Komjátszegi Sándor (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Komjátszegi Sándor (Kolozsvár, 1922. febr. 18.) orvosi szakíró. Szülővárosa Unitárius Kollégiumában érettségizett (1941), orvosi tanulmányait a *Ferenc József Tudományegyetemen kezdte, Budapesten és Halléban folytatta, s a Bolyai Tudományegyetem orvostudományi karán doktorált (1947). Marosvásárhelyt *Haranghy László mellett (1947-49), majd az Ideggyógyászati Klinikán *Miskolczy Dezső mellett tanársegéd (1950-52). Idegsebész szakorvos 1953 óta.

Szakirodalmi munkásságát a bukaresti Revista Ştiinţelor Medicale hasábjain kezdte (1950). Közel félszáz ideggyógyászati tanulmánya a Revista Medicală Orvosi Szemle, Studii şi Cercetări de Neurologie s más szakfolyóiratokban jelent meg. A Miskolczy-Csiky-féle Idegkórtan c. tankönyv (1958) Az agykéreg kórtana és Agyi érbetegségek c. fejezeteinek szerzője. Az agydaganatok kórszövettanáról 1130 eset elemzése alapján írt közleményt, később pszichokirurgikai kezdeményezései nyomán ösztöndíjjal Párizsban folytatta kutatásait (1972). Egyes kórképek, így a diszkuszsérv, arcidegzsába műtéti kezelése, a sebész döntésének etikája foglalkoztatja.

Szívesen vállalkozik tudományos ismeretterjesztésre. *A Hét közölte Gondolkodásunk idegélettani magyarázatának határai c. értekezését (1981/8).

Önálló kötete: Tudat és valóság (1986, Századunk).

Lovász Géza [Szekernyés János]: A lélek sebésze mesél munkájáról. *A Hét 1974/27. Rostás Zoltán: "Agyműtéteket végző sebészként nem kerültem közelebb a gondolkodás megértéséhez." Beszélgetés K. S.-ral. *TETT 1986/4. *Vargha Jenő László: K. S.: Tudat és valóság. *Korunk 1986/12. Medgyesi Ákos: Kapcsolások. *A Hét 1987/8.



Komjátszegi Sándor (Kolozsvár, 1922. febr. 18.) – idegsebész főorvos, orvosi szakíró. Szülővárosa Unitárius Kollégiumában érettségizett (1941), orvosi tanulmányait a Ferenc József Tudományegyetemen kezdte, Budapesten és Halléban folytatta, s a Bolyai Tudományegyetem orvostudományi karán doktorált (1947). Marosvásárhelyt Haranghy László mellett (1947–49), majd az Ideggyógyászati Klinikán Miskolczy Dezső mellett tanársegéd (1950–52). Idegsebész szakorvos 1953 óta.

Szakirodalmi munkásságát a bukaresti Revista Ştiinţelor Medicale hasábjain kezdte (1950). Közel félszáz ideggyógyászati tanulmánya a Revista Medicală, Orvosi Szemle, Studii şi Cercetări de Neurologie s más szakfolyóiratokban jelent meg. A Miskolczy–Csiky-féle Idegkórtan c. tankönyv (1958) Az agykéreg kórtana és Agyi érbetegségek c. fejezeteinek szerzője. Az agydaganatok kórszövettanáról 1130 eset elemzése alapján írt közleményt, később pszichokirurgikai kezdeményezései nyomán ösztöndíjjal Párizsban folytatta kutatásait (1972). Egyes kórképek, így a diszkuszsérv, arcidegzsába műtéti kezelése, a sebész döntésének etikája foglalkoztatja.

Számos tanulmánya jelent meg hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban, szívesen vállalkozik tudományos ismeretterjesztésre, cikkeit A Hét és a Korunk jelentette meg. A Hét közölte Gondolkodásunk idegélettani magyarázatának határai c. értekezését (1981/8).

 

Tagság: Orvostudományi Társaság, EME, EMKE, MTA köztestületi tag (2000)

 

Önálló kötetei

Tudat és valóság (Kv., 1986); Tudat, Valóság, Hit (Kv., 2000)

 

Gyűjteményes kötetekben

Levél író-barátomhoz az „ideiglenességi érzéskör” tárgyában. Korunk, 1993/3; Természettudomány és világkép. Korunk, 1990/11; Tudatos jelenlétünk a világban. Korunk, 1990/3.

 

Irodalom

Lovász Géza [Szekernyés János]: A lélek sebésze mesél munkájáról. A Hét 1974/27. Rostás Zoltán: „Agyműtéteket végző sebészként nem kerültem közelebb a gondolkodás megértéséhez” Beszélgetés K. S.-ral. TETT 1986/4. Vargha Jenő László: K. S.: Tudat és valóság. Korunk 1986/12. Medgyesi Ákos: Kapcsolások. A Hét 1987/8.