Kozma Dezső (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Kozma Dezső (Középlak, 1935. nov. 6.) irodalomtörténész. Középiskoláit 1953-ban végezte, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1958). Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeş-Bolyai Egyetemen tanársegéd, lektor, majd előadótanár. A filológiai tudományok doktora (1971). A XIX. század második felének magyar irodalmát adja elő a magyar nyelv és irodalom tanszékén. Részt vett a román-magyar történész vegyes bizottság tagjaként a Román Akadémia és az MTA közös ülésszakain (1979, 1990). 1980 óta a Pro didactica c. tanári évkönyvek magyar szerkesztője, 1983-tól a NyIrK vezető tanácsának tagja.

Első írását az *Igazság közölte (1961). Tanulmányai és irodalomkritikai, műelemző, ismertető írásai a NyIrK, Igaz Szó, *Korunk, *Utunk, Studia Universitatis Babeş-Bolyai, valamint napilapok hasábjain jelentek meg. Bevezetőkkel és jegyzetekkel látta el a Tanulók Könyvtára s a *Magyar Klasszikusok sorozatának több kötetét. Monográfiát írt Petelei Istvánról, Mikszáth Kálmánról, Krúdy Gyuláról, forrásértékű A valóság igézete c. munkája, melyben a századforduló kolozsvári szerkesztőségeiben megforduló írókat mutatja be. Munkásságának jelentős részét a magyar irodalmi értékek népszerűsítése foglalja el. Gondozta és bevezetőkkel látta el Bródy Sándor, Gyulai Pál, József Jolán, Thury Zoltán, Török Gyula több kötetét (1967-87), Fehér virág címmel a századforduló novellisztikájából (1967), Álom és valóság címmel pedig a XIX. századvég magyar költészetéből (1974) jelentetett meg válogatást. Arany János breviárium c. összeállításával (Kv. 1982) egy új kiadványtípust honosított meg a romániai magyar könyvkiadásban. Hasonló, eredetileg Szabadság-szerelem c. s Petőfi erdélyi kötődését mindkét dimenzióban egyaránt végigkísérő kötete végül is a cenzúra beavatkozása nyomán zsugorodott csak a költő szerelmét bemutató Koltói ősz. Petőfi Júliája c. könyvvé (Kv. 1985). A IX. és XI. osztályos líceumi tanulók számára magyar irodalmi tankönyveket készített (1978, 1980). Tanulmányokat közölt Áprily Lajos, Kacsó Sándor, Kovács Dezső, Molter Károly, *Sipos Domokos művészetéről.

A NyIrK-ben megjelent újabb tanulmányai közül kiemelkedik Vajda János tájlátása (1985/1) és két írása Ady szellemi örökségéről (1989/1), ill. Ady költészetének egyetemességéről (1989/2). A Szabadságban folyamatosan megjelenő Régi kolozsvári arcok c. sorozatában (1992) Bartha Miklós, Sámi László, Malonyay Dezső, Petelei István, Meltzl Hugó, Barabás Ábel, Thury Zoltán, Török Gyula, Gyulai Pál, Éjszaki Károly, Sebesi Jób, Zilahi Kiss Béla, Bede Jób, Szabó Dezső, Szász Béla, Brassai Sámuel, Kozma Ferenc és kortársaik életművét ismerteti.

Önálló kötetei: Egy erdélyi novellista (Petelei István. 1969); A valóság igézete (Írók kolozsvári szerkesztőségekben a századfordulón. Kv. 1972); Petőfi öröksége (1976); Mikszáth Kálmán (kismonográfia, Kv. 1977); Krúdy Gyula postakocsiján (kismonográfia, Kv. 1981).

Egyetemi jegyzete: Magyar irodalom a XIX. század második felében (1849-1905. Kv. 1980). Középiskolai tankönyvei. Magyar irodalom (IX. osztály) 1978; Magyar irodalom (X. osztály) 1980.

(M. H.)

Kántor Lajos: Némi kritikusi önérzettel. *Előre 1968. jan. 11; uő. K. D.: Egy erdélyi novellista. NyIrK 1969/2. Dávid Gyula: Petelei-analízis. *Utunk 1969/17. Szász Lőrinc: A valóság igézete. *Korunk 1972/10. Kiczenko Judit: K. D.: Egy erdélyi novellista, Petelei István. Irodalomtörténet, Bp. 1972/2. Szávai Géza: Meghosszabbított átmérőkön. *A Hét 1972/50. Bori Imre: A helyi kutatások külön szempontjai. Magyar Szó, Újvidék, 1974. máj. 25. Nacsády József: K. D.: A valóság igézete. Irodalomtörténet, Bp. 1974/2. Beke György: Petőfi öröksége. *Utunk 1977/14. Ion Oarcăsu: Tradiţii durabile şi preţuire reciprocă în creaţie spirituală. Scânteia 1978. jún. 6. Kovács Magda: K. D.: Petőfi öröksége. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1979. 349-50. Fejér Miklós: K. D.: Mikszáth Kálmán. NyIrK 1979/1. Murádin Jenő: Szolgálatban. Beszélgetés K. D. irodalomtörténésszel. *Igazság 1981. jan. 21. Szigeti József: K. D.: Krúdy Gyula postakocsiján. NyIrK 1981/1-2. Szekernyés János: Klasszikusokról, népszerűen. Beszélgetés K. D.-vel. *A Hét 1986/26. Gaal György: K. D. Koltói ősz. Petőfi Júliája. NyIrK 1986/2.



Kozma Dezső (Középlak, 1935. nov. 6.) – irodalomtörténész. Középiskoláit 1953-ban végezte, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1958). Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, adjunktus, docens, majd professzor 2003-as nyugdíjba vonulásáig; 1996–2000 között. 2003 októberétől konzulens professzor és doktoranduszok irányítója a BBTE-n. Ugyanez évtől a PKE Bölcsészettudományi Karán professzor, dékán.

A filológiai tudományok doktora (1971). A XIX. század második felének magyar irodalmát adja elő a magyar nyelv és irodalom tanszékén. Részt vett a román–magyar történész vegyes bizottság tagjaként a Román Akadémia és az MTA közös ülésszakain (1979, 1990). 1980 óta a Pro didactica c. tanári évkönyvek magyar szerkesztője, 1983-tól a NyIrK vezető tanácsának tagja.

Első írását az Igazság közölte (1961). Tanulmányai és irodalomkritikai, műelemző, ismertető írásai a NyIrK, Igaz Szó, Korunk, Utunk, Studia Universitatis Babeş–Bolyai, valamint napilapok hasábjain jelentek meg. Bevezetőkkel és jegyzetekkel látta el a Tanulók Könyvtára s a Magyar Klasszikusok sorozatának több kötetét. Monográfiát írt Petelei Istvánról, Mikszáth Kálmánról, Krúdy Gyuláról, forrásértékű A valóság igézete c. munkája, melyben a századforduló kolozsvári szerkesztőségeiben megforduló írókat mutatja be. Munkásságának jelentős részét a magyar irodalmi értékek népszerűsítése foglalja el. Gondozta és bevezetőkkel látta el Bródy Sándor, Gyulai Pál, József Jolán, Thury Zoltán, Török Gyula több kötetét (1967–87), Fehér virág címmel a századforduló novellisztikájából (1967), Álom és valóság címmel pedig a XIX. századvég magyar költészetéből (1974) jelentetett meg válogatást. Arany János breviárium c. összeállításával (Kv. 1982) egy új kiadványtípust honosított meg a romániai magyar könyvkiadásban. Hasonló, eredetileg Szabadság-szerelem c., és Petőfi erdélyi kötődését mindkét dimenzióban egyaránt végigkísérő kötete végül is a cenzúra beavatkozása nyomán zsugorodott csak a költő szerelmét bemutató Koltói ősz. Petőfi Júliája c. könyvvé (Kv. 1985). A IX. és XI. osztályos líceumi tanulók számára magyar irodalmi tankönyveket készített (1978, 1980). Tanulmányokat közölt Áprily Lajos, Kacsó Sándor, Kovács Dezső, Molter Károly, Sipos Domokos művészetéről.

A NyIrK-ben megjelent újabb tanulmányai közül kiemelkedik Vajda János tájlátása (1985/1) és két írása Ady szellemi örökségéről (1989/1), ill. Ady költészetének egyetemességéről (1989/2). A Szabadságban folyamatosan megjelenő Régi kolozsvári arcok c. sorozatában (1992) Bartha Miklós, Sámi László, Malonyay Dezső, Petelei István, Meltzl Hugó, Barabás Ábel, Thury Zoltán, Török Gyula, Gyulai Pál, Éjszaki Károly, Sebesi Jób, Zilahi Kiss Béla, Bede Jób, Szabó Dezső, Szász Béla, Brassai Sámuel, Kozma Ferenc és kortársaik életművét ismerteti.

 

Tagság: MTA Köztestület; Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság; Magyar Irodalomtörténeti Társaság; Madách Irodalmi Társaság; Mikszáth Kálmán Társaság; Magyar Szakírók Egyesülete; EME; KAB

 

Díjak: Madách Imre-díj (Bp. 2000); Pro Universitate et Scientia Oklevél (Bp. 2003); Fehár Dániel Emlékérem és Oklevél (Bp. 2007); Gr. Mikó Imre Emléklap (2007)

 

Önálló kötetei

Egy erdélyi novellista (Petelei István. 1969); A valóság igézete (Írók kolozsvári szerkesztőségekben a századfordulón. Kv. 1972); Petőfi öröksége (1976); Mikszáth Kálmán (kismonográfia, Kv. 1977); Krúdy Gyula postakocsiján (kismonográfia. Kv. 1981); Klasszikusok Erdélyben (Kv. 1995); Erdélyi utakon (Szudvh. 1997); Irodalom – korok fordulóján (Kv. 1998); Eleven örökség (Kv. 2000); Ady Endre (Bp. 2002); Arany János (Bp. 2002); Madách (Salgótarján, 2003); Írók, költők, művek (Nv. 2007)

 

Egyetemi jegyzete

Magyar irodalom a XIX. század második felében (1849–1905. Kv. 1980).

 

Középiskolai tankönyvei

Magyar irodalom (IX. osztály. 1978); Magyar irodalom (X. osztály. 1980).

 

(M. H.)

 

Gyűjteményes kötetekben

A múlt század végi Kolozsvár irodalmi életéből. In Sessiones sectionum (Debrecen, 1990); Hagyomány és egyetemesség Ady műveiben. In Tanulmányok nyelvről, irodalomról (szerk. Szabó Zoltán. Kv. 1992); Madách műve romániai magyar tankönyvekben. In III. Madách Szimpózium (Salgótarján–Bp. 1996); Kereszténység-élmény és létértelmezés a XIX. század második felének magyar költészetében. In A magyar művelődés és a kereszténység III. (Bp.–Szeged, 1998); Fráter Erzsébet a Madách-értelmezésekben. In I. Fráter Erzsébet Szimpózium (Bp. 1999); A két Wesselényi irodalmunkban. In Nouvelles tendances en littérature comparée (szerk. Jacqueline Lévi-Valensi, Sebe-Madácsy Piroska, Bene Kálmán. Szeged, 1999); Petőfi – több nyelven. In Petőfi a szomszéd és rokon népek nyelvén (szerk. Gulya János, Kerényi Ferenc. Bp. 2000); Irodalomtudományi műhelyek a XIX. század végi Kolozsváron. In Nouvelles tendances en littérature comparée IV. (szerk. Alain Schaffner, Madácsy Piroska, Bene Kálmán. Szeged, 2004)

A polgárosodás útját kereső erdélyi falvak segítője. Korunk, 1991/6.

 

Szerkesztés

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (Kv. 1992); Petelei István: „Csak egy szabályunk van: igazat kell írni!” (vál. és előszó. Budaörs, 2002)

 

Irodalom

Kántor Lajos: Némi kritikusi önérzettel. Előre 1968. jan. 11.; uő. K. D.: Egy erdélyi novellista. NyIrK 1969/2.  Dávid Gyula: Petelei-analízis. Utunk 1969/17. Szász Lőrinc: A valóság igézete. Korunk 1972/10. Kiczenko Judit: K. D.: Egy erdélyi novellista, Petelei István. Irodalomtörténet, Bp. 1972/2. Szávai Géza: Meghosszabbított átmérőkön. A Hét 1972/50. Bori Imre: A helyi kutatások külön szempontjai. Magyar Szó, Újvidék, 1974. máj. 25. Nacsády József: K. D.: A valóság igézete. Irodalomtörténet, Bp. 1974/2. Beke György: Petőfi öröksége. Utunk 1977/14. Ion Oarcăsu: Tradiţii durabile şi preţuire reciprocă în creaţie spirituală. Scânteia 1978. jún. 6.  Kovács Magda: K. D.: Petőfi öröksége. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1979. 349-350. Fejér Miklós: K. D.: Mikszáth Kálmán. NyIrK 1979/1. Murádin Jenő: Szolgálatban. Beszélgetés K. D. irodalomtörténésszel. Igazság 1981. jan. 21. Szigeti József: K. D.: Krúdy Gyula postakocsiján. NyIrK 1981/1-2. Szekernyés János: Klasszikusokról, népszerűen. Beszélgetés K. D.-vel. A Hét 1986/26. Gaal György: K. D. Koltói ősz. Petőfi Júliája. NyIrK 1986/2.