kottakiadás

oldal nyomtatása Share

kottakiadás a két világháború között elsősorban a kórusművekre összpontosult, és csak szórványosan jelent meg egyéb műfaj keretébe sorolható anyag. A Magyar Dalosszövetség a tag-énekkarok számára biztosított műsoranyagot Andrási Ede, Bródy *Miklós, Delly *Szabó Géza, Fövenyessy Bertalan, Haják Károly, Harmat Artúr, Hoffmann Ferenc, Kárpáti Sándor, Klicka József, Lányi Ernő, Nemes Elemér, Ország Tivadar, Tárcza Bertalan, *Veress Gábor, Zöld Károly műveiből. Az *Erdélyi Iskola a zenei nevelésben hasznosítható magasabb igényű, modern anyagot igyekezett a tanítók-tanárok számára hozzáférhetővé tenni népdalok, népdalfeldolgozások, kánonok, továbbá Bárdos Lajos, Deák Bárdos György, Gräff Kálmán, Halmos László, Kerényi György, Kodály Zoltán, Veress Sándor művei közlésével. Nagy népszerűségnek örvendett az *Ifjú Erdély kiadásában megjelent két *daloskönyv, a több kiadást elért Zengjen hálaének! (1926) és A *mi dalaink (1936-43). A temesvári *Moravetz Testvérek zenepedagógiai munkák mellett önálló szerzeményeket is megjelentetett.

A kolozsvári *Minerva RT zenei gyűjteményekkel (Nemes Elemér, *Veress Gábor daloskönyve és hegedűiskolája), Risznerné Kozma Ida néhány nótájával és *Kotsis Mária Cecília tankönyveivel (I-IV. 1938) gyarapította az időszak ~át. Az aradi Diecezana Sztojka Anna tankönyveinek biztosított megjelenési lehetőséget (I-IV. 1923-24).

Delly *Szabó Géza számos művét maga adta ki ízléses kivitelben (Nótabokréta 3 füzetben, 1925; Férfiének férfikarra, *Bárd Oszkár versére, 1926; Eredeti székely, csángó és kalotaszegi népdalok 5 füzetben, 1926-32; Missa Solemnis, 1932; Az én két asszonyom, Góg és Magóg fia vagyok, Ady verseire, 1939; Béke elégia, Albius Tibullus versére, 1940). Hasonlóképpen saját kiadásban jelentette meg kottaanyagot is tartalmazó csángó gyűjteményét *Domokos Pál Péter is (A moldvai magyarság, 1931, 1934, 1941; Mert akkor az idő napkeletre fordul, 1940).

A II. világháború után egymást kiegészítve több *fórum biztosította a ~ folyamatosságát. Első helyen a bukaresti Zeneműkiadót kell megemlíteni, mely a Zeneszerzők Szövetsége tagjainak műveit jelentette meg műfaji válogatás nélkül, szöveges művek esetében két nyelven: románul és magyarul. Itt láttak napvilágot *Birtalan József kórus- és Chilf *Miklós zongorafüzetei, *Csíky Boldizsár zenekari partitúrái, köztük a Vitézi énekek (1976) és szimfonikus képei A hegy c. alatt (1980), *Hubbes Walter gyermekkórusai, *Jodál Gábor zongoraszonatinája és Divertimentója (1968), kortárs költők verseire komponált kórusművei, Márkos Albert Simfonie concertanteja (1976), Oláh Tibor csángókantátája, első szimfóniája, klarinét szólószonátája, hegedű-zongora szonatinája és Végtelen Oszlop c. alkotása (1966), Szabó Csaba vonósnégyese, kórusfüzete, Dsida-dalai, *Terényi Ede madrigáljai, első vonósnégyese és In memoriam Bakfark c. szimfóniája (1983), *Winkler Albert lapádi ciklusa, zongoradarabjai, szimfóniája, valamint *Zoltán Aladár I-II. szimfóniája, korondi táncai, zenekari kíséretes dalciklusa, gyermekkórusa és Petőfi-dalfüzete (1975).

1948-tól a Bartók Béla Dalosszövetség bocsátott a régi és új énekkarok karvezetőinek rendelkezésére értékes, népi forrásokat hasznosító kórusirodalmat: Ádám Jenő, Bartók Béla, Bárdos Lajos, Halmos László, Kodály Zoltán, Péter József, Veress Sándor, Vikár Sándor műveit.

A bukaresti Népi Alkotások Központi Háza két vegyes énekkari kötetet jelentetett meg, s kiadta *Zoltán Aladár két kórusfüzetét. Az egyes megyei alkotóházak helyi népzenei anyagot közöltek, ilyen a 70-es években Arad megyében *Gulácsi Zoltán és Apácai Bölöni Sándor gyűjtése, *Hargita megyében Imets Dénesé, Kovászna megyében *Almási István, Benczédi Huba több füzete s egy Benczédi szerkesztette kóruskötet, Szatmár megyében B. Albert György-Bura László, valamint Fejér Kálmán-Zolcsák *Miklós népdalgyűjtése. Szilágy megye alkotóháza Balogh Dezső füzetét gondozta, Temes megye alkotóháza pedig *Mikes Marcell dalainak egy részét adta ki kétnyelvű szöveggel. E *fórumok közül leggazdagabb a Maros megyeinek a tevékenysége. Itt látott napvilágot *Zoltán Aladár több füzete, köztük a *Veress Zoltán verseire írott ciklus, valamint a *kórusirodalom fejlődését szemléltető válogatás I. kötete (1972). Ugyancsak itt jelent meg Szabó Csaba több népdalfeldolgozása, majd a 70-es években középkori erdélyi latin költők verseire szerzett madrigálsorozata s néhány harmonika-füzete.

Az 50-es években az *Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó is helyet szorított néhány zenei kiadványnak, így *Zoltán Aladár kantátájának, *Jagamas János gyermekkari füzetének, Eisikovits *Mihály dalkötetének, Kardos István román költők verseire írott dalainak, s itt jelent meg a Faragó-Jagamas-féle Moldvai csángó népdalok és népballadák c. jelentős gyűjtemény. 1970-től a Kriterion Könyvkiadó biztosított helyet évről évre jelentős gyűjtéseknek, monográfiáknak. Zenei szempontból is rangos kiadványa *Kallós Zoltán két kötete (Balladák könyve, 1970 és Új guzsalyam mellett, 1973), a Seprődi-féle gyűjtés (1974) és *Jagamas Jánosnak Faragó Józseffel közösen összeállított országos jellegű munkája (Romániai magyar népdalok, 1974). Egy-egy tájegység zenei ballada-kincsét mutatja be Albert Ernő-Faragó József-Szenik Ilona háromszéki (1973), Ráduly János-Szabó Piroska kibédi (1975) és Bura László-Albert György-Orosz Márta szatmári (1978) gyűjtése. Itt jelent meg *Almási István Szilágy megyei zenei monográfiája (1979), *Boros Zoltán Énekben hallottam... c. régi magyar világiének-gyűjteménye (1981) és Magyaró énekes zenéje címen *Jagamas János, Palkó Attila, *Zsigmond József közös munkája (1984). Gyermekkórusoknak is kínál kottaanyagot *László-Bakk Anikó Erdő mélyén, esti csendben (1974) c. gazdag kánongyűjteménye, valamint *Vermesy Péter és *Szilágyi Domokos közös kötete, a Pimpimpáré (1976).

A George Dima Zeneművészeti Főiskola tanárainak egy csoportja a 60-as évek végén s a 70-es évek során fénymásolatban tette közzé néhány művét. Ezek közül *Jodál Gábor G. Lesnea szövegére írt Bistriţa aurie c. alkotása, hat székely népdala s három zongorára írott darabja mellett Szalay *Miklós Cselló-zongoraszonátája említhető. Az itt megjelent művek legtöbbjén *Terényi Ede nevével találkozunk, főiskolai kiadványai között Ady-ciklusa, Bartók tiszteletére írt szonátája, József Attila verseire készült dalcsokra és kórusa, a Brâncuşi emlékét idéző Csodamadár s a Gáláns táncok c. kiadvány szerepel.

A Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó zenei tankönyvek mellett két gyűjteményt hozott forgalomba: Szabó M. Kláráét (Dalolj velünk, 1972, 1977), valamint *Birtalan József és Szász Károly válogatását (Szállj, szép szavú dal, 1972 és 1983).

Rendszeresen közölt kórusműveket a Művelődési Útmutató, ill. Művelődés, egykori mellékleteiben a *Napsugár is.

Műfaji szempontból a ~ban képviselve van hullámzó arányban tankönyv, népdalgyűjtemény, énekhang zongorakísérettel, zongoradarab, szimfonikus, vokál-szimfonikus és könnyűzene, operarészlet s *mindenekfelett a kórusmű.

(B. A.)

Lakatos István: Bibliográfia az 1910-1940 közötti erdélyi szerzőtől önállóan megjelent magyar zenei vonatkozású munkákról. Kecskemét 1943. Benkő András: Hazai magyar kotta- és zenei könyvkiadásunk. *Korunk 1959/9. *Mihai Popescu: Repertoriul general al creaţiei muzicale româneşti. 1987. Viorel Cosma: Muzicieni din România. Lexicon bio-bibliografic I. 1989.