Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport

oldal nyomtatása Share

Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport 1979-ben Csíkszeredában alakult szabad kutatócsoport, célja a *jelenkori *romániai magyarság körében észlelt társadalmi és művelődési *jelenségek antropológiai vizsgálata. 1980-tól egy ideig Balázs Lajos vezetésével a *Hargita megyei Pártkabinet keretében létező Etnológiai Kör nyújtott lehetőséget számukra az együttdolgozásra, 1985-től azonban a nyilvános találkozás és vitaestek tartása lehetetlenné vált, s ekkortól hetente-kéthetente különböző lakásokon tartottak előadásokat, szemináriumokat, vitákat.

Indulása időszakában a csoport műhelyének tekintette a *TETT tematikus számait (az 1980/3. számtól majdnem minden füzetben *jelen voltak egy vagy több tanulmánnyal). E munka során alakult ki első közös témájuk: a folklorizmus *jelenségkomplexumának vizsgálata. Ebből a tárgykörből *jelentették meg közös kötetüket 1987-ben Néphagyományok új környezetben címmel. A *Péntek János előszavával kiadott kötetben a csoport tagjai közül Bíró A. Zoltán, Bodó Julianna, Csíki Irén, Gagyi József, Lukács Borbála, Oláh Sándor és Turós Endre közölt (szerepelnek benne még Iosif Herţea, Dumitru Micu és Mihai Pop, valamint Balázs Lajos a tárgykörhöz kapcsolódó tanulmányai). A kötet heves vitát váltott ki a hagyományos néprajz és folklórtudomány művelői részéről. 1989-ben elkészült de csak belső használatra Hát idefigyelj, édes fiam... c. második kötetük. A csoporthoz ekkor már *Magyari Nándor László és Magyari Vincze Enikő is hozzátartozik.

"Kutatási témáik közül amint maguk írják kiemelten fontosnak tekintik a következőket: a központi hatalom és a mindennapi élet viszonya az elmúlt évtizedekben; egyéni és közösségi jellegű migrációs modellek; interetnikus kapcsolatok; gazdálkodási-életvezetési modellek; nemzeti, regionális identitás" (Bíró A. Zoltán előszava a Kapcsolat, környezet, közösség c. kötethez). Írásaikban erős kritikai éllel foglalkoznak a romániai magyar társadalomnak a 80-as évekre szerintük tartalmukat vesztett, "kiürült" formáival: a népi kultúra "divatjával", a funkcióját vesztett intézményrendszerrel, azzal a nyelvezettel, amely csak a helytállás frazeológiáját őrizte, de képtelen volt valóságos közösségmegtartó erővé válni.

Mivel a diktatúra szellemi kényszerhelyzetében e kérdések nyílt, tudományos igényű megvitatása lehetetlen volt, a ~hoz tartozók írásait sokan minősítették "destruktív"-nak, "eszményromboló"-nak, holott azokban a közösségi megnyilvánulások újfajta megközelítési módja rejtőzött.

A ~ 1989 decembere után rögtön nyilvánosság elé lépett, s hivatalosan bejegyzett intézményként önálló kiadványokban, folyóiratokban (Átmenetek, 1990; Helyzet, 1991), vitaüléseken hozza nyilvánosság elé munkája eredményeit.

Az 1991-ben újjászerveződött ~ szakmai tevékenységéről 1992 elején kiadott tájékoztató szerint "a KAM 6 tagja közös kutatási *program keretében foglalkozott a Csíki-medence urbanizációs folyamataival". Szakmai kutatások folytak többek közt Kizárási és bekebelezési technikák elemzése magyar-román interetnikus kapcsolatokban (Bodó Julianna-Bíró A. Zoltán), Az élettörténet-mesélés mint identitásépítési módszer (Gagyi József), Rituális szövegek a homoródalmási temetésen (Oláh Sándor) címen. Az intézmény tagjai felváltva előadásokat tartottak Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem kulturális antropológia tanszékén, valamint bukaresti, klagenfurti és kolozsvári konferenciákon, és előadássorozatot szerveztek Csíkszeredában az antropológiai terepmunka módszertani kérdéseiről.

(D. Gy.)

Magyari Nándor László-Magyari Vincze Enikő: Rendszerelmélet a közösségkutatásban. I-II. *Korunk 1988/11, 12. Levélkonferencia Csíkszereda-Kolozsvár 1987. Levélváltás *Gáll Ernő és a ~ között. Helikon 1991/9. Cs. Gyímesi Éva: Átmenetek. *Erdélyi Múzeum 1991/1-4. 177-178. Kapcsolat, környezet, közösség. Csíkszeredai antropológiai írások. Bp. 1992.