Kovácsné József Magda (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Kovácsné József Magda (Kápolnásfalu, 1942. júl. 1.) nyelvész, újságíró, szerkesztő. ~ *Nemere felesége. Szövőnői szakképesítés után a sepsiszentgyörgyi textilipari szakiskolában érettségizett (1963), a Babeş-Bolyai Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet szerzett (1968). Tanár a csíkszentmártoni líceumban (1968/69), majd ötévi munkanélküliség után 1974-től a Dolgozó Nőnél a háztartási rovat szerkesztője Kolozsvárt. A nyelvtudományok doktora (1983). 1990 januárjától a Családi Tükör főszerkesztője.

Első írása a *Hargita napilapban jelent meg (1969). Riportjait, nyelvművelő fejtörőit, életmód-felméréseit a Jóbarát, Ifjúmunkás, *Falvak Dolgozó Népe közölte (1970-72). Jelentős névtani szaktanulmányai a NyIrK hasábjain Kápolnásfalu vezeték- (1972/1) és ragadványneveivel (1973/2), Máréfalva mai magyar személyneveivel (1975/2), valamint kereszt- és beceneveivel (1977/2), egy városi iskola diákragadványneveivel (1982/1-2), ill. a Havasalja ragadványneveivel (1989/3) foglalkoznak; Havasalja mai családneveiről c. értekezésével a *Teiszler Pál szerkesztette Nyelvészeti tanulmányok 1980 c. Kriterion-kötetben szerepel. Doktori disszertációja az udvarhelyszéki Havasaljához tartozó 21 település teljes személynév-rendszerét mutatja be, ezzel a témával szerepel a Nevek térben és időben c. Korunk-füzetben is (Kv. 1984). Népszerűsítő névtani cikksorozata a Keresztény Szó önálló rovataként (1990-91) jelent meg. Szerkeszti a Családi Tükör Füzetek magyar és román nyelvű sorozatának köteteit.

Csák László: Nyelvjárásaink világa. *Igazság 1981. febr. 4. Szőcs István: Pusztán figyelemkeltésül avagy micsoda ország Bécs? *Utunk 1983/2.



Kovácsné József Magda (Kápolnásfalu, 1942. júl. 1.) – nyelvész, újságíró, szerkesztő. ~ Nemere felesége. Szövőnői szakképesítés után a sepsiszentgyörgyi textilipari szakiskolában érettségizett (1963), a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet szerzett (1968). Tanár a csíkszentmártoni líceumban (1968-69), majd ötévi munkanélküliség után 1974-től a Dolgozó Nőnél a háztartási rovat szerkesztője Kolozsvárt. A nyelvtudományok doktora (1983). 1990 januárjától a Családi Tükör főszerkesztője, majd a Brassai Sámuel Gimnázium tanára nyugalomba vonulásáig.

Első írása a Hargita napilapban jelent meg (1969). Riportjait, nyelvművelő fejtörőit, életmód-felméréseit a Jóbarát, Ifjúmunkás, Falvak Dolgozó Népe közölte (1970–72). Jelentős névtani szaktanulmányai a NyIrK hasábjain Kápolnásfalu vezeték- (1972/1.) és ragadványneveivel (1973/2.), Máréfalva mai magyar személyneveivel (1975/2.), valamint kereszt- és beceneveivel (1977/2.), egy városi iskola diákragadványneveivel (1982/1-2.), ill. a Havasalja ragadványneveivel (1989/3.) foglalkoznak. Havasalja mai családneveiről c. értekezésével a Teiszler Pál szerkesztette Nyelvészeti tanulmányok 1980 c. Kriterion-kötetben szerepel. Doktori disszertációja az udvarhelyszéki Havasaljához tartozó 21 település teljes személynév-rendszerét mutatja be, ezzel a témával szerepel a Nevek térben és időben c. Korunk-füzetben is (Kv. 1984). Népszerűsítő névtani cikksorozata a Keresztény Szó önálló rovataként (1990-91) jelent meg. Szerkesztette a Családi Tükör Füzetek magyar és román nyelvű sorozatának köteteit.

 

Önálló művek

Az erdélyi Havasalja személynevei (Bp. 1993); Napok és nevek (Kv. 2005)

 

Szerkesztés

Beszélni kell! (vál. Kv. 1996)

 

Irodalom

Csák László: Nyelvjárásaink világa. Igazság 1981. febr. 4. Szőcs István: Pusztán figyelemkeltésül avagy micsoda ország Bécs? Utunk 1983/2.