Kovács János (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Kovács János (Gyanta, 1921. okt. 29.) irodalomkritikus, szerkesztő. *Sugár Erzsébet férje. Középiskolát *Nagyváradon, társadalomtudományi főiskolát Bukarestben végzett. 1946-tól a *nagyváradi Fáklyának, 1949-től a bukaresti *rádió magyar adásának, 1954-től az *Előrének a szerkesztőségében dolgozott, a 70-es évek elején a Szocialista *Művelődési és Nevelési Tanács munkatársa, 1975 és 1981 között a *Művelődés főszerkesztője.

Irodalomkritikáit az *Igaz Szó, *Korunk, *Utunk közölte. A Literatură şi contemporaneitate c. tanulmánygyűjteményben (1964) az irodalmi hős és a történelem viszonyáról értekezett; a NyIrK számára feldolgozta a *Bukaresti Hírlap irodalmi törekvéseit (1968). Irodalomkritikai köteteiben főleg az 1944 utáni erdélyi magyar irodalommal foglalkozott, de érinti a két világháború közötti irodalom kérdéseit is. Bírálatai, népszerűsítő írásai hosszú ideig a dogmatizmus jegyében fogantak, csak fokozatosan jutott el az irodalomtörténeti tények és az irodalomesztétikai összefüggések meghatározó szerepének fel- és elismeréséig.

Sajtótörténeti fontosságú bevezető tanulmányok kíséretében közreadta a Magyar Szó *Tavasz antológia (1971), Genius *Új Genius antológia (1975), valamint Periszkop antológia (1979) c. köteteit, *Nagyvárad és Arad haladó irodalmi szerepét elemezve és igazolva 1919 és 1926 között; *Dienes László kritikai írásainak *Sugár Erzsébet válogatásában megjelent gyűjteményét Évtizednyi útkeresés c. tanulmányával bevezetve a *Korunk körül kialakult haladó irodalmi gócot ismerteti ("Sejtelme egy földindulásnak..." 1976).

Kötetei: Szemtől szemben a holnappal (útijegyzetek, 1959); Korszerűség és alkotás (cikkgyűjtemény, 1963); Hősök kora a kor hősei (tanulmány, 1964), Azonos hullámhosszon (Feljegyzések a mai román irodalomról, 1973); Kétség és bizonyosság (kritikai tanulmányok, 1981); A kockázat bűvölete (Váltakozó közelítések. Elődök jelenvalósága. 1986).

(M. H.)

Bántó István: Szemtől szemben a holnappal. *Igaz Szó 1960/8. Marosi Péter: Elemi követelmény. Vita. *Utunk 1961/49. Bálint Tibor: Ismét a tömörségről. Vita. *Utunk 1962/29. Gálfalvi Zsolt: A kritikus módszeréről. *Előre 1964. jan. 16. Szőcs István: Kritika és stílus. *Utunk 1965/5. Beke György: Feljegyzések a mai román irodalomról. *A Hét 1974/18. Nagy Pál: Periszkop. *Előre 1980. máj. 23. Cs. Gyímesi Éva: Nemes szolgálat. *Utunk 1987/7.



Kovács János (Gyanta, 1921. okt. 29. – 1997. aug. 26., Bukarest) – irodalomkritikus, szerkesztő. Sugár Erzsébet férje. Középiskolát Nagyváradon, társadalomtudományi főiskolát Bukarestben végzett. 1946-tól a nagyváradi Fáklyának, 1949-től a bukaresti rádió magyar adásának, 1954-től az Előrének a szerkesztőségében dolgozott, a 70-es évek elején a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács munkatársa, 1975 és 1981 között a Művelődés főszerkesztője.

Irodalomkritikáit az Igaz Szó, Korunk, Utunk közölte. A Literatură şi contemporaneitate c. tanulmánygyűjteményben (1964) az irodalmi hős és a történelem viszonyáról értekezett; a NyIrK számára feldolgozta a Bukaresti Hírlap irodalmi törekvéseit (1968). Irodalomkritikai köteteiben főleg az 1944 utáni erdélyi magyar irodalommal foglalkozott, de érinti a két világháború közötti irodalom kérdéseit is. Bírálatai, népszerűsítő írásai hosszú ideig a dogmatizmus jegyében fogantak, csak fokozatosan jutott el az irodalomtörténeti tények és az irodalomesztétikai összefüggések meghatározó szerepének fel- és elismeréséig.

Sajtótörténeti fontosságú bevezető tanulmányok kíséretében közreadta a Magyar Szó. Tavasz antológia (1971), Genius – Új Genius antológia (1975), valamint Periszkop antológia (1979) c. köteteit, Nagyvárad és Arad haladó irodalmi szerepét elemezve és igazolva 1919 és 1926 között; Dienes László kritikai írásainak Sugár Erzsébet válogatásában megjelent gyűjteményét Évtizednyi útkeresés c. tanulmányával bevezetve a Korunk körül kialakult haladó irodalmi gócot ismerteti („Sejtelme egy földindulásnak…”, Buk. 1976).

 

Önálló művei

Szemtől szemben a holnappal (útijegyzetek. 1959); Korszerűség és alkotás (cikkgyűjtemény. 1963); Hősök kora a kor hősei (tanulmány. 1964); Azonos hullámhosszon (Feljegyzések a mai román irodalomról. 1973); Kétség és bizonyosság (kritikai tanulmányok. 1981); A kockázat bűvölete (Váltakozó közelítések. Elődök jelenvalósága. 1986).

 

(M. H.)

 

Szerkesztés

A. Fagyejev: Vereség (bev. Buk. 1956); Alekszandr Bek: A volokolamszki országút (utószó, Buk. 1961); Marin Preda: Találkozás a földeken (bev. Buk. 1968); Gagyi László: A kiválasztottak. Pillangó Zsuzsika (szerk., bev. Buk. 1969); Magyar Szó. Tavasz antológia (bev. tan. Buk. 1971); Genius – Új Genius antológia (bev. tan. Buk. 1975); Dienes László: „Sejtelme egy földindulásnak…” (bev. tan. Buk. 1976); Periszkop antológia (bev. tan. Buk. 1979); Szántó György: Fekete éveim. Öt fekete holló (utószó. Buk. 1982); Alexandru Ivasiuc: Előszoba (utószó. Buk.–Bp. 1983); Camil Petrescu: Prokrusztész-ágy (utószó. Buk.–Bp. 1985)

 

Irodalom

Bántó István: Szemtől szemben a holnappal. Igaz Szó 1960/8. Marosi Péter: Elemi követelmény. Vita. Utunk 1961/49. Bálint Tibor: Ismét a tömörségről. Vita. Utunk 1962/29. Gálfalvi Zsolt: A kritikus módszeréről. Előre 1964. jan. 16. Szőcs István: Kritika és stílus. Utunk 1965/5. Beke György: Feljegyzések a mai román irodalomról. A Hét 1974/18. Nagy Pál: Periszkop. Előre 1980. máj. 23. Cs. Gyímesi Éva: Nemes szolgálat. Utunk 1987/7.