Korda István (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Korda István (Arad, 1911. okt. 11. 1984. okt. 18. Kolozsvár) regényíró, szerkesztő, műfordító. Iskoláit szülővárosában végezte (1928). Az Erdélyi Hírlap, Reggel, Aradi Közlöny munkatársa. A *Brassói Lapok bánsági tudósítója (1936-40). Az aradi Jövő szerkesztője (1945-49), a *Művelődési Útmutató főszerkesztője (1949-52). Írásait közölte az Előre, Dolgozó Nő, *Igaz Szó, 1959-től nyugdíjazásáig, 1970-ig az Ifjúsági Könyvkiadó munkatársa.

Motorok éjszakája c. verskötete (Arad 1945) után a prózára tért át: regényei elsősorban az ifjúsághoz szólnak. A legnagyobb sikert A nagy út c. Kőrösi Csoma Sándor-életregényével aratta (1956), mely öt kiadást ért meg, s Ion Chinezu fordításában románul is megjelent (1958). Történelmi tárgyú A mocsarak visszaütnek (1963; Gelu Păteanu román fordításában 1969), valamint Rajzok és sorsok (1966) c. regénye is: előbbi az észak-amerikai indiánok múlt századi küzdelmeit festi, utóbbi középpontjában Koré Zsigmond, a román parasztvezér Horia portréfestője áll. Két könyve Szembenéz a csillagokkal (1959) és A láthatatlan fonal (1970) bűnügyi regény.

Lefordította Geo Bogza Harminckét másodperc megrázkódtatta a világot c. Gagarinról szóló publicisztikai írását (1961), Vlaicu Bîrna Varga Katalin regénye (1969), Ion Marin Sadoveanu A tenger bikája (1967) és W. M. Thackeray A rózsa és a gyűrű meséje (1974) c. művét, valamint A tűzfelelős c. irodalmi összeállításban szereplő román szerzők emlékezéseit (1974).

(M. H.)

Izsák József: A nagy út. *Igaz Szó 1957/5. Salamon László: Egy mai indián regényről. *Korunk 1963/10. Fodor Sándor: Korda fejfájára. *Utunk 1984/14.



Korda István (Arad, 1911. okt. 11. – 1984. okt. 18., Kolozsvár) – regényíró, szerkesztő, műfordító. Iskoláit szülővárosában végezte (1928). Az Erdélyi Hírlap, Reggel, Aradi Közlöny munkatársa. A Brassói Lapok bánsági tudósítója (1936–40). Az aradi Jövő szerkesztője (1945–49), a Művelődési Útmutató főszerkesztője (1949–52). Írásait közölte az Előre, Dolgozó Nő, Igaz Szó, 1959-től nyugdíjazásáig, 1970-ig az Ifjúsági Könyvkiadó munkatársa.

Motorok éjszakája c. verskötete (Arad, 1945) után a prózára tért át: regényei elsősorban az ifjúsághoz szólnak. A legnagyobb sikert A nagy út c. Kőrösi Csoma Sándor-életregényével aratta (1956), mely öt kiadást ért meg, s Ion Chinezu fordításában románul is megjelent (1958). Történelmi tárgyú A mocsarak visszaütnek (1963; Gelu Păteanu román fordításában 1969), valamint Rajzok és sorsok (1966) c. regénye is: előbbi az észak-amerikai indiánok múlt századi küzdelmeit festi, utóbbi középpontjában Koré Zsigmond, a román parasztvezér Horia portréfestője áll. Két könyve Szembenéz a csillagokkal (1959) és A láthatatlan fonal (1970) bűnügyi regény.

 

Fordítások

Geo Bogza: Harminckét másodperc megrázkódtatta a világot (1961); Ludwig Bechstein: A beszélő szamár (Buk. 1966); Ion Marin Sadoveanu: A tenger bikája (1967); Vlaicu Bîrna: Varga Katalin regénye (1969); Edgar Wallace: A zöld íjász (Kv. 1970); A tűzfelelős segédei (vál. Petre Judit. Buk. 1974); W. M. Thackeray: A rózsa és a gyűrű meséje (1974); Márna, márna, bűvös márna (feldolg. Alexandru Bardieru. Buk. 1972)

 

Szerkesztés

Mark Twain: Egy jenki Artúr király udvarában (utószó. Buk. 1961)

 

(M. H.)

 

Irodalom

Izsák József: A nagy út. Igaz Szó 1957/5. Salamon László: Egy mai indián regényről. Korunk 1963/10. Fodor Sándor: Korda fejfájára. Utunk 1984/14.