középiskola

oldal nyomtatása Share

középiskola az *iskolahálózat középső foka az elemi (később általános) oktatás és a *tudományegyetem , ill. szakfőiskolák között.

Az erdélyi magyar értelmiség létrehozásában nagy jelentőségre tettek szert a kollégium, *líceum, *gimnázium nevet viselő középfokú iskolák a XVI-XVII. századtól kezdve, változó alakzatokban többnyire mind a mai napig. Felsorolásuk az alapítás időbeli sorrendjében és fejlődésük főbb adataival a következő:

1. Szatmári Református Kollégium. Alapítása 1530-40-re tehető. Ma Kölcsey Ferenc Elméleti *Líceum.

2. Marosvásárhelyi Református Kollégium. 1556-57-ben nyílt meg. Egykori tanáráról elnevezve ma Bolyai Farkas Elméleti *Líceum.

3. Kolozsvári Unitárius Kollégium. Az 1557-es tordai országgyűlés határozatából jött létre, első rektora Dávid Ferenc, a vallásalapító. Kriza János és Szentiváni Mihály a reformeszméket támogató *Remény kiadásával irodalmi központtá tette. 1957 óta tanítványa és tanára, Brassai Sámuel nevét viselő, 1977-1989 között ipari, ma újra elméleti *líceum.

4. Szászvárosi Kollégium. 1560 körül alapították. Főgondnokáról 1877-ben gróf Kun Kocsárd nevét vette fel. 1925-ben szűnt meg, miután megvonták nyilvánossági jogát.

5. Kolozsvári Római Katolikus *Líceum. Báthori István erdélyi fejedelem 1579-ben alapította. Eredetileg egyetemi rangra emelt iskola, Mária Terézia uralkodása alatt jogi és orvosi karral. 1776-tól a piarista rend adta oktatóit; II. József csak a bölcseleti tanfolyamot hagyta meg. Tanítványa volt Mikes Kelemen és Jósika Miklós. Az államosítás után 1956-tól 11-es, majd 1977-től 3-as számú *líceum. Nemzetiségi voltát 1984-től igyekeztek megbontani, de 1990-ben visszanyerte magyar jellegét. Ma Báthori István Elméleti *Líceum. Kév évkönyve: Tiltott évkönyv (Kv. 1990); A talpra állás évkönyve (Kv. 1991).

6. Gyulafehérvári Római Katolikus *Gimnázium. Báthori István alapította 1579-ben. 1922-től Mailáth Gusztáv Károly püspök nevét viselte 1948-ig, amikor mint magyar iskolát megszüntették.

7. Nagyváradi Római Katolikus *Gimnázium. Az 1580-as évek elején alapított jezsuita iskolából fejlődött ki, 1780-tól bölcseleti, 1788-tól jogi kurzussal, ezek később jogakadémiaként különváltak. 1808-tól a premontrei kanonokrend veszi át a *gimnázium vezetését. 1923-ban az iskolát megszüntetik, 1940-től Pázmány Péter nevét viselve újra megnyílik. A tanügyi reform után egy időre Magyar Klasszikus Vegyes *Líceum, utóbb Mihai Eminescu *Líceum magyar osztállyal.

8. Székelyudvarhelyi Római Katolikus *Gimnázium. Jezsuita alapítás 1593-ban. 1958-ban Dr. Petru Grozáról nevezték el, s román tagozata létesült. 1990-ben visszanyerte magyar jellegét, ma *Tamási Áron nevét viseli.

9. Kolozsvári Református Kollégium. Egy már 1545-ben létesített óvári iskolából 1607 körül állandósult. 1655-től Apáczai Csere János vezetésével indult meg a teológiai és filozófiai oktatás. 1733-tól jogi tanszékhez jut. 1948-tól az államosítás után egy ideig Ady Endre nevét viseli, majd román középiskolával egyesítve Ady-Şincai *Líceum. 1990-ben felszámolják az utolsó magyar osztályát is. Utóda az egyelőre otthontalan Református Szeminárium-Líceum, majd a ref. leánygimnázium helyébe lépő Apáczai Csere János Elméleti és Pedagógiai *Líceum.

10. Nagyenyedi Református Kollégium. Eredetileg 1622-ben Bethlen Gábor fejedelem alapította akadémia Gyulafehérvárott; az 1658-as tatárdúlás után helyezte át Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre. 1792-től jogi tanfolyama, 1858-tól tanítóképzője, 1862-től teológiája főiskolai jelleget ad neki. Az 1948-as államosítás után a 70-es-80-as években kétnyelvű ipari *líceum, 1990 óta újra magyar jellegű Bethlen Gábor Elméleti *Líceum.

11. Szatmári Római Katolikus *Gimnázium. Pázmány Péter 1634-ben vetette meg alapjait. 1948-ban összevonták a református kollégiummal mint Állami Magyar Fiúlíceumot.

12. Máramarosszigeti Református *Líceum. Egy már 1540 körül létesült grammatikai iskolából fejlődött ki 1640-től kezdve. Helyébe 1948-tól román tannyelvű pedagógiai iskola került.

13. Zilahi Református Kollégium. 1646-ban indult *gimnáziumi osztállyal. 1902-től főgondnoka után elnevezve Wesselényi Miklós Kollégium, 1953-tól egy ideig tanítványáról elnevezve román-magyar osztályokkal Ady Endre *Líceum. 1990 óta hagyományait református szeminárium-líceumi osztályok ápolják.

14. Székelyudvarhelyi Református Kollégium. 1670-ben alapították. 1927-ben megszűnik, helyébe költöztetik a nagyenyedi ref. tanítóképzőt. 1940-48 között újraindul fiúgimnáziuma is, amely az 1948-as államosítás után egy ideig közigazgatási középiskola. A tanítóképző 1948 után is pedagógiai iskola, 1990-től *Benedek Elek *Líceum néven.

15. Csíkszeredai Róm. Kat. *Gimnázium. A ferencrendiek alapították 1667-69-ben Csíksomlyón. Az államosítás (1948) után kétnyelvű elméleti *líceum, 1990-ben visszanyeri magyar jellegét és felveszi egykori tanítványa, *Márton Áron püspök nevét.

16. Nagybányai Római Katolikus *Gimnázium. Jezsuiták 1673 körül alapítják, amikor még működik Schola Rivulina néven egy református kollégium is (1547-1755). 1948 után beolvasztják a vegyes Gheorghe Şincai *Líceumba.

17. Kézdivásárhelyi Római Katolikus *Gimnázium. 1680-ban alapították Esztelneken, 1696-ban Kantára költözött. 1962-től kétnyelvű ipari *líceum. 1990-től újra magyar tannyelvű s alapítója, Nagy Mózes nevét viseli.

18. Marosvásárhelyi Római Katolikus *Gimnázium. Jezsuiták alapítják 1712 körül. Az 1940-es években II. Rákóczi Ferenc nevét viseli. 1959-ben egyesítették a román Unirea *líceummal.

19. Nagykárolyi Római Katolikus *Gimnázium. Alapítója 1725-ben Károlyi Sándor gróf. Működését 1923-ban felfüggesztik, 1940-ben piarista *gimnáziumként újraindul, felveszi alapítója nevét. 1948-tól vegyes tannyelvű *líceum.

20. Máramarosszigeti Római Katolikus *Gimnázium. Piaristák nyitották meg 1731-ben. Már 1862-től volt román és rutén tanszéke is. Ma Dragoş Vodă *Líceum, magyar tagozattal.

21. Aradi Római Katolikus *Gimnázium. Minoriták nyitották meg 1745-ben. 1863-tól román tanszéke is volt. 1919-től a Moise Nicoară, majd Ioan Slavici *Líceum magyar tagozataként folytatódik, magyar s újra kétnyelvű ipari *líceum. 1990-től magyar jellegű Csíky Gergely Elméleti *Líceum.

22. Temesvári Római Katolikus *Gimnázium. A még 1751-ben alapított arad-szentannai piarista *gimnázium 1790-ben költözött Temesvárra. Az iskolák államosításakor (1948) megszüntették. Önálló magyar iskola ma a városban a Bartók Béla *Líceum.

23. Székelykeresztúri Unitárius Kollégium. Alapítását 1793-ban határozták el. Itt tanult Kriza János. 1963-tól kétnyelvű. 1990-ben visszanyerte magyar jellegét. Ma Orbán Balázs nevét viseli.

24. Szilágysomlyói Római Katolikus *Gimnázium. 1828-ban nyílt meg. 1859-től minoriták irányítják 1923-ig, amikor megvonják nyilvánossági jogát. Az 1940-ben újraindult magyar *gimnázium a tanügyi reform óta Simion Bărnuţiu nevét viseli és kétnyelvű *líceum.

25. Brassói Római Katolikus *Gimnázium. 1837-ben nyitja meg kapuit. Az államosítás (1948) után Magyar Vegyes *Líceum, majd az Unirea *Líceum magyar tagozata. 1990-től újra magyar iskola, Áprily Lajosról elnevezve.

26. A nagyváradi Orsolya-zárda leánynevelő intézetéből 1855-ben alakult felső elemi, 1858-tól tanítónőképző, 1890-től polgári, 1928-tól a Szent Orsolya leánygimnázium, majd pedagógiai leányiskola. Az államosítás után, 1956-tól vegyes *líceum, 1970-től Alexandru Moghioroş *Líceum néven; a 80-as évek végén román osztályokat is kapott, de 1990-től Ady Endre *Líceum néven visszakapta magyar jellegét.

27. Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium. 1859-ben alakult a *székelység adományaiból, gróf *Mikó Imre alapítványa segítségével. Jótevője nevét ma újra viseli.

28. Nagyváradi Főreáliskola. 1873-ban nyílt meg. 1919 után egyesítették a román Emanuil Gojdu *Líceummal. 1940-ben Szent László *Gimnázium néven folytatódott szintén két tagozattal. 1948-tól munkáslíceum, majd újra Gojdu nevét viselő román *líceum.

Az egyes középiskolák történetére vonatkozólag lásd az *iskolatörténet címszót és irodalmát.

(G. Gy. B. E.)