Kölcsey Ferenc emlékezete

oldal nyomtatása Share

Kölcsey Ferenc emlékezete Az egykori Közép-Szolnok megyei Sződemeteren született költőt mint a magyarság fohászává vált Hymnus szerzőjét és reformkori politikust, aki közpályáján Szatmár vármegye követe a pozsonyi országgyűlésen, s Wesselényi védője volt, az erdélyiek különlegesen magukénak érzik, s ez tiszteletében is érvényre jut.

Már a múlt század óta működött nevéről elnevezett egyesület Aradon és Nagykárolyban, kör Szatmárnémetiben, s ezek általános művelődési tevékenységük feladatának tekintették ~ ápolását is.

Az első jelentős Kölcsey-monográfiát Jancsó Benedek jelentette meg Kolozsvárt (1885), s a költő akadémiai titkárságával Széchy Károly foglalkozott az EME Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának ülésén (1887), míg közéleti szerepléséről a Szatmári Közlöny (1890), íróvá válásáról a *Nagykároly és Vidéke (1898) közölt ismeretlen adatokat. A két világháború közt is részt vettek a Kölcsey-kutatásban erdélyi írók, így *Gáldi László Kölcsey és Eminescu sztoicizmusa c. tanulmányával (Apollo, Bp. 1939/1-2).

Kölcsey halálának 1938. aug. 24-i százéves fordulója Erdélyben is élénk visszhangot váltott ki. *Szentimrei Jenő a *Korunkban a költő korszerűségére figyelmeztetett: "Erre az írótípusra éppen ennek az ingadozó, gerincében és ítéleteiben megszilárdulni képtelen kornak volna égető szüksége. Ő az író és polgár, a valló és vállaló, a harcos, a meg nem hátráló, aki mindamellett halálosan nyugodt, nem izgága, megvetően elkerül messzire minden olcsó, demagóg hatást." Az *Erdélyi Helikon szerkesztőjeként Kovács László a magával ragadó szónokot ünnepli, aki kiragadta a magyar stílust "a jogi cikornyák, a nehézkes és nagyképű mondattekervények hínárjából." Ugyanitt *Vita Zsigmond Kölcsey nyelve és lelkivilága c. tanulmányában a tűrés és alkotás életformáját idézi a költő hagyatékából. Az Aradi Hírlapban (1938. aug. 21.) *Kulcsár Kálmán méltatja Kölcsey írói, politikusi és emberi nagyságát.

Az évforduló alkalmából kezdi el *Szentimrei Jenő anyaggyűjtését készülő Kölcsey-regényéhez, cikksorozatban számolva be kutatásai kapcsán a *Brassói Lapok hasábjain mindarról, amit az élő Kölcsey-leszármazottak ajkáról mint szájhagyományt a költő múltjából megtudott (1938. szept. 18-24.). Levéltári forrásokra is kiterjedő kutatások és helyszíni vizsgálódások nyomán elkészült a regény, azonban Romániában nem kapott kiadót, s csak Budapesten jelenhetett meg Sárközi György lektori segítségével 1939-ben. Ebben az évben jelent meg a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület centenáris Kölcsey-ünnepségén elhangzott előadások anyaga is Az élő Kölcsey c. kötetben, Berde Mária, Olosz Lajos, *Szentimrei Jenő, *Tabéry Géza emlékező írásaival. A brassói Hasznos Könyvtárban *Paál Árpád foglalta antológiába jeles írók Kölcseyről szóló emlékezéseit. Az Erdélyi Múzeumban *László Dezső pedagógiai szempontból foglalkozik Kölcsey Parainesis c. munkájával (1939), majd *Rass Károly értekezik a költő irodalomtörténeti szerepéről (1940). Megjelenik Kristóf György tanulmánya Kölcsey esztétikájáról (1940), s Gönczi Magdolna a Himnuszt a bibliai jeremiádokkal hasonlítja össze az *Antal Márk tiszteletére kiadott emlékkönyvben (1943).

Az 1944 utáni romániai Kölcsey-kultusz és irodalomtörténeti hozzájárulás már lényegesen szerényebb, mindössze 1957-ben jelenik meg *Szentimrei Jenő Ferenc tekintetes úr c. regényének 2. kiadása.

A fennállásának 400. évfordulóját ünneplő volt Református Kollégium Szatmárnémetiben ugyanebben az évben a "Kölcsey Ferenc Középiskola" nevet kapta, de ezt a nevet már az 1961-ben történt átszervezéskor visszavonták... *Molter Károly méltatása a Kölcsey-regényről még megjelent az *Utunkban, de *Vita Zsigmond közlése Kölcsey otthonáról s elemzése a Rebellis versről újra csak Magyarországon jelenhetett meg (1962, 1964).

Kölcsey-kutatásunk 1970-ben *Rohonyi Zoltán két tanulmányával szaporodik a NyIrK hasábjain. Az első Kölcsey pályakezdését mutatja be "klasszicizmus és romantika között", a második Kölcsey romantikájának kialakulása címen "a francia forradalom felemelő s ugyanakkor eredményeivel egyben le is sújtó élménye, az ennek nyomán bekövetkező egyetemes bizonytalanság-érzésnek a magyar feudalizmus nyomasztó válságával való összefonódása" hatására elmélyülő filozófiai kételyben láttatja Kölcsey tragikus sorsfilozófiájának magyarázatát. Ezután készül el *Rohonyi Zoltán kismonográfiája Kölcseyről (Kv. 1975), valamint A magyar romantika kezdetei (1975) c. művének Kölcseyre vonatkozó fejezete.

*Antal Árpád egyetemi jegyzeteinek, Kocziány László, majd *Kozma Dezső tankönyveinek Kölcsey-fejezetei után nyitást jelent a Helikonban *K. Jakab Antal Szöveggyűjtemény-sorozatának Kölcsey-anyaga (1991/16), melyből a mai közönség és főleg az *ifjúság megismerhette végre a Himnusz, Zrínyi dala, Rákos, Zrínyi második éneke, A szabadsághoz, Rákóczi, hajh..., Huszt szövegét.

(B. E.)

Szentimrei Jenő: író és polgár. *Korunk 1938/7-8; uő. Ferenc tekintetes úr. Regény. Bp. 1939; 2. kiadás. Mv. 1957. Kovács László: Kölcsey. *Erdélyi Helikon 1938/8. *Vita Zsigmond: Kölcsey nyelve és lelkivilága. *Erdélyi Helikon 1938/9; uő. Gáspár János a Kölcsey-házban. Közlés a nagyenyedi pedagógus visszaemlékezéseiből. *Utunk 1970/39. Szenczei László: Két könyv Kölcseyről. *Szentimrei Jenő és *Paál Árpád könyvei. *Erdélyi Helikon 1939/7. Az élő Kölcsey. Cikkgyűjtemény. Református Könyvtár 54. kötet. Nv. 1939. *Paál Árpád: Emlékezések Kölcsey Ferencről. Antológia. Hasznos Könyvtár, Brassó 1939. Ficzay Dénes: Ferenc tekintetes úr. *Igaz Szó 1957/9. *Molter Károly: A kiigazított Kölcsey-arckép. *Utunk 1957/33. Kiss András: Ismeretlen Kölcsey-kéziratok 1829-ből. Irodalomtörténet, Bp. 1959/2. *Rohonyi Zoltán: A klasszicizmus és a romantika között. Kölcsey pályakezdése. NyIrK 1970/1; uő. Kölcsey romantikájának kialakulása. NyIrK 1970/2; Kölcsey Ferenc életműve. Kismonográfia, Kv. 1975. Lászlóffy Aladár: Kölcsey bennünk. Helikon 1990/32.