Balogh József

oldal nyomtatása Share

Balogh József (Bukarest, 1931. júl. 18.) – szerkesztő, műfordító, író. A középiskolát Nagykárolyban végezte, egy évig magyar szakos hallgató a Bolyai Tudományegyetemen, majd a kijevi Sevcsenko Egyetem újságírói karán szerzett képesítést 1956-ban. Előbb az Ifjúmunkás, majd az Előre szerkesztőségében dolgozott, 1961-től 1969-ig az Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője, 1971-ben újjászervezte a Könyvtári Szemlét, majd 1974 és 1977 között annak folytatásaként a Művelődés Könyvtár-rovatát szerkesztette. Ma az Előre belső munkatársa. Riportjai, tárcái mellett román és szovjet szerzőket tolmácsolt magyar fordításban, így Marin Sorescu, Gheorghe Tomozei, Gellu Naum, valamint a török Nazim Hikmet verseit, Naszreddin Hodzsa történeteit. Előszót írt a Legszebb Versek sorozatban Janus Pannonius verseihez, szerkesztette a Szergej Jeszenyin legszebb versei c. kötetet, válogatta, előszót és jegyzeteket írt a Vlagyimir Majakovszkij legszebb versei c. kötethez. A Horizont-sorozatban 1979-ben fordításában jelent meg Artyom Veszjolij Vérmosta Oroszország c. regénye.

Önálló munkái: Kék akasztófa (versek, Forrás 1965); Záróra, Bánat elvtárs (versek, 1968); A Gonzága-kámea (kalandregény, 1969); Az ész hordoz mindent (1600 magyar közmondás gyűjteménye, 1976).

Kántor Lajos: Publicisztikától a költészetig. Előre 1965. júl. 27. Szilágyi Domokos: Mi a jó és mi a rossz? Utunk 1965/42. Lászlóffy Aladár: Két kopogtatás közt. Utunk 1968/33.