Koós Ferenc kör

oldal nyomtatása Share

Koós Ferenc kör -1. A bukaresti református egyházközség kezdeményezésére a XIX. században alakult magyar egyesület. Alapítójáról, Koós Ferenc lelkészről nevezték el, aki 1855 és 1869 között a már 1815-ben alapított bukaresti magyar népiskola tanítója is volt. Hunnia néven hívta létre a művelődési egyesületet 1857-ben, s 1860-ban fél évig kiadta az első bukaresti magyar lapot, a Bukaresti Magyar Közlönyt. Emlékére vette fel az egyesület a ~ nevet. Új szerephez, az I. világháború után jutott, amikor a román fővárosban élő magyar értelmiség főként főiskolásokkal gyarapodott, akikben a nagyváros az összefogás szükségét tudatosította.

*Szemlér Ferenc visszaemlékezései szerint Nagy Sándor és Kányádi Béla bukaresti református lelkészek kezdeményezésére 1925 őszén alakult meg a Diákosztály és 1944-ig állott fenn, vállalva a diák önsegélyezés és anyanyelvi önnevelés feladatait. Noha a református egyház égisze alatt működött, a két lelkész maga kötötte ki, hogy belőle mellőzni kell minden felekezeti színezetet. A Diákosztály első elnöke a csíki *Nagy András orvostanhallgató volt, s a szervezetben megtalálták helyüket a reformátusok mellett a katolikus, evangélikus, unitárius és izraelita vallásúak. Az osztály további elnökei: Bokor Péter jogász, Koppándi János jogász, Szűcs Ferenc természetrajz szakos egyetemi hallgató, Rákosi István jogász, *Fazakas János és *Bajkó Barabás orvostanhallgatók.

*Andrásy Zoltán festőművész visszatekintve így jellemzi a Diákosztályt: "A tagok öntevékenységét elősegítő, rugalmas programja azt a szellemiséget testesítette meg, ami a kisebbségi élet reálisabb szemléletének az alapját jelentette mindnyájunk számára." A Diákosztály keretében önképzőkör működött, pályázatokat írtak ki a magyar irodalomtörténet köréből; az 1929-es pályázatot *Andrásy Zoltán Csokonairól szóló dolgozata nyerte. *Szemlér Ferenc így emlékezik: "A névadó és irodalmi szándékai öntudatlanul is befolyásoltak bennünket. Hiszen a csütörtök esti heti üléseknek mindig csupán az első felét töltötték ki az anyagi, adminisztratív és egyéb súlyos ügyek, a másik felerészben jöttünk mi, a költők, többen is, jött Nagy Boriska mint drámaíró, majd fellángoltak a viták Adyról, Eminescuról, Karinthyról, Gusti professzorról, s ha jól emlékszem, az utópista szocialistákról." A Diákosztály tevékeny tagja volt kezdő íróként *Nagy Borbála s a fiatalon meghalt Tóthpál Dániel, *a hétfalusi csángók költője is. A jövendő képzőművészek közül Abodi Nagy Béla, *Andrásy Zoltán, Bene József, Brósz Irma, *Tollas Júlia tűnt fel a Diákosztályban, valamint a tragikus körülmények között elhunyt, egész fiatalon Simu-díjas Jakab András hétfalusi csángó szobrászművész, az orgonaművész Benedek Kálmán, a műépítész Katona József, a későbbi orvosprofesszorok, orvosi szakírók közül *Bajkó Barabás, *Fazakas János, Serester Zoltán, Szabó István.

A Diákosztály a szegény sorsú magyar főiskolások számára otthont létesített, előbb a Leonida utcában, majd a Sfinţii Voievozi-on. 1930-ban 126 magyar főiskolás tartozott a Diákosztályhoz, közülük 58-an az otthonban laktak.

Noha az önképzőköri ülések is nyíltak voltak, a Diákosztály tagjai az évente megrendezett diákbálokkal, műkedvelő előadásokkal kapcsolódtak be igazán a bukaresti magyarság társas életébe. 1933-tól elnöke *Szemlér Ferenc; ekkor egy irodalmi és egy kisebbségjogi szemináriumot létesítettek, s valamennyi tagot szemináriumi munkára ösztönöztek. A magyar irodalom, történelem, a kisebbségi élet jogi vetületei kérdéseiről meghívott szakértők tartottak előadásokat.

A 30-as évek végén, a 40-es évek elején a ~ fokozatosan elsorvadt. A 60-as években előbb a bukaresti magyar főiskolások Irodalmi Köre, majd a *Petőfi Sándor Művelődési Ház *Juventus Klubja idézte fel újra a Diákosztály hagyományait, de maga a Diákosztály csak 1990-ben éledhetett újjá.

(B. Gy.)

Koós Ferenc: Életem és emlékeim I-II. Brassó 1890; új kiadás 1971. Labud József: A Koós Ferenc Kör Diákosztálya. Egyházi Újság, Bukarest 1933. dec. 25. Debitzky István: A Koós Ferenc Kör Diákosztályának tíz éves története. *Erdélyi Fiatalok 1935. Tavaszi szám. *Szemlér Ferenc: Más csillagon. Kv. 1939; uő. Ki írja meg a Koós Ferenc Kör történetét? *Korunk 1968/10. Beke György: Gyalogszerrel és lóháton. *Hargita 1973. máj. 8; újraközölve Vállald önmagad. 1978. 167-70; A bukaresti diákélet reális életszemléletem alapja lett. Beszélgetés a 70 éves *Andrásy Zoltánnal. *A Hét 1980/19.

2. A bukaresti református egyház kebelében 1990 őszén, *Zágoni Albu Zoltán lelkész kezdeményezésére alakult művelődési és vitakör. Célja számba venni, feltárni és megvitatni a bukaresti magyarság sorsproblémáit, az egykori és mai művelődési életet, a román fővárosban élt magyar értelmiségiek munkásságát, a magyar és román kultúra kölcsönös megismertetésében vállalt szerepét, az egyház és iskola anyanyelvápoló és megőrző tevékenységét a demokratikus társadalom kialakulásának feltételei között. Ökumenikus szellemben működik, tagjai főképpen értelmiségiek.

A kör létrejöttét követően vitaindító előadások hangzottak el arról, mit várhat az egyház az értelmiségiektől és mit vár az egyháztól az értelmiség a mai új körülmények között. Előadást tartott többek között *Demény Lajos történész, V. *András János szerkesztő, dr. Kövér György főorvos, Tövissi Lajos közgazdász, Bács Lajos karmester, *Molnár Szabolcs irodalomtörténész, Labancz László festőművész, Gyarmath János újságíró.

A kör programjában szerepel a névadó Koós Ferenc lelkészi, iskolaszervező és közművelődési tevékenységének, Veress Sándor mérnök, Fiala Lajos orvos, Szatmári *Papp Károly festőművész, *Árvay Árpád közíró, *Takács Pál tanár és mások alkotó munkásságának felidézése.

(B. E.)