Köpeczi Sebestyén József (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Köpeczi Sebestyén József, K. Sebestyén (Szék, 1878. nov. 12. 1964. dec. 27. Kolozsvár) művészettörténész, heraldikus, festőművész. A középiskolát Besztercén végezte, festészetet a budapesti Országos Mintarajziskolában, majd Párizsban és Münchenben tanult. Utána Besztercén festéssel foglalkozott és kardvívást tanított. 1903-ban Kolozsvárra költözött, ahol egy fél évig Sándor Imrével a Genealógiai Füzetek c. családtörténeti folyóirat szerkesztője és munkatársa.

Több könyvet illusztrált (Veress Endre: Kakas István. Bp. 1905; Sándor Imre: Címerlevelek I-II. Kv. 1910, K. S. J. könyvdíszeivel; Minek nevezzelek. Szerelmes versek, 1955). Felkérésre 1915-ben ő kivitelezi az összetett magyar birodalmi, 1921-ben pedig a román állami címert.

1919 és 1941 között Köpecen élt. A helyi ref. templom művészi kiképzését végzi, családfákat állít össze, címereket fest, a gelencei műemlék-templom és a vargyasi Daniel-kastély restaurálási munkálatait irányítja. *Erdély tekintélyes részén számba veszi és lerajzolja a letűnt korok számos régészeti, építészeti emlékét. E kutatómunka eredménye többek közt A brassói Fekete-templom Mátyás-kori címerei (ETF 8. Kv. 1927); A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai (ETF 19. Kv. 1929); Das Wappen von Kronstadt (Mitteilungen des Burzenlander Sächsischen Museums, Nagyszeben 1937); Die Wappendenkmaler des Burzenländer Sächsischen Museums (Nagyszeben 1938); A Cenk-hegyi Brasovia-vár temploma (ETF 121. Kv. 1940); Régi székely népi eredetű műemlékeink (ETF 126. Kv. 1941) c. tanulmánya. Ő rajzolja meg Lukinich Imre A bethleni gróf Bethlen család története (Bp. 1927) képanyagát; ez ebben a nemben legjelentősebb teljesítménye.

*Kelemen Lajos biztatására 1942-ben Kolozsvárra költözött, ahol az *Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárában heraldikai kutatásokat végzett, s részt vett az 50-es években a Szent Mihály-templom és a Farkas utcai ref. templom restaurálási munkálataiban. 1940 után számos cikket és tanulmányt közölt az *Erdélyi Múzeum, Pásztortűz, *Kolozsvári Szemle hasábjain. Kiemelkedőbb dolgozatai ebben az időben: Kolozsvár szabad királyi város címere (*Kolozsvári Szemle Könyvtára 14. Kv. 1944); A széki református templom (Entz Gézával, Kv. 1947); A gelencei mennyezet- és karzatfestmények (*Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kv. 1957).

(Z. J.)

Hegyi Endre: Látogatás K. S. J.-nél, a román és magyar királyi címerek tervezőjénél. Keleti Újság, Kv. 1936. máj. 22. *Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. 1977. 121-24. A küküllővári tatárfej. Jagamas Ilona: "Szervusz, Jóska." *A Hét 1981/13. Kisgyörgy Zoltán: A köpeci heraldikus. *A Hét 1981/28. Sas Péter: Román címer magyar kézből. História, Bp. 1987/5-6. Székely András-Mihály: Magyar címerfestők a román heraldikában. *Szabadság 1993/18.



Köpeczi Sebestyén József, K. Sebestyén (Szék, 1878. nov. 12. – 1964. dec. 27., Kolozsvár) – művészettörténész, heraldikus, festőművész. A középiskolát Besztercén végezte, festészetet a budapesti Országos Mintarajziskolában, majd Párizsban és Münchenben tanult. Utána Besztercén festéssel foglalkozott és kardvívást tanított. 1903-ban Kolozsvárra költözött, ahol egy fél évig Sándor Imrével a Genealógiai Füzetek c. családtörténeti folyóirat szerkesztője és munkatársa.

Több könyvet illusztrált (Veress Endre: Kakas István. Bp. 1905; Sándor Imre: Címerlevelek I-II. Kv. 1910., K. S. J. könyvdíszeivel; Minek nevezzelek. Szerelmes versek, 1955.). Felkérésre 1915-ben ő kivitelezi az összetett magyar birodalmi, 1921-ben pedig a román állami címert.

1919 és 1941 között Köpecen élt. A helyi ref. templom művészi kiképzését végzi, családfákat állít össze, címereket fest, a gelencei műemléktemplom és a vargyasi Daniel-kastély restaurálási munkálatait irányítja. Erdély tekintélyes részén számba veszi és lerajzolja a letűnt korok számos régészeti, építészeti emlékét. E kutatómunka eredménye többek közt A brassói Fekete-templom Mátyás-kori címerei (ETF 8. Kv. 1927); A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai (ETF 19. Kv. 1929); Das Wappen von Kronstadt (Mitteilungen des Burzenlander Sächsischen Museums, Nagyszeben, 1937); Die Wappendenkmaler des Burzenländer Sächsischen Museums (Nagyszeben, 1938); A Cenk-hegyi Brasovia-vár temploma (ETF 121. Kv. 1940); Régi székely népi eredetű műemlékeink (ETF 126. Kv. 1941) c. tanulmánya. Ő rajzolja meg Lukinich Imre A bethleni gróf Bethlen család története (Bp. 1927) képanyagát; ez ebben a nemben legjelentősebb teljesítménye.

Kelemen Lajos biztatására 1942-ben Kolozsvárra költözött, ahol az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárában heraldikai kutatásokat végzett, s részt vett az ’50-es években a Szent Mihály-templom és a Farkas utcai ref. templom restaurálási munkálataiban. 1940 után számos cikket és tanulmányt közölt az Erdélyi Múzeum, Pásztortűz, Kolozsvári Szemle hasábjain. Kiemelkedőbb dolgozatai ebben az időben: Kolozsvár szabad királyi város címere (Kolozsvári Szemle Könyvtára 14. Kv. 1944); A széki református templom (Entz Gézával, Kv. 1947); A gelencei mennyezet- és karzatfestmények (Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kv. 1957).

 

(Z. J.)

 

Önálló művek

A Becse-Gergely nemzetség, az Apafi és a Bethleni gróf Bethlen család címere (Kv. 1928)

 

Illusztráció

Persián Kálmán: A lengyelfalvi Orbán bárók (heraldikai leírás is. Kv. 1911); Diófának három ága (szerk., bev. Faragó József. Buk. 1956)

 

Gyűjteményes kötetekben

Magyar építészet Erdélyben. In Népek és nemzetek közös építészeti öröksége (Eger, 1989)

 

Irodalom

Hegyi Endre: Látogatás K. S. J.-nél, a román és magyar királyi címerek tervezőjénél. Keleti Újság, Kv. 1936. máj. 22. Jagamas Ilona: „Szervusz, Jóska” A Hét 1981/13. Kisgyörgy Zoltán: A köpeci heraldikus. A Hét 1981/28. Sas Péter: Román címer magyar kézből. História, Bp. 1987/5-6. Székely András Mihály: Magyar címerfestők a román heraldikában. Szabadság 1993/18.