Kovács András (Bözödújfalu, 1926) (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Kovács András (Bözödújfalu 1926. jan. 9.) újságíró, szerkesztő, író. B. ~ András apja. Hét elemi osztályt szülőfalujában végzett, s íráskészségének köszönhetően kezdte pályáját 1945-ben a kolozsvári *Igazság szerkesztőségében. 1949-től főszerkesztő. A Ştefan Gheorghiu Pártfőiskolán államvizsgázott (1955), s utána magánúton végezte el a középiskolát (1963). A lapszerkesztés mellett docens, majd előadótanár a Bolyai Tudományegyetemen, 1970-től *A Hét szerkesztőségi felelős titkára nyugalomba vonulásáig (1985).

Első könyve a Zsil-völgye bányászainak életéről és gondjairól szólt (1949), s csak több mint három évtized után vállalkozott újabb könyvírásra, amelyben saját családi emlékeiből kiindulva a székely szombatosok viszontagságos sorsát tárta fel egészen a Kemény Zsigmond, Móricz Zsigmond, Bözödi György írásaiból ismert vallási kisközösség tragikus felbomlásáig. A vallomásként született könyv írja róla *Kovács János "kimondása olyasvalaminek, amiről a hallgatás fehér foltot hagyna *Erdély szellemi múltjában". A második kötet megjelenés előtt.

Munkái: Szén és acél (riportkönyv, 1949); Vallomás a székely szombatosok perében (1981, Bp. 1983).

(K. N.)

E. Fehér Pál: Egy meglepetés. Népszabadság, Bp. 1982. jan. 22. Márki Zoltán: A sors vallatása. *Előre 1982. márc. 24. Imreh István: Szombatos krónika. *Utunk 1982/16. Gálfalvi Zsolt: Történelem önarcképpel. *A Hét 1982/19. Beke György: Vallomás az emberi méltóságról. *Igazság 1982. máj. 7. *Kovács János: Konok vallomás. *Korunk 1983/1.



Kovács András (Bözödújfalu 1926. jan. 9. – 2004.) újságíró, szerkesztő, író. B. ~ András apja. Hét elemi osztályt szülőfalujában végzett, s íráskészségének köszönhetően kezdte pályáját 1945-ben a kolozsvári Igazság szerkesztőségében. 1949-től főszerkesztő. A Ştefan Gheorghiu Pártfőiskolán államvizsgázott (1955), s utána magánúton végezte el a középiskolát (1963). A lapszerkesztés mellett docens a Bolyai Tudományegyetemen, 1970-től A Hét szerkesztőségi felelős titkára nyugalomba vonulásáig (1985).

Első könyve a Zsil-völgye bányászainak életéről és gondjairól szólt (1949), s csak több mint három évtized után vállalkozott újabb könyvírásra, amelyben saját családi emlékeiből kiindulva a székely szombatosok viszontagságos sorsát tárta fel egészen a Kemény Zsigmond, Móricz Zsigmond, Bözödi György írásaiból ismert vallási kisközösség tragikus felbomlásáig. A vallomásként született könyv – írja róla Kovács János – „kimondása olyasvalaminek, amiről a hallgatás fehér foltot hagyna Erdély szellemi múltjában”.

 

Önálló kötetei

Szén és acél (riportkönyv. 1949); Vallomás a székely szombatosok perében (1981, Bp. 1983); Útfélen fejfa (h. n. 1995); Mondjatok káddist egy székely faluért (Csíksz. 1997); Az erdélyi szombatosság nyomában (Csíksz. 1999); A hűség csapdái (Csíksz. 1999)

 

(K. N.)

 

Gyűjteményes kötetekben

Új könyvműhely: ötéves a Pallas-Akadémia (Csíksz. 1998); A téma tovább írja magát. A Hét, 1990/51; A székely szombatosok. Korunk, 1991/8; Itt nyugszik… az erdélyi szombatosság. Korunk, 1993/10; Hely és lélek. A Hét, 1993/23; „Amikor Ráduly pap kihozott bennünket…” Látó, 1994/7; Négyszázéves történelme végén nem ér meg egy emlékörökítést az erdélyi szombatosság? A Hét, 1995/2; Párhuzamok ha találkoznak. A Hét, 1997/3-4; A történésznek sem könnyű. A Hét, 1998/36; Egy erdélyi kultúrtörténeti ritkaság esete a piacgazdasággal. A Hét, 1999/34.

 

Szerkesztés

Bözödújfalvi szombatosok szertartási és imádságos könyve (közzét. és bev. Csíksz. 2000)

 

Irodalom

E. Fehér Pál: Egy meglepetés. Népszabadság, Bp. 1982. jan. 22. Márki Zoltán: A sors vallatása. Előre 1982. márc. 24. Imreh István: Szombatos krónika. Utunk 1982/16. Gálfalvi Zsolt: Történelem önarcképpel. A Hét 1982/19. Beke György: Vallomás az emberi méltóságról. Igazság 1982. máj. 7. Kovács János: Konok vallomás. Korunk 1983/1.