Kiss Tamás (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Kiss Tamás (Kisújszállás, 1912. szept. 5.) költő, esszéíró. Középiskolát szülőhelyén végzett (1932), a debreceni egyetem teológiai karán lelkészi (1938), a bölcsészkaron tanári diplomát (1950) szerzett. Vallástanár *Nagyváradon (1942-47), a *Szigligeti Társaság és a *Romániai Magyar Írók Szövetsége tagja. Magyarországra visszatérve 1947-től a debreceni Ref. Kollégium vallástanára. 1950-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorló középiskolájának irodalomtanára.

Irodalmi munkásságát a Nyugatban kezdte, 1940 és 1947 között a Pásztortűz, majd az *Utunk munkatársa. A *Nagyvárad c. lapban a város hivatásáról, Kolozsvár és *Nagyvárad képzőművészetéről, a "váradi Ady"-ról cikkezett (1943), "Hittem a politika tiszta és emberi művészetében" c. alatt interjút készített Szabó Pállal (1944), a Bihari *Reformátusok Lapja Makkai Sándort méltató tanulmányát és A béressorstól a templomig c. szociográfiai körképét közölte (1943). A Pásztortűzben Ecsedi Báthori István életét és a hitben való hűségét értékelte (1943/5), az *Utunkban jelent meg Mai élet, mai egyház c. írása (1946/6).

Önálló munkája: Hitvalló egyház a modern államban (Nv. 1945). Szerkesztésében jelent meg a Mélységből a magasságba c. gyűjtemény.

(D. Gy.)



Kiss Tamás (Kisújszállás, 1912. szept. 5. – 2003. december 8., Debrecen) – költő, esszéíró. Középiskolát szülőhelyén végzett (1932), a debreceni egyetem teológiai karán lelkészi (1938), a bölcsészkaron tanári diplomát (1950) szerzett. Vallástanár Nagyváradon (1942–47), a Szigligeti Társaság és a Romániai Magyar Írók Szövetsége tagja. Magyarországra visszatérve 1947-től a debreceni Ref. Kollégium vallástanára. 1950-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorló középiskolájának irodalomtanára.

Irodalmi munkásságát a Nyugatban kezdte, 1940 és 1947 között a Pásztortűz, majd az Utunk munkatársa. A Nagyvárad c. lapban a város hivatásáról, Kolozsvár és Nagyvárad képzőművészetéről, a „váradi Ady”-ról cikkezett (1943), „Hittem a politika tiszta és emberi művészetében” c. alatt interjút készített Szabó Pállal (1944), a Bihari Reformátusok Lapja Makkai Sándort méltató tanulmányát és A béressorstól a templomig c. szociográfiai körképét közölte (1943). A Pásztortűzben Ecsedi Báthori István életét és a hitben való hűségét értékelte (1943/5), az Utunkban jelent meg Mai élet, mai egyház c. írása (1946/6).

 

Önálló munkái

Szembe a széllel (Kovács Imrével. Debrecen, 1934); Cronica (Debrecen, 1935); Húsvéti krónika (Debrecen, 1936); Pünkösdi krónika (Debrecen, 1936); Hitvalló egyház a modern államban (Nv. 1945); Hajnal hasad (Debrecen, 1955); Férfitánc (Debrecen, 1956); Móricz Zsigmond kisújszállási évei és kapcsolatai (Bp. 1960); Égi tűz (Bp. 1964); A lírai mű megközelítése (1969, 1970); Fogóddz a csillagokba (Bp. 1970); Mérleg hava (Bp. 1972); Árkádiában éltünk (Bp. 1975); Holdkikötő (Bp. 1978); Hang és visszhang (Bp. 1983); A bagolyvár és lakói (Bp. 1983); A főnix szárnya alatt (Bp. 1985); Kedv, remények, Lillák (Debrecen, 1985); Így élt Móricz Zsigmond (Bp. 1986); Méretlen idő (Bp. 1989); Arcok és emlékek (Debrecen, 1990); A végső szó keresése (Debrecen, 1992); Árnyékos út (Debrecen, 1997); Tájaink légkörében (Karcag, 2002); Kettős tükör (Debrecen, 2002).

 

Gyűjteményes kötetekben

József Attila: Holt vidék. Kosztolányi Dezső: Ilona. Babits Mihály: Ősz és tavasz között. Tóth Árpád: Jó éjszakát! Ady Endre: Hunn, új legenda. In Irodalmi alkotások elemzése (Bp. 1976); Verses országjárás (szerk. Fodor András. Bp. 1977); Kurjantásnyi Magyarország (szerk. Szurmay Ernő. Szolnok, 1980); Irodalmi élet Debrecenben az Alföld indulásáig. Gulyás Pál költői világa. Móricz Zsigmond Debrecene. In Századok szelleme (Debrecen, 1980); A szarvassá változott fiú (szerk. Szakolczay Lajos. Bp. 1981); Takáts Gyula 70 éves (Kaposvár, 1981); A kert öröme (szerk. Széphalminé Szeghy Éva. Bp. 1982); Hétköznapok (vál. és szerk. Gerő János. Bp. 1983); A népi irodalom költői (Debrecen, 1984); Májusfák (szerk. Pomogáts Béla. Bp. 1985); A Tóth Árpád-vers élénkítő és színező elemei. In Vérző Kaszás Csillag (Bp. 1986); Nagy László emlékszám (Debrecen, 1986); Új aranyhárfa (vál. és szerk. Tenke Sándor. Bp. 1987); Okos hűséggel (szerk. Bényei József. Nyírbátor, 1987 [!1988]); Magasra csavart láng (szerk. Bényei József. Nyíregyháza, 1988); Látkép a hegyről (szerk. Molnár Géza. Bp. 1983); Magyar hegyibeszéd (szerk. Bényei József. Nyíregyháza, 1990); Egymaga egy hazát (szerk. Bényei József. Nyíregyháza, 1990 [1991!]); Isten kezében (vál. és szerk. Büki Attila. Nyíregyháza, 1990); Forrás antológia (szerk. Füzi László, Pintér Lajos, Szekér Endre. Kecskemét, 1990); Ismeretlen magyar költők (szerk. Téglás János. Bp. 1994); Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag (szerk. Medvigy Endre. Bp. 1997); A magyarokhoz (szerk. Medvigy Endre. Miskolc, 2002); A bibliás tenger (összeáll. és szerk. Vasvári Zoltán. Bp. 2004); Az ígéret városa (Debreden, 2007);

 

Szerkesztés

Túl a Tiszán (szerk. Durkó Mátyás, Kiss Tamás. Debrecen, 1954); Oláh Gábor válogatott költeményei (szerk., bev., jegyz. ell. Durkó Mátyás, Kiss Tamás, Tóth Endre. Debrecen, 1957 [!1958]); Alföld (Debrecen, 1967); Csokonai koszorúja (bev. Debrecen, 1973); Jankovich Ferenc: A nyugtalanság éneke (s. a. r. Bp. 1987); Mélységből a magasságba