Komoróczy György (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Komoróczy György (Domahida, 1942. febr. 10.) nyelvművelő, közíró. Székelyudvarhelyen érettségizett (1959), Resicán elvégezte a felsőfokú vegyészeti technikumot (1963). Két évig a resicai Vaskohászati Kombinát vegyelemző laboratóriumában dolgozott, 1965-től Székelyudvarhelyen a helyiipari vállalat, 1977-től a Matricagyár technikusa. Nyelvtudományi ismereteit autodidakta úton szerezte: munkássága különösen a műszaki és a hivatalos nyelvhasználat hibáinak számontartására irányul. Városában a Nyelvbarátok Köre egyik szervezője, az 1991-ben alakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tagja.

Első írását a *Hargita közölte (1970), ahol állandó nyelvművelő rovatot vezetett. Közművelődési és nyelvművelő cikkei jelentek meg a Munkásélet, A Hét, *Utunk és az Ifjúmunkás, 1990 után a *Hargita Népe, Ifi Fórum, Udvarhelyi Híradó, Székely Útkereső, Erdélyi Napló, Romániai *Magyar Szó hasábjain. A *Gálffy Mózes és *Murádin László összeállításában kiadott Anyanyelvünk művelése (1975) c. gyűjteményes kötet munkatársa. A *Hargita Kalendáriumban a nyelvrokonság rejtelmeiről, nyelvi magatartásformákról, a helyes kiejtésről értekezik (1978-88). Szerkesztésében jelent meg a Daciada a Madarasi *Hargitán (Csíkszereda 1982) c. turisztikai kiadvány.

Önálló kiadványa: Évtizedek viharában. Ötvenéves a Madarasi *Hargita menedékház. Székelyudvarhely 1991.

Álneve: Szigeti György.

(Cs. P.)



Komoróczy György (Domahida, 1942. febr. 10.) – nyelvművelő, újságíró, közíró. Székelyudvarhelyen érettségizett (1959), Resicán elvégezte a felsőfokú vegyészeti technikumot (1963). Két évig a resicai Vaskohászati Kombinát vegyelemző laboratóriumában dolgozott, 1965-től Székelyudvarhelyen a helyi ipari vállalat, 1977-től a Matricagyár technikusa 1992-ig. 1992-től a Polgármesteri Hivatal sajtóirodájának vezetője, a Polgármesteri Közlöny, majd a Városháza Hírlap c. önkormányzati lapok szerkesztője. Nyelvtudományi ismereteit autodidakta úton szerezte: munkássága különösen a műszaki és a hivatalos nyelvhasználat hibáinak számontartására irányul. Városában a Nyelvbarátok Köre egyik szervezője, az 1991-ben alakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tagja.

Első írását a Hargita közölte (1970), ahol állandó nyelvművelő rovatot vezetett. Közművelődési és nyelvművelő cikkei jelentek meg a Munkásélet, A Hét, Utunk és az Ifjúmunkás, 1990. után a Hargita Népe, Ifi Fórum, Udvarhelyi Híradó, Székely Útkereső, Erdélyi Napló, Romániai Magyar Szó hasábjain. A Gálffy Mózes és Murádin László összeállításában kiadott Anyanyelvünk művelése (1975) c. gyűjteményes kötet munkatársa. A Hargita Kalendáriumban a nyelvrokonság rejtelmeiről, nyelvi magatartásformákról, a helyes kiejtésről értekezik (1978–88). Szerkesztésében jelent meg a Daciada a Madarasi Hargitán (Csíksz. 1982) c. turisztikai kiadvány.

 

Tagság: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Castellum Alapítvány, MÚRE

 

Díjak: Polgármesteri Díszoklevél a nyelvművelő munkásságért (2001); Nyelvőrzési Díj (2004)

 

Önálló kötetei

Anyanyelvünk művelése (társsz. Buk., 1975); Évtizedek viharában. Ötvenéves a Madarasi Hargita menedékház (Szudvh., 1991); Magyar szavaink nyomában (Szudvh., 1994); Beszélni nehéz (társsz. Kv., 1995);  Meg kell maradni! (Nv., 1999);  Az udvarhelyi polihisztor (Szudvh., 2002); Édes anyanyelvünk (Csíksz. 2009)

 

Álneve: Szigeti György.

 

(Cs. P.)