és annak Forrásmunkák c. függeléke. A nemzetiségi politika három éve a demokratikus Romániában. A Nemzetiségi Minisztérium kiadása. Összeállította Szentmiklósy Ferenc 1948. Nagy György: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban a második világháború utáni évtizedekben. *Erdélyi Múzeum 1991/1-4.