kölcsönkönyvtár

oldal nyomtatása Share

kölcsönkönyvtár művelődési szempontból jelentős könyvterjesztési forma a magánkereskedelem korában. A legtöbb *könyvtár a múltban is kölcsönzött könyveket az olvasóközönségnek, de divatos művek, új kiadványok gyorsabb beszerzésével üzleti alapokra helyezett ~ többnyire megelőzte az állam s különböző intézmények szolgáltatásait, különösen ami akár a nemzetiségek anyanyelvi igényeinek kielégítését, akár a hivatalos körök cenzúráinak kitett irodalom megismerését illette.

Számos magyar ~ működött *Erdély városaiban, sőt egy időben *Ex libris néven Bukarestben is. Ezek mindegyike patinás *könyvesbolt, vagy pedig egy-egy tekintélyesebb sajtóorgánum keretében alakult. Temesvárott több is működött: Josef Zauner Libro papír- és könyvkereskedésének ~a 1922-ben nyílt meg a város szívében, a *Temesvári Hírlap pedig a fokozott kereslet kielégítésére 1937 végén hozta létre a maga hasonló kiadóhivatali részlegét. A *Moravetz Testvérek könyv- és papírkereskedése mellett létesült ~ nemcsak virágzó üzleti vállalkozásnak bizonyult, hanem a mindenkor keresett újdonságok azonnali forgalombahozatalával hamarosan felülmúlta a Városi Közkönyvtárat, s a 30-as években már nemcsak hirdetések útján hívta fel a figyelmet új szerzeményeire, hanem teljes könyvállományának nyomtatott katalógusával is ellátta olvasóit. Aradon a legelőkelőbb ~ tulajdonosa Kerpel Izsó, míg a Löbl-féle ~ fő vonzóerejét a világnyelveken hozzáférhető remekművek képezték. Brassóban hasonló közhasznú vállalkozás volt a Benkő Ignác és a Herz Simon fenntartotta ~; utóbbi sikerét fokozta, hogy a tulajdonos saját könyvkötő műhelyében tartotta karban kölcsönkönyveit.

Marosvásárhelyen egyidejűleg több könyvkereskedés nyitott gazdag ~at, s valamennyinek megvolt a maga sajátos profilja: sikerkönyvekben a Révész-féle könyvkereskedés ~ában volt a legbőségesebb választék, olyannyira, hogy a 20-as, 30-as években mind könyveinek számát, mind olvasótáborát tekintve felülmúlta a Kultúrpalota kölcsönzőjét. Ugyanitt Petri Károly, a Helikon könyvesbolt tulajdonosa az *erdélyi magyar írók műveinek beszerzésére fektette a hangsúlyt. Nagyváradon a Hegedűs Hírlapiroda azzal a bevált üzleti fogással biztosította magának a kölcsönkönyvtári egyeduralmat, hogy nemcsak sikerkönyvekkel látta el látogatóit, hanem külön gyermek- és ifjúsági részleget is működtetett. Szatmáron a 30-as években a Láday-kölcsönkönyvtár látta el újdonságokkal a szerényebb jövedelmű közönséget, míg Déván két testületi ~ mellett 1934 júliúsától a Hirsch-féle könyvkereskedésben havi 25 lej használati díj ellenében másfélezer kötetből lehetett kikölcsönözni olvasnivalót.

Kulturális hatása mellett politikai szerepet is betöltött a szótárszerkesztő történész, Victor Cheresteşiu és felesége, *Deheleanu Margit Kolozsvárt alapított vállalata, a Libro nevű ~. Ez mint Nagy István írja emlékiratában "minden különösebb reklám nélkül, de következetes módszerességgel segített a tanulóifjúság kezéhez juttatni a középiskolai és egyetemi könyvtárakból kitiltott [...] forrásmunkákat, vagy azt az »indexre« *tett klasszikus és kortárs szépirodalmat, melyhez más úton hozzá nem férhetett".

(K. K.)

Nagy István: Hogyan tovább? Önéletrajzi regény III. 1971. 193.