könyvmúzeum

oldal nyomtatása Share

könyvmúzeum keletkezésének eredeti helyén megmaradt könyvtár, mely a könyvtörténet múltbeli kincseit a hagyományos berendezés és nyilvántartás fenntartásával őrzi. Az ilyen önálló *egység vagy részleg törzsanyagának gyarapodása elvben már lezárult, s a helyi adottságokhoz mért egykori elrendezés tiszteletbentartásával felleltározva, a szükséges szakkatalógusokkal ellátva bocsátja a kutatók rendelkezésére állományát, a nagyközönség számára pedig lehetővé teszi, hogy könyvtárosok szakszerű vezetése alatt művelődéstörténeti dokumentációként látogathassák.

Európai hírű a gyulafehérvári Batthyaneum. Batthyány Ignác püspök (1741-1798) alapította, s halála előtt néhány hónappal nyilvános könyvtár gyanánt az Erdélyi Római Katolikus Püspökség gondozásába adta át. Konglomerát-típusú, vagyis több önálló könyvgyűjteményből mintegy hólabdaszerűen összeállított könyvgyűjtemény, melynek állaga 1944-ig a kezdeti magvát képező Migazzi Kristóf váci püspök 8000 kötetéből a különböző hagyatékok révén 56 000 kötetre növekedett, de legértékesebb része mindmáig a névadó Batthyány Ignác szerezte anyag. A könyvtárnak 1230 kézirata (a legrégibb a IX. századi Codex Aureus), 350 ősnyomtatványa és nagyon sok XVI-XVIII. századi könyvritkasága van. Itt őrzik egy középkori kódex három különböző helyén a XIV. század elejétől fennmaradt s Gyulafehérvári Sorok néven ismert magyar szövegemlékeket, latin vázlatok versként összecsengő fordításait. A könyvtár értékeinek tudományos kiaknázásához a két világháború közti időszakban két jeles szakember, *Bitay Árpád és Baráth Béla, az Erdélyben fellelhető ősnyomtatványok nemzetközileg ismert szerkesztője járult hozzá hathatósan. Ma az Állami Könyvtár gyakorolja felügyeletét.

Ugyancsak több könyvgyűjteményből összeállt ~ a marosvásárhelyi *Teleki Téka . Névadója, az alapító Teleki Sámuel (1739-1822) kancellár 1802-ben nyitotta meg. Jóllehet a végakarata szerint az Erdélyi Református Egyházkerület felügyelete alatt álló hitbizományi könyvtárnak nyilvánított gyűjtemény használatát több mint száz évig bizonyos kikötések korlátozták, *Gulyás Károly kollégiumi rajztanár, a *Teleki Téka két világháború közti őre, megfelelő munkafeltételeket teremtett ahhoz, hogy a szakemberek zavartalanul használhassák a közel 40 000 kötetes könyvtárnak főleg a felvilágosodás és francia forradalom erdélyi fogadtatása szempontjából forrásértékű anyagát. Az 50-es évek elején adminisztratív szempontból vele egyesített Bolyai Dokumentációs Könyvtárral együtt 1974-ben a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak rendelték alá. Itt található a Marosvásárhelyi Sorok és Marosvásárhelyi Glosszák néven ismert XIV. századi magyar szövegemlékeket tartalmazó, az egykori Református Kollégiumi Könyvtárból átkerült Koncz-kódex, valamint Lencsés György 1610-ben szerzett s az ETI kiadásában 1943-ban Kolozsvárt megjelentetett Ars Medica magyar nyelvű kézirata is.

Egy 1963-as felmérés szerint az akkori Brassó tartomány szinte minden rajonjában működött akár múzeum, akár ~ keretében dokumentáris részleg. 1957-ben például Erhard Andrée igazgató a nagyselyki iskolából a szentágotai múzeumba szállította be a Szeli család XVII-XVIII. századi könyvgyűjteményét, melynek alapjait Szeli György (1620-1690) csernátoni, majd brassói magyar evangélikus lelkész vetette meg. Csíkszeredában 1950-ben a Múzeum vette birtokába az 1630-ban Csíksomlyón megalapított híres iskola jogutódjának régebbi kiadású könyvanyagát, melynek egy részét 1978-ban egy feljelentés alapján rejtekhelyéről a belügyi hatóságok a Megyei Könyvtár dokumentációs részlegére szállították.

Zárt ~ az eredeti helyén, az egykori nagyenyedi iskolaépületben sértetlenül tárolt Bethlen Dokumentációs Könyvtár. Jelenleg a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár korlátozott nyilvánosságú részlege. Egykor jeles könyvtárosai, Vita Zsigmond, Dankanits Ádám, nemkülönben *Borbáth Károly a könyvtár értékeit rendszerezték, ill. számos magyar és román közleményben népszerűsítették. Utóduk Györfi Dénes. Az Egyetemi Könyvtár eredeti helyén patronálja a zilahi Wesselényi Kollégium Nagykönyvtárát is, míg a székelyudvarhelyi volt Református Kollégium 1682-ben létesült, s ma már közel 50 000 kötetes, korszerűen felszerelt könyvtára mint a Városi Könyvtár tudományos részlege valóságos iskolapéldája annak, hogy "könyvörökségünket miként kellene a ma és a jövő számára értékesíteni" (Jakó Zsigmond). A századok során idegyűlt adománykönyvtárak elkeveredett anyagának azonosításában a Bolyai Tudományegyetem történelemszakos diákjainak 1958-as és 1959-es nyári kutatócsoportja, majd az 1961 óta itt szakképzett könyvtárosként dolgozó *Molnárné Hubbes Éva játszott szerepet.

Egy ~ funkcióját tölti be a Román Akadémia kolozsvári könyvtára, ha számításba vesszük, hogy itt őrzik önálló testekként több régi iskolai könyvtár (a kolozsvári róm. kat. Lyceum-könyvtár, a Református Kollégium és az Unitárius Kollégium Könyvtára) múzeumi anyagát, s hasonló szerepet vállalt a Román Akadémia temesvári kutatóközpontja is az Ormós Zsigmond és társai által alapított egykori Délmagyarországi Múzeumegylet székházában. Aradon a Kölcsey Egyesület Könyvtárából kialakult Kultúrpalotai, később Megyei Könyvtár ilyen jellegű: nemcsak az államosított intézményekből és a környékbeli kastélyokból beszállított magángyűjtemények töredékei találnak itt menedékre, hanem azok a muzeális értékű könyvritkaságok is, amelyeket eladásra felajánlanak.

(K. K.)

Nagy Géza: A Bethlen-kollégium tudományos gyűjteményeinek története. Kv. 1947. Deé Nagy Anna: Teleki Sámuel és a Teleki-téka. Téka 1956. Farczády Elek: A marosvásárhelyi Bolyai-könyvtár. Közli az Emlékkönyv *Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kv. 1957. Vita Zsigmond-Turnowsky Sándor: Biblioteca Bethlen din Aiud. 1957. Szentiványi Róbert: Catalogus concinnuus librorum manu scriptorum Bibliothecae Batthyanae. Szeged 1958. Jakó Zsigmond: Az enyedi régi könyvtár kéziratos ritkaságairól. NyIrK 1964/2; uő. A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár története. I-IV. Könyvtári *Szemle 1970-71. Mindkettő újraközölve Írás, könyv, értelmiség. 1976. Fikk László: Catalogus incunabulorum Bibliothecae Teleki-Bolyai. Mv. 1971. Szabó T. Attila: A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák; uő. Lencsés György "Ars Medicá"-jának kéziratai. Elsőt közli A szó és az ember. 1971, 469-72; a másodikat Nép és nyelv. 1980. 546-69. Vita Zsigmond: Bethlen Gábor könyvtára és Utasításai. *Utunk 1979/50. Újraközölve Művelődés és népszolgálat. 1983. 8-15. Györfi Dénes: Colecţia de manuscrise din Biblioteca Documentară Bethlen din Aiud. Kv. 1983; uő. Ediţii princeps în colecţiile Bibliotecii Documentare din Aiud. Kv. 1984. Mindkettő a Biblioteca şi învăţămîntul c. sorozatban. Fodor Sándor: A csíksomlyói ferences könyvtár kincseiről Keresztény Szó, 1990/11-14.