Kovács Ferenc (Kolozsvár, 1927. nov. 17.)

oldal nyomtatása Share

Kovács Ferenc (Kolozsvár, 1927. nov. 17.) irodalomtörténész, műfordító, hangjátékíró. Szülővárosa Róm. Kat. Főgimnáziumában érettségizett (1946), a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett (1950). Mint *rádiószerkesztő Bukarestben kezdte pályáját (1950-55), ezt követően harminc éven át a Kolozsvári *Rádió magyar kommentátora (1955-85). Az 1989-es forradalom napjaiban részt vett régi munkatársaival együtt a betiltott kolozsvári *rádióadás újraszervezésében.

Első írását az *Igazság közölte (1947), az *Utunk, *Korunk, A Hét, Művelődés, Új Élet, Dolgozó Nő, *Igazság, *Előre munkatársa. Közléseiből kiemelkedik Jakab Elek, az ASTRA tiszteletbeli tagja (A Hét 1974/12), Timotei Cipariu magyar levelezése (*Utunk 1980/6), s Az *Erdélyi Iskola triászának magyar barátai I-II (A Hét 1981/47, 48) c. tanulmánya. A *román-magyar irodalmi kapcsolatok kutatójaként gondozta a George Bariţ magyar levelezése (Ioan Chindrişsel, 1974), a Két évszázad kortársa, George Bariţiu (Kovács Józseffel, Kv. 1984) és a Kelt Balázsfalván... c. kötetet (1985).

Magyar irodalomtörténeti kutatómunkásságának eredménye a Bitay Árpád c. tanulmány és szöveggyűjtemény (Testamentum 1977) és György Lajos tanulmányainak kiadása, Az *anekdota A magyar regény előzményei (RMI 1988), bevezető tanulmányával és jegyzeteivel.

A *rádióban a kolozsvári piarista főiskola neves magyar és román tanulóiról szóló sorozattal (A *testvériség iskolája, 1970-73), valamint számos (többek között Bródy Sándor, Kemény Zsigmond, Kós Károly egy-egy műve nyomán készült) hangjátékkal szerepelt. Magyarra fordította a magyar *rádióadás számára Ion Agârbiceanu, Lucian Blaga, Emil Isac, Vasile Rebreanu s az erdélyi szász szerzők közül Otto Folberth, Adolf Meschendörfer, Heinrich Zillich több elbeszélését. Az újjászervezett kolozsvári magyar *rádióadásban megszólaltatta a diktatúra bebörtönzött egyházi és világi áldozatait (1991). Önéletrajzi elemekkel telített, de egy kolozsvári városnegyed krónikájává táguló közel ezeroldalas kéziratát *rádió-sorozatában dolgozza fel.

(B. E.)

Mikó Imre: George Bariţ magyar barátai. *Korunk 1974/12. Rácz Győző: Hangjáték regényből. *Utunk 1976/4. Bányai László: Bitay Árpádra emlékezve. Könyvtár 1977/3. Köllő Károly: Régiekről az újdonság varázsával. *Utunk 1986/2. Stelian Mîndruţ: Balázsfalvi leveleskönyv. *Korunk 1986/5.