Kötő József (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Kötő József (Kolozsvár, 1939. aug. 8.) dramaturg, színháztörténész. A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban érettségizett (1956), magyar szakos tanári oklevelet a Babeş-Bolyai Egyetemen szerzett (1961); ugyanott doktorált (1984). Zsobokon általános iskolai tanár (1961-65), majd húsz éven át a kolozsvári *Állami Magyar Színház irodalmi titkára, 1986-1990 között igazgatója. *A Hét kolozsvári szerkesztője (1990), az RMDSZ országos társadalomszervezési titkára, közművelődési alelnöke (1992), az *EMKE főjegyzője (1991), az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke (1992).

Első írása a *Korunkban jelent meg (1962). Színházelméleti, dramaturgiai cikkeivel a romániai magyar színjátszás megújulásához a hagyományok korszerű színházelméletben való feloldásához kívánt hozzájárulni. A *Korunk közölte Drámairodalmi örökségünk (1967/11), s A régi *Korunk és a romániai magyar színi mozgalom (1971/1) c. írását; a NyIrK hasábjain a nagybányai színimozgalom krónikáját (1984/2) s a brassói színjátszást és a *Brassói Lapok színházszervező munkásságát (1985/2) dolgozta fel 1916-tól 1940-ig, folytatva sorozatát az aradi színjátszás két világháború közötti történetéről (1988/2). Színházelméleti cikkeivel az Utunk, *A Hét, Igazság, *Tanügyi Újság oldalain jelentkezett. Sajtó alá rendezte és bevezető tanulmánnyal látta el *Bárd Oszkár színpadi műveinek kötetét az RMI sorozatban (Liszt-Citera-A taposómalom, 1989). A 200. évforduló ünnepi alkalmára Kántor Lajossal és Visky Andrással együtt szerkesztette a Kolozsvár magyar színháza (Kv. 1992) c. tanulmánygyűjteményt.

Kötete: Fejezetek a romániai magyar dráma történetéből (kismonográfia, Kv. 1976); Romániai magyar színészet 1919-1992 (Kántor Lajossal, megjelenés előtt).

Marosi Péter: Színikritikától a dramaturgiáig. Közli Világ végén virradat. 1980. 235-39. Pillich László: Országos és ősbemutatók. Beszélgetés K. J.-fel. *A Hét 1988/41.



Kötő JózsefKötő József (Kolozsvár, 1939. aug. 8. – 2015. jan. 19., Kolozsvár) – dramaturg, színháztörténész. A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban érettségizett (1956), magyar szakos tanári oklevelet a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett (1961); ugyanott doktorált (1984). Zsobokon általános iskolai tanár (1961–65), majd húsz éven át a kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkára, 1986–1990 között igazgatója. A Hét kolozsvári szerkesztője (1990), az RMDSZ országos társadalomszervezési titkára, közművelődési alelnöke (1992), az EMKE főjegyzője (1991), az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke (1992).

Első írása a Korunkban jelent meg (1962). Színházelméleti, dramaturgiai cikkeivel a romániai magyar színjátszás megújulásához, a hagyományok korszerű színházelméletben való feloldásához kívánt hozzájárulni. A Korunk közölte Drámairodalmi örökségünk (1967/11), s A régi Korunk és a romániai magyar színi mozgalom (1971/1) c. írását; a NyIrK hasábjain a nagybányai színimozgalom krónikáját (1984/2) s a brassói színjátszást és a Brassói Lapok színházszervező munkásságát (1985/2) dolgozta fel 1916-tól 1940-ig, folytatva sorozatát az aradi színjátszás két világháború közötti történetéről (1988/2). Színházelméleti cikkeivel az Utunk, A Hét, Igazság, Tanügyi Újság oldalain jelentkezett. Sajtó alá rendezte és bevezető tanulmánnyal látta el Bárd Oszkár színpadi műveinek kötetét az RMI sorozatban (Liszt – Citera – A taposómalom, 1989). A 200. évforduló ünnepi alkalmára Kántor Lajossal és Visky Andrással együtt szerkesztette a Kolozsvár magyar színháza (Kv. 1992) c. tanulmánygyűjteményt.

 

Önálló kötetei

Fejezetek a romániai magyar dráma történetéből (kismonográfia, Kv. 1976); Magyar színház Erdélyben, 1919–1992 (Kántor Lajossal. Buk. 1994, 1998); Erdély magyar színházi világa (Kv. 1997); A magyar nyelvű felsőfokú oktatás Romániában (Tonk Sándorral. Kv. 1998); Menet közben (Bp. 2000); A színház fanatikusa (Kv. 2004); Kossuth Lajos és Erdély (Dávid Gyulával, Egyed Ákossal. Kv. 2004); Színjátszó személyek Erdélyben (Kv. 2009)

 

Gyűjteményes kötetekben

Caligula helytartója, Székely János (Kötő József et al. írásai a színmű kolozsvári Állami Magyar Színház 1990. évi bemutatója alkalmából. Kv. 1990); Az erdélyi magyar közösségről. In Nemzetiségi kulturális autonómiáról (szerk. Halász Péter. Bp. 1997); A Bánk bán és Kolozsvár. In Kolozsvár 1000 éve (szerk. Dáné Tibor Kálmán. Kv. 2001); A kulturális nemzet építése. In Egy műfaj válsága? (gond. Beke György. Kv. 2001); Tudományművelés az egyetemeken. In Tudomány évezredében (szerk. Antal Attila, Szatmári Cecília. Csíksz. 2002); Az erdélyi magyar színháztudomány. In Tizenkét év (szerk. Tánczos Vilmos, Tőkés Gyöngyvér. Kv. 2002); A Korunk és a romániai magyar színi mozgalom. In Erdélyről Európában mítosztalanul (szerk. Kovács Kiss Gyöngy. Kv. 2003); Vitafórum a romániai magyar oktatási hálózat jövőképéről. In A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe (fel. szerk. Somai József. Kv. 2003); Kós Károly hatása az erdélyi magyar színház küldetéstudatának formálására. In Sztánai Napok 2004 (szerk. Szabó Zsolt. Sztána–Kv. 2004); Önszerveződő művelődési intézményrendszerünk. In Civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés (fel. szerk. Somai József. Kv. 2004); Színi mozgalom Tordán a két világháború közötti időszakban. In Aranyosszék a változó időben (Kv. 2006); Hogyan építsük oktatási rendszerünket a kulturális autonómia jegyében. In Évfordulós tanácskozások (Szatmárnémeti, 2007); A kovászember. In Önzetlen pulpitus (Kv.–Mvh. 2008); A látványkultúra intézményesítése Erdélyben a két világháború között. In (Dráma)szövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek. A 2009. június 4–7-i kolozsvári konferencia szerkesztett szövegei. 2. kötet (szerk. Egyed Emese el al. Kv. 2009);

Erőpróba. Korunk, 1991/5; Értelmiségi paradoxon. Korunk, 1994/3; Kelemen Árpád ravatalánál.  Korunk, 1997/2; Egyházi oktatás és közösség. Korunk, 1999/10; EMKE-díjak 2001. Művelődés, 2002/1;  A civil társadalom erői felszabadításának egy lehetséges útja. Magyar Kisebbség, 2002/3.

 

Szerkesztés

Politikum vagy esztétikum? (szerk. Pribula Lászlóval. Kisvárda, 1991); Színjátszók könyve (vál. Molnos Lajossal, Gábor Dénessel. Kv. 1994); Keresztyén politika (fel. kiad. Kv. 1994, 1995); Eseménynaptár 1997, 1998 (fel. kiad. H. n. 1997, 1998); Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház (szöveggond., utószó, jegyz. Kv. 2001)

 

Irodalom

Marosi Péter: Színikritikától a dramaturgiáig. Közli Világ végén virradat. 1980. 235–239. Pillich László: Országos és ősbemutatók. Beszélgetés K. J.-fel. A Hét 1988/41. Tanúságtevők. Aniszi Kálmán kérdéseire válaszol többekkel, Kötő József. Kv. 1995.