Kovács István (Kolozsvár, 1919. jan.) (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Kovács István (Kolozsvár, 1919. jan. 1.) rádióriporter, forgatókönyvíró, tanulmányíró. Szülővárosa Református Kollégiumában érettségizett (1937), a kolozsvári egyetem jog- és államtudományi karán szerzett diplomát (1942). A marosvásárhelyi *OGYI rektori titkára (1947-58), a marxista tanszék lektora, az *Orvosi Szemle technikai szerkesztője, a marosvásárhelyi magyar rádióadás osztályvezetője (1958-79).

Első írása az Ifjú Erdélyben jelent meg (1933). Tárcáit, riportjait a Vörös Zászló közli. A bukaresti magyar tévé-adás mutatta be A két Bolyai c. dokumentumfilmjét a Marosvásárhelyen őrzött Bolyai-ereklyékről (1970) és Emberek, házak, emlékek c. riportfilmjét a marosvásárhelyi munkásmozgalom történetéről (1971). Több mint 5000 rádióriportot készített. Sipos Domokos-kutatásainak nyitánya volt Emberek a Kisküküllő mentén c. rádiójátéka (1982. dec. 12.), ezt követte az íróra emlékező Volt, van és lesz c. irodalomtörténeti tanulmánya A Hétben (1983/21), a Hazafelé c. Sipos-novellának s román fordításainak elemzése a Korunkban (1984/12), végül egy értekezés Sipos írói indulásáról az Igaz Szóban (1986/3). Kutatásainak eredménye Sipos Domokos-monográfiája (1990, az író több kiadatlan elbeszélésével a függelékben). A Romániai *Magyar Szó folytatásokban közölte Őrmester úr, nincs puskám! c. II. világháborús visszaemlékezéseit (1992).

Beke György: A krónikás visszanéz. *Új Élet 1970/14. Bodor Pál: A romániai magyar sajtóélet. Közli Koppándi Sándor: A romániai magyar nemzetiség. 1981. 449-61.



Kovács István (Kolozsvár, 1919. jan. 1. – 2001. okt. 31., Marosvásárhely) – rádióriporter, forgatókönyvíró, tanulmányíró. Szülővárosa Református Kollégiumában érettségizett (1937), a kolozsvári egyetem jog- és államtudományi karán szerzett diplomát (1942). A marosvásárhelyi OGYI rektori titkára (1947–58), a marxista tanszék adjunktusa, az Orvosi Szemle műszaki szerkesztője, a marosvásárhelyi magyar rádióadás osztályvezetője (1958–79).

Első írása az Ifjú Erdélyben jelent meg (1933). Tárcáit, riportjait a Vörös Zászló közli. A bukaresti magyar tévéadás mutatta be A két Bolyai c. dokumentumfilmjét a Marosvásárhelyen őrzött Bolyai-ereklyékről (1970) és Emberek, házak, emlékek c. riportfilmjét a marosvásárhelyi munkásmozgalom történetéről (1971). Több mint 5000 rádióriportot készített. Sipos Domokos-kutatásainak nyitánya volt Emberek a Kisküküllő mentén c. rádiójátéka (1982. dec. 12.), ezt követte az íróra emlékező Volt, van és lesz c. irodalomtörténeti tanulmánya A Hétben (1983/21), a Hazafelé c. Sipos-novellának s román fordításainak elemzése a Korunkban (1984/12), végül egy értekezés Sipos írói indulásáról az Igaz Szóban (1986/3). Kutatásainak eredménye Sipos Domokos-monográfiája (1990, az író több kiadatlan elbeszélésével a függelékben). A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte Őrmester úr, nincs puskám! c. II. világháborús visszaemlékezéseit (1992).

 

Önálló műve

Sipos Domokos. Monográfiája (Buk, 1990), Őrmester Úr, nincsen puskám! (Mvh. 1997)

 

Irodalom

Beke György: A krónikás visszanéz. Új Élet 1970/14. Bodor Pál: A romániai magyar sajtóélet. A romániai magyar nemzetiség (szerk. Koppándi Sándor. Bu. 1981) 449–461. Nagy Pál: Érzelmes vallomás Sipos Domokosról. Látó, 1990/11.