Köteles Pál (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Köteles Pál (Gyarak, 1927. ápr. 27. 1991. dec. 14. Budapest) író, publicista. Nagyváradon végzett középiskolát (1945), a nagyváradi Új Életnél kezdi újságírói pályáját, bölcsészeti tanulmányai a Bolyai Tudományegyetemen azonban félbeszakadnak. 1950-től másfél évig politikai fogoly, majd a termelésben dolgozik mint napszámos, segédmunkás, technikus. A 60-as évek közepétől ismét tevékenyen bekapcsolódik a romániai művelődési életbe: írásai a Bihari Napló, Fáklya, Familia, valamint az Előre, *Igaz Szó, Korunk, Munkásélet, Művelődés, Új Élet, *Utunk, *Ifjúmunkás hasábjain jelennek meg. Szociográfiai ihletettségű riportjaiban főként az ipari munkásság és a vidéki értelmiség életkörülményeivel foglalkozik, de vállalkozik képzőművészeti vagy múzeumi beszámolók, irodalmi interjúk készítésére is. Szépirodalmi alkotásainak tárgyául előszeretettel választ a mindennapi élethelyzetekből adódó erkölcsi konfliktusokat, amelyeket sarkított formában, de kellő lélektani motiváció és cselekménykezelő leleményesség nélkül dolgoz fel. A 70-es évek végén Magyarországra költözött, és ott az Erdélyi Magyarság szerkesztője volt.

Kötetei: Iosif Vulcan a Kisfaludy Társaságban (bevezetőjével és válogatásában Téka, 1970); Tavaszi játék (ifjúsági regény, 1972); Illatos füvek (novellák, Kv. 1975); Búcsú Erdélytől (Egy menekülés anatómiája, Bp. 1988); Hotel Kárpátia (regény, Bp. 1989); Az ötlábú isten (novellák, Bp. 1989); Balkánkeringő (regény, Bp. 1989); Magyarság európaiság (Beszélgetések, Bp. 1993).

Szignói: Teles, Les.

(K. K.)

Robotos Imre: K. P.: Illatos füvek. *Igaz Szó 1976/4. Mózes Attila: Témák, sablonok. *Utunk 1976/10.



Köteles Pál (Gyarak, 1927. ápr. 27. – 1991. dec. 14., Budapest) – író, publicista. Nagyváradon végzett középiskolát (1945), a nagyváradi Új Életnél kezdi újságírói pályáját, bölcsészeti tanulmányai a Bolyai Tudományegyetemen azonban félbeszakadnak. 1950-től másfél évig politikai fogoly, majd a termelésben dolgozik mint napszámos, segédmunkás, technikus. A ’60-as évek közepétől ismét tevékenyen bekapcsolódik a romániai művelődési életbe: írásai a Bihari Napló, Fáklya, Familia, valamint az Előre, Igaz Szó, Korunk, Munkásélet, Művelődés, Új Élet, Utunk, Ifjúmunkás hasábjain jelennek meg. Szociográfiai ihletettségű riportjaiban főként az ipari munkásság és a vidéki értelmiség életkörülményeivel foglalkozik, de vállalkozik képzőművészeti vagy múzeumi beszámolók, irodalmi interjúk készítésére is. Szépirodalmi alkotásainak tárgyául előszeretettel választ a mindennapi élethelyzetekből adódó erkölcsi konfliktusokat, amelyeket sarkított formában, de kellő lélektani motiváció és cselekménykezelő leleményesség nélkül dolgoz fel. A ’70-es évek végén Magyarországra költözött, és ott az Erdélyi Magyarság szerkesztője volt.

 

Önálló kötetei

Iosif Vulcan a Kisfaludy Társaságban (bev. és vál. Téka, 1970); Tavaszi játék (ifjúsági regény. 1972); Illatos füvek (novellák. Kv. 1975); Túl a falon (Bp. 1980); Külön égbolt (Calgary, 1984); Búcsú Erdélytől (Egy menekülés anatómiája. Bp. 1988); Hotel Kárpátia (regény. Bp. 1989); Az ötlábú isten (novellák. Bp. 1989); Balkánkeringő (regény. Bp. 1989); Magyarság – európaiság. Beszélgetések (Bp. 1993); Ki a babiloni fogságból (Ungvár, 1993); Magyarság – európaiság (Bp. 1993); Köteles Pál életműsorozat (szerk. Filep Tamás Gusztáv. Bp. 1996); Az ügy avagy Kilépő a paradicsomból (Bp. 1996); Magyar világ Amerikában (Bp. 1997.); Lelkek félárnyékban (Bp. 1999)

 

Gyűjteményes kötetekben

A transzilvanizmus és az erdélyi avantgarde. In: Etnikum, kisebbség, szórvány (Bp. 1986.); Történelmi per. In: Erdély jelene és jövője (szerk. Beke György és Pomogáts Béla. Bp. 1991.); Teleki Pál nemzetiségi politikája. In: Teleki Pál öröksége (összeáll. Barabás Béla. Lakitelek, 1992.)

 

Szignói: Teles, Les.

 

(K. K.)

 

Irodalom

Robotos Imre: K. P.: Illatos füvek. Igaz Szó 1976/4. – Mózes Attila: Témák, sablonok. Utunk 1976/10. – Pomogáts Béla: Köteles Pál. In: Ki a babiloni fogságból. Ungvár, 1993.