Kováts S. János (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Kováts S. János, teljes nevén ~ *Sándor János (Répceszentgyörgy, Magyarország, 1865. márc. 16. ? Kolozsvár) irodalomtörténész, tankönyvíró. Székesfehérvárt érettségizett (1887), Budapesten magyar-francia-latin szakos tanári diplomát szerzett (1893). Brassóban, majd Nagyváradon tanít, 1916-tól a kolozsvári Kereskedelmi Akadémián, nyugalomba vonulása után a Ref. Teológia s az Unitárius Kollégium óraadója. Szaktárgyain kívül kereskedelmi levelezésre, történelemre, román nyelvre és gépírásra is oktatott. A *Szigligeti Társaság tagja.

Első munkáiban szülőföldjének, Vas megyének helytörténeti kérdéseivel foglalkozott, majd francia tankönyveket és szótárakat fordított és szerkesztett, ilyen a Francia és magyar iskolai szótár (M. A. Thibaut után, Bp. 1902), Magyar-francia kereskedelmi szótár (Bp. 1905), Francia kereskedelmi levelek tárgyi csoportokban (Nv. 1921). A már Romániában kialakuló magyar iskolaügy legtermékenyebb tankönyvírója: a magyar tannyelvű elemi, közép- és szakiskolák, kereskedelmi tanintézetek számára 20 munkát állított össze Angheliu Ioan, Szentkirályi Samu és Voina Dumitru társszerzőjeként, ill. önállóan, köztük magyar retorikát és poétikát, román nyelvgyakorló könyveket és történelmet (Codrea Lászlóval, Kv. 1922) s három francia kézikönyvet a végzős osztályok diákjai, tanárai számára Petit histoire de litérature française (Kv. 1926), Analyse des chefs-d'oeuvres français (Kv. 1927) és Ce qu'il faut savoir sur les verbes (Kv. 1928) címmel.

Cikkekben, tanulmányokban foglalkozott nyelvészeti, nyelvhelyességi kérdésekkel, a budapesti Egyetemes Philologiai Közlöny, Magyar Paedagogia, Magyar Nyelvőr, Budapesti *Szemle munkatársa. Először Nagyváradon (1903), majd bővítve Kolozsvárt (1924) adta ki A magyar *helyesírás szabályai c. kézikönyvét. Cikkei jelentek meg az Erdélyi *Szemle, Erdélyi Magyar Lányok, *Pásztortűz hasábjain. Magyarra fordította Pierre Loti Az izlandi halász (Bp. 1896) c. regényét.

(F. M. G. Gy.)

Dékáni Kálmán: 1920 óta Romániában megjelent magyar nyelvű történeti tankönyveink. Erdélyi Irodalmi *Szemle 1924/2. Gaal György: Kristóf György munkássága a két világháború között a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén. In: Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981.



Kováts S. János, teljes nevén ~ Sándor János (Répceszentgyörgy, 1865. márc. 16. – 1920 után, Kolozsvár) – irodalomtörténész, tankönyvíró. Székesfehérvárt érettségizett (1887), Budapesten magyar–francia–latin szakos tanári diplomát szerzett (1893). Brassóban, majd Nagyváradon tanít, 1916-tól a kolozsvári Kereskedelmi Akadémián, nyugalomba vonulása után a Ref. Teológia s az Unitárius Kollégium óraadója. Szaktárgyain kívül kereskedelmi levelezésre, történelemre, román nyelvre és gépírásra is oktatott. A Szigligeti Társaság tagja.

Első munkáiban szülőföldjének, Vas megyének helytörténeti kérdéseivel foglalkozott, majd francia tankönyveket és szótárakat fordított és szerkesztett, ilyen a Francia és magyar iskolai szótár (M. A. Thibaut után, Bp. 1902), Magyar–francia kereskedelmi szótár (Bp. 1905), Francia kereskedelmi levelek tárgyi csoportokban (Nv. 1921). A már Romániában kialakuló magyar iskolaügy legtermékenyebb tankönyvírója: a magyar tannyelvű elemi, közép- és szakiskolák, kereskedelmi tanintézetek számára 20 munkát állított össze Angheliu Ioan, Szentkirályi Samu és Voina Dumitru társszerzőjeként, ill. önállóan, köztük magyar retorikát és poétikát, román nyelvgyakorló könyveket és történelmet (Candrea Lászlóval, Kv. 1922) s három francia kézikönyvet a végzős osztályok diákjai, tanárai számára Petit histoire de litérature française (Kv. 1926), Analyse des chefs-d'oeuvres français (Kv. 1927) és Ce qu'il faut savoir sur les verbes (Kv. 1928) címmel.

Cikkekben, tanulmányokban foglalkozott nyelvészeti, nyelvhelyességi kérdésekkel, a budapesti Egyetemes Philologiai Közlöny, Magyar Paedagogia, Magyar Nyelvőr, Budapesti Szemle munkatársa. Először Nagyváradon (1903), majd bővítve Kolozsvárt (1924) adta ki A magyar helyesírás szabályai c. kézikönyvét. Cikkei jelentek meg az Erdélyi Szemle, Erdélyi Magyar Lányok, Pásztortűz hasábjain. Magyarra fordította Pierre Loti Az izlandi halász (Bp. 1896) c. regényét.

 

(F. M. G. Gy.)

 

Önálló művek

T. Maccius Plautus hatása a régi magyar irodalomra (Kőszeg, 1881); A könyvnyomtatás története Vasmegyében (Szombathely, 1891); Új nyelvek és irányok a modern nevelésben és oktatásban (Nv. 1906); A román nemzet története a magyar tannyelvű középiskolák IV. és VIII. a felső kereskedelmi iskolák III. és a tanítóképzők megfelelő osztályai számára (Vazul Candreaval. Kv. 1922)

 

Átdolgozások

A francia társalgási nyelv kézikönyve (Bp. 1901, 1911, 1919, 1920)

 

Fordítások

Pierre Loti Az izlandi halász (Bp. 1896)

 

Szerkesztés

Államilag segélyezett és a Kereskedelmi Csarnoktól fenntartott nagyváradi felső kereskedelmi iskola … évi jelentése az … iskolai évről (Nv. 1902–1914); A nagyváradi kereskedő-inasiskola … évi jelentése az … iskolai évről (Nv. 1909–1914); A nagyváradi felső kereskedelmi iskola … évi jelentése az … iskolai évről (Nv. 1915); A prózai írásművek ismertetése retorika a magyar tannyelvű felső ker. isk. 1. oszt. számára (Kv. 1922)

 

Irodalom

Dékáni Kálmán: 1920 óta Romániában megjelent magyar nyelvű történeti tankönyveink. Erdélyi Irodalmi Szemle 1924/2. – Gaal György: Kristóf György munkássága a két világháború között a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén. In: Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981.