Kovács András (Marosvásárhely, 1946) (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Kovács András (Marosvásárhely, 1946. aug. 19.) művészettörténész. Középiskolát Szászrégenben végzett (1964). A Babeş-Bolyai Egyetem történelem-filozófia karán szerzett diplomát (1969). Azóta a kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézet kutatója. Szakterülete az erdélyi reneszánsz. Doktori disszertációját Bethlen Gábor építkezéseiről 1984-ben védte meg.

Első jelentős tanulmányát Diplomele de înnobilare şi iconografie lui Nicolaus Olahus címmel a Revista Muzeelor közölte (1969). Többször is foglalkozott az alvinci kastély történetével (Korunk 1971/8; *Utunk 1974/2); Mircea Ţocával közösen ismertette a nagyváradi reneszánsz fejedelmi palotát a Körös-vidéki Múzeum Biharea c. tanulmánykötetében (Nv. 1977), s erre a kérdésre tért vissza a Művelődéstörténeti Tanulmányok 1979-es kötetében is. E sorozat 1980-as kötetében jelent meg Szabályos alaprajzú, olaszbástyás várkastélyok Erdélyben c. értekezése.

Írásával találkozunk a Vătăşianu-emlékkönyvben (1982), az Anuarul Institutului de Istorie şi Arheologie din Cluj (1989) hasábjain Subiecte cosmografice în plastica clujeană din ultimul sfert al secolului al XVI-lea c. tanulmányával szerepelt. Gyulafehérvár középkori topográfiáján dolgozik.

(M. J.)



Kovács András (Marosvásárhely, 1946. aug. 19.) – művészettörténész. Középiskolát Szászrégenben végzett (1964). A Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem–filozófia karán szerzett diplomát (1969). Általános iskolai tanár Bálványosváralján 1969–71 között, tudományos munkatársa a kolozsvári Történelmi és Régészeti, majd Régészeti és Műveszettörténeti Intézetnek. 1971-től a BBTE Történelem–filozófia Karának Művészettörténeti tanszékén docens (1979-ig), később művészettörténetet tanít a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán (1982-83,1990–92), a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán (1993–98), valamint 1992-től nyugdíjazásáig a BBTE-n. Szakterülete az erdélyi reneszánsz. Doktori disszertációját Bethlen Gábor építkezéseiről 1984-ben védte meg.

Első jelentős tanulmányát Diplomele de înnobilare şi iconografie lui Nicolaus Olahus címmel a Revista Muzeelor közölte (1969). Többször is foglalkozott az alvinci kastély történetével (Korunk 1971/8; Utunk 1974/2); Mircea Ţocával közösen ismertette a nagyváradi reneszánsz fejedelmi palotát a Körös-vidéki Múzeum Biharea c. tanulmánykötetében (Nv. 1977), s erre a kérdésre tért vissza a Művelődéstörténeti Tanulmányok 1979-es kötetében is. E sorozat 1980-as kötetében jelent meg Szabályos alaprajzú, olaszbástyás várkastélyok Erdélyben c. értekezése.

Írásával találkozunk a Vătăşianu-emlékkönyvben (1982), az Anuarul Institutului de Istorie şi Arheologie din Cluj (1989) hasábjain Subiecte cosmografice în plastica clujeană din ultimul sfert al secolului al XVI-lea c. tanulmányával szerepelt. Gyulafehérvár középkori topográfiáján dolgozik.

 

(M. J.)

 

Önálló művei

Szilágysomlyó: A Báthory vár (Ssztgy. 1993); Beszterce: Evangélikus templom (Ssztgy. 1993); Bonchida: Bánffy kastély (Ssztgy. 1993); Déva: Ferences kolostor (Ssztgy. 1993); A radnóti várkastély (Kv. 1994); A kolozsvári Farkas utcai templom címerei: Entz Géza és Kovács András tanulmányaival (jegyz. összeáll. is. Kv. 1995); Fogaras: Várkastély (Kv. 1996); Gyulafehérvár: Szent Mihály székesegyház (Kv. 1996); Kézdiszentlélek templomai (Tüdős S. Kingával. Kvh. 2003); Késő reneszánsz építészet Erdélyben, 1541–1720 (Bp.–Kv. 2003, 2006); A marosillyei Veres-bástya (Kv. 2004); Kolozsvár: Farkas utcai református templom (Kv. 2005); Alvinc: Martinuzzi–Bethlen kastély (Kv. 2005); Déva: Magna Curia (Kv. 2007); Épületek emlékezete (Bp. 2007);

 

Gyűjteményes kötetekben

Amvonul din Bărăbanţ. In Studii de istorie a artei (Kv. 1982); Az építkező Bethlen Gábor és székvárosa. In Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára (szerk. is Sipos Gáborral és Tonk Sándorral. Kv. 1996); Francesco di Giorgio Martini és a kézdiszentléleki templomvár. In Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére (szerk. Balázs Mihály et. al. Szeged, 1997); Kolozsvár városképe a XVI-XVII. században. In Kolozsvár 1000 éve (szerk. Dáné Tibor Kálmán. Kv. 2001); Tiparele sigilare ale principelui Gabriel Bethlen. In Artă românească artă europeană (Nv. 2002); A gyergyószárhegyi Lázár-kastély építéstörténetéről. In Studii de istorie modernă a Transilvaniei (Kv. 2002); Kolozsvár, Farkas utca 12. In Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára (szerk. Pál-Antal Sándor et al. Kv. 2003); Az alvinci kastély és leltárai. In: Erdély XVII-XVIII. századi építészetének forrásaiból (szerk. Kovács Zsolt. Kv. 2004); Címeríró Pál deák történetéhez. In Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára (Kv. 2004); Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelmi udvar színtere a 16. században. In Idővel paloták… (szerk. G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Bp. 2005); Artisti del settentrione italiano in Transilvania nella prima metả del Seicento. In Maestri ticinesi in Transilvania tra Cinquecento e Settecento (Kv. 2007); Az aranyosgyéresi református templom feliratairól és egykori mennyezetéről. In Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára (Kv. 2009); Szülőház az erdélyi régiségben. In A reneszánsz Kolozsvár (összeáll. is. Kv. 2008); A kolozsvári Farkas utcai templom és kolostor jezsuita korszaka. In Erdély reneszánsza I. (Kv. 2009); A sepsiszentgyörgyi vártemplom reneszánsz ajtókeretéről. In Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára (szerk. Pál Judit, Sipos Gábor. Kv. 2010); The Batthyaneum observatory of Alba Iulia a less known iconographic program. In Batthyaneum (szerk. Doina Biro Hendre. Buk. 2011); B. Nagy Margit művészettörténész. Program és műalkotás a 18. század végi Erdélyben. In Stílusok, művek, mesterek (Mvh.–Kv. 2011);

Őrizz meg bennünket békében, Úristen! Helikon, 1990/1; A gyulafehérvári Collegium Academicum. Korunk, 1990/9; A középkori Várad – László király városa. Korunk, 1992/4; A szászmátéi református templom 16. századi síremlékéről. Művelődés, 1993/1; Entz Géza. Helikon, 1993/8; Reneszánsz címeres kandalló Abafáján. Erdélyi Múzeum, 1994/1-2; Oláh Miklós címereslevelei. Korunk, 1994/4; A kolozsvári Zodiákus terem. Művelődés, 1994/10; Sepsiszentgyörgyi oktatás. A kezdetek. Művelődés, 1998/4; Százegyedszer a lehetről és a nemlehetről. A Hét, 1998/43;

 

Szerkesztés

Csíkszereda: Mikó-vár (szerk. Sebestyén Józseffel, Szabó Bálinttal. Kv. 1996); Emődi Tamás: Hadad: Református templom (szerk. Sebestyén Józseffel, Szabó Bálinttal. Kv. 1996); Nagyvárad-Olaszi: Református templom (szerk. Sebestyén Józseffel, Szabó Bálinttal. Kv. 1996); Somlyóújlak: Református templom (fotó. Kv. 1996); Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára (szerk. Sipos Gáborral, Tonk Sándorral. Kv. 1996); Nagyenyed: Bethlen Gábor Kollégium (szerk. Sebestyén Józseffel, Szabó Bálinttal. Kv. 1997); Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei (bev. és jegyz. Kv. 1998); Budai Enikő: Transylvania anno Domini MMI (függ. Kv. 2002); Erdélyi művelődéstörténeti források (Kv. 2004)

 

Irodalom

Liber discipulorum. Tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára (szerk. Kovács Zsolt, Sarkadi Nagy Emese, Weisz Attila. Kv. 2011)