Klimkó Dezső (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Klimkó Dezső (Szeged, 1900. márc. 11. 1972. jún. 4. Budapest) orvosi szakíró. Oklevelét Budapesten szerezte (1924), pécsi és budapesti sebészeti klinikákon dolgozott, 1937-től a Szent János és a Szent István kórház osztályvezető főorvosa. 1940 októberétől a kolozsvári *Ferenc József Tudományegyetem tanára. A Bolyai Tudományegyetem Marosvásárhelyre helyezésekor magyar állampolgárként, mint szerződéses tanár megszervezi és vezeti a sebészeti klinikát (1945-47). Magyarországra visszatérve különböző kórházakban sebész főorvos professzori minőségben nyugdíjazásáig (1969). Tudományos munkássága főleg az érzéstelenítésre, tüdősebészetre, a gyomor és a nyombélfekélyek műtéttanára terjed ki. Szakdolgozatai magyar, német, angol, francia és olasz szakfolyóiratokban jelentek meg.

Életpályájáról *Kelemen László szerkesztésében orvos-monográfia készült (Mv. 1946. Acta Medica-sorozat).



Klimkó Dezső (Szeged, 1900. márc. 11. – 1972. jún. 4., Bp.) – orvosi szakíró. Oklevelét Budapesten szerezte (1924), pécsi és budapesti sebészeti klinikákon dolgozott, 1937-től a Szent János és a Szent István kórház osztályvezető főorvosa. 1940 októberétől a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanára. A Bolyai Tudományegyetem Marosvásárhelyre helyezésekor magyar állampolgárként, mint szerződéses tanár megszervezi és vezeti a sebészeti klinikát (1945–47). Magyarországra visszatérve különböző kórházakban sebész főorvos professzori minőségben nyugdíjazásáig (1969). Tudományos munkássága főleg az érzéstelenítésre, tüdősebészetre, a gyomor és a nyombélfekélyek műtéttanára terjed ki. Szakdolgozatai magyar, német, angol, francia és olasz szakfolyóiratokban jelentek meg.

 

Önálló műve

Az általános érzéstelenítés (Bp. 1933)

 

Gyűjteményes kötetekben

Avertin- (E 107) -narkosis (Klny, Orvosképzés. Bp. 1929); A harmadik cseplesz csavarodása (Klny. Orvosképzés. Bp. 1929); Narkosiskísérletek avertinnel mint basis-narkotikummal (Klny. Orvosképzés. Bp. 1929); Hernia bursae omentalis (Klny. Orvosképzés. Bp. 1930); Újabban használt altatószerekről (Klny. Orvosképzés. Bp. 1930); A szénsav alkalmazása a narcosisban (Klny. Orvosi Hetilap. Bp. 1931); A baleset sebészi vonatkozásai (Klny. Orvosképzés. Bp. 1931); A pantocainról (Klny. Orvosi Hetilap. Bp. 1931); A septicus megbetegedések kezelése (Klny.  Magyar Orvosi Nagyhét. Bp. 1932); Az általános septikus megbetegedések kezelése (Klny. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. Bp. 1932); N20 kéjgáz-narkosis (Klny. Orvosképzés. Bp. 1933); Az intravenás narkosis (Klny. Orvosképzés. Bp. 1933); A tetanus (Klny. Népegészégügy. Bp. 1933); Elsődleges gyomorsarcoma (Klny. Orvosképzés. Bp. 1936); A hashártya-összenövések (Klny. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. Bp. 1938); Műtéttel gyógyított szívszúrás (Klny. Orvosképzés. Bp. 1939); Mesenterialis daganat okozta magas bélelzáródás (Klny. Orvosképzés. Bp. 1939); A Schubert-műtét szöveti és biológiai értéke egy év után (Klny. Orvosképzés. Bp. 1939); A merevgörcs (Klny. Magyar Sebésztársaság Munkálatai. Bp. 1940); A gyomor- és duodenumfekély műtéti kezeléséről (Klny. Gyógyászat. Bp. 1942); A nem tuberkulotikus empyemák kezelése (Klny. Gyógyászat. Bp. 1944); Új adat a nyaki borda tünetegyütteséhez (Klny. Gyógyászat Tudományos Közleményei. Bp. 1944); A mellkas sérüléseinek kezelése (Klny. Az 1943. évi balatonfüredi orvoshét előadásai. Bp. 1944); Paradicsomhéjak a közös epevezetékben (Klny. Orvosi Hetilap. Bp. 1949); Az arteria hepatica communis lekötésének jelentősége portalis hypertensióban (Siegler Péterrel, Mester Zoltánnal. Klny. Orvosi Hetilap, 1953. Bp. 1954); Veleszületett nyaki nyálsipolyok (Klny. Orvosi Hetilap. Bp. 1958); A gyomor és a nyombélfekély sebészetének időszerű kérdései (Klny. Orvosi Hetilap. Bp. 1959); A gyomor- és nyombélfekély műtéte utáni késői panaszok kóroktana és sebészi elemzése (Klny. Orvosi Hetilap. Bp. 1961);

 

Szerkesztés

Ittzés Jenő: Kis-sebészet (előszó. Bp. 1943); Imreh Pál: A harctér sebészete (előszó. Bp. 1943).

 

Irodalom

Életpályájáról Kelemen László szerkesztésében orvos-monográfia készült (Mv. 1946. Acta Medica-sorozat)