Konopi Kálmán (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Konopi Kálmán (Odvos, 1880. jan. 21. 1947. nov. 27. Odvos) mezőgazdasági szakíró. Középiskoláit a gyulafehérvári és a budapesti Róm. Kat. Főgimnáziumban végezte, államtudományi doktorátust a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett, tanulmányokat folytatott a hallei és berlini mezőgazdasági főiskolán. Földbirtokán gazdálkodott; az *Erdélyi Gazda munkatársa, 1937-től az *EMGE aradi fiókjának elnöke, az aradi Mezőgazdasági Kamara intézőbizottságának tagja.

A 20-as években olyan lisztminőség-vizsgálati eljárást és értékelési rendszert dolgozott ki, amelyet csak a világviszonylatban is elismert Hankóczy-Brabender eljárás szorított ki a 30-as évek elején. Odvoson folytatott növénynemesítő tevékenységének eredménye az "Odvosi 3" búzafajta volt, amelyet az "Odvosi 156" és "Odvosi 241" őszibúzafajták, az "Odvosi 427" tavaszbúza követtek. Az 1949-ben Romániában körzetesített négy őszibúzafajta közül egyik az "Odvosi 241" volt, amelyet kiváló tulajdonságaiért Erdély-szerte termesztettek. Utolsó éveiben nemesítő tevékenységébe bevonta a pannonbükkönyt, vöröslóherét és kukoricát is.

Önálló kötetei: Utazás a búzavetőmagtól a mindennapi kenyérig (Magyar Nép Könyvtára, Kv. 1932); Jó búzából lesz a jó kenyér (Kv. 1936).

(N. M.)

Nagy Miklós: Dr. K. K. *Falvak Népe 1947/23.



Konopi Kálmán (Odvos, 1880. jan. 21. – 1947. nov. 27., Odvos) – mezőgazdasági szakíró. Középiskoláit a gyulafehérvári és a budapesti Róm. Kat. Főgimnáziumban végezte, államtudományi doktorátust a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett, tanulmányokat folytatott a hallei és berlini mezőgazdasági főiskolán. Földbirtokán gazdálkodott; az Erdélyi Gazda munkatársa, 1937-től az EMGE aradi fiókjának elnöke, az aradi Mezőgazdasági Kamara intézőbizottságának tagja.

A 20-as években olyan lisztminőség-vizsgálati eljárást és értékelési rendszert dolgozott ki, amelyet csak a világviszonylatban is elismert Hankóczy–Brabender eljárás szorított ki a 30-as évek elején. Odvoson folytatott növénynemesítő tevékenységének eredménye az „Odvosi 3” búzafajta volt, amelyet az „Odvosi 156” és „Odvosi 241” őszibúzafajták, az „Odvosi 427” tavaszbúza követtek. Az 1949-ben Romániában körzetesített négy őszibúzafajta közül egyik az „Odvosi 241” volt, amelyet kiváló tulajdonságaiért Erdély-szerte termesztettek. Utolsó éveiben nemesítő tevékenységébe bevonta a pannonbükkönyt, vöröslóherét és kukoricát is. Munkásságát  II. Károly román király a Búzakalász Érdemrend Arany Fokozatával jutalmazta.

Szépirodalommal is próbálkozott: Emberek a Maros partján c. kisregényét a Pásztortűz kilenc folytatásban közölte (1927. 21–26., 1928.  1–4 sz.).

 

Önálló kötetei

Utazás a búzavetőmagtól a mindennapi kenyérig (Magyar Nép Könyvtára, Kv. 1932); Jó búzából lesz a jó kenyér (Kv. 1936).

(N. M.)

 

Irodalom

Nagy Miklós: Dr. K. K. Falvak Népe 1947/23.