közgazdasági szakirodalom

oldal nyomtatása Share

közgazdasági szakirodalom a gazdasági élet elméleti és gyakorlati *jelenségeit, kategóriáit, a gazdasági törvényeket és azok összefüggéseit, mibenlétüket, alkalmazásukat vizsgálja. Alaptudománya a gazdaságtan, ez a termelési viszonyokat, a gazdasági törvényeknek a gazdaság egészében való megnyilvánulásait, az anyagi javak termelésének és elosztásának törvényszerűségeit tanulmányozza. A közgazdaságtudományok rendszerébe tartozik több olyan funkcionális tudományág és egyéb gazdaságtudomány, amely a nemzetgazdaság egyes kérdéseit annak egészében veszi szemügyre, így a nemzetgazdaság tervezése, a pénzügy- és *hiteltan, a számvitel, a gazdasági statisztika. Az egyes gazdasági ágakkal vagy azok szakterületeivel foglalkoznak az ágazati gazdaságtanok: az ipargazdaságtan, az agrárgazdaságtan, az építőipar, a közlekedés, a bel- és külkereskedelem gazdaságtana. A vállalatgazdaságtan tárgya a vállalatok szervezése és tevékenysége. A világgazdaságtan a nemzetközi gazdasági élet bonyolult összefüggéseit elemzi. A közgazdaságtudományok és a történettudomány összefonódásából alakult ki a gazdaságtörténet, a gazdasági eszmék története. Társtudományai a gazdaságföldrajz, gazdasági matematika, gazdasági kibernetika (informatika), ökonometria, gazdaságszociológia, munkalélektan, ergonómia.

A politikai rendszerek különbözőségei szerint három szakaszt is megkülönböztethetünk a romániai magyar ~ kibontakozásában. Az Osztrák-Magyar Monarchiától örökölt gazdasági lemaradottságot Erdélyben 1919 után az ipari *hitel bizonytalansága és a tőkeszegénység súlyosbítja, ebben a szakaszban a magyar gazdasági élet felelős tényezői a szövetkezeti kultúra kiépítésére, valamint a régi vállalatok s a bankrendszer helyi fejlesztésére törekszenek. A II. világháborút követően az erőszakolt szocialista központosítás útján történt kísérlet az ipari és mezőgazdasági fejlődés előmozdítására, s az akkori ~ is ezt a tervgazdálkodást szolgálta. Miután ez a történelmi kísérlet csődbe jutott, 1990-től egy új, nehéz átmeneti szakasz indul a magántulajdon visszaállításával és gazdasági vállalkozások kezdeményezésével. Ennek a szakasznak megfelelő ~ még csak a hírlapírás szintjén *jelentkezik.

Közgazdaságtudományi vizsgálódásaink az I. világháború után elsősorban az akkori gazdasági viszonyokra irányultak, különösen a kisebbségi magyarságot érintő gazdasági kérdések felé. Az agrárreform kérdéseivel többek közt *Jakabffy Elemér és Oberding József György foglalkozott, utóbbi, akárcsak Nagy Zoltán, behatóan tárgyalta a szövetkezeti mozgalom kérdéseit. A *hitelszövetkezetek és bankok problémaköre foglalkoztatta Gyárfás Elemért, aki Erdélyi problémák (Kv. 1922) c. kötetébe gyűjtötte napilapokban megjelent írásait (köztük: Erdélyi magyar bankpolitika; Az ipari *hitel; A tőkehiány). *Ligeti Sándor a társadalmi gazdaság dinamikájáról *tett közzé elemző munkát (1925). *Grigercsik Géza több művében a vállalati jövedelem kérdéseit taglalta. A 30-as években súlyos társadalmi gondokat okozó mezőgazdasági adósságok ügye többek érdeklődését felkeltette. Gazdasági sérelmeink és kívánságaink címmel több kötetben *tették közzé az *OMP Közgazdasági Szakosztálya üléseinek anyagát (1926, 1929, 1930, 1933).

A ~ elméleti művelői közül kiváltak: ifj. Boér Elek (közgazdaság- és pénzügytan), *Kislégi Nagy Dénes (statisztika), *Kovrig Béla (társadalomtan és társadalompolitika), Lazar Liviusz (közgazdaság és pénzügytan), Luckhaub Gyula (kereskedelmi és politikai számtan), *Schneller Károly (statisztika), Szentkirályi Sámuel (magyar kereskedelmi nyelv és levelezés, számvitel). Gazdasági szakcikkeivel a bérletmintagazdaság és vállalatvezetés, valamint első osztályú gazdasági felügyelőség gyakorlatában tapasztalatokat szerzett *Gyalui R. Sándor a sajtóban (*Erdélyi Gazda, Ellenzék, Keleti Újság) szerepel.

*Jelentős helyet foglalnak el a két világháború közötti romániai magyar ~ban az évkönyvek és szaklexikonok. Közülük kiemelendő a *Rados Móric és *Székely János szerkesztette Közgazdasági évkönyv (Kv. 1923-24), *Fóris Lajos Gyakorlati gazdasági bank- és deviza lexikonja (Kv. 1927), Sasi György Közgazdasági évkönyve (Tv. 1939). A naptárak közül bőséges gazdasági tartalmú írásaik miatt utalnunk kell a Brassói Lapok, a szövetkezeti szövetségek, valamint az *Erdélyi Gazda naptáraira. Több közgazdasági tankönyv is megjelent, ezek közül külön meg kell említenünk a kereskedelmi levelezéssel, gyorsírással, könyvviteli ismeretekkel foglalkozókat.

Gazdasági jellegű munkák találhatók egyes sorozatokban is. Ilyenek: az EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának Értekezései, a Hasznos Könyvtár, a *Magyar Nép Könyvtára, az *Erdélyi Gazda Könyvtára, az *EMGE Gazdasági Könyvtára, az *EGE Könyvkiadó Vállalatának Füzetei, Szövetkezeti Könyvtár, Minerva Népkönyvtár.

A közgazdasági időszaki sajtótermékek közé tartozik a Kolozsvárt hetilapként (eleinte hetenként kétszer) megjelent Consum (1921-40). Ugyancsak Kolozsvárt *jelent meg Petruca János szerkesztésében az eleinte magyar, majd magyar-német, 1926-tól csak német nyelvű Erdélyi Közgazdaság-Rumänischer Lloyd (1915-40), mely többször is címet változtatott, így Riport-Újság, Képes Riport-Újság, Erdélyi Merkur fejléccel is megjelent. Külön is létezett magyar nyelvű folyóirat Erdélyi Közgazdaság (1932-33) címmel, ezt *Ábrahám Sándor és Oberding József György felelős szerkesztők, *Szász Ferenc és Cseh Sándor társszerkesztők jegyezték. Temesvári volt a Bánáti Lloyd havonta háromszori, 1930-tól havi megjelenéssel (1922-35). Az idő folyamán többféle címen három nyelven, időnként csak magyar vagy csak román és német nyelven *jelent meg a Revista Financiară-Pénzvilág-Rumänische Handels-, Industrie- und Finanzwelt (Nv. 1923-35).

Elsősorban a szövetkezeti gazdálkodás kérdéseivel foglalkozott a Hangya Szövetkezetek lapja, amely először az *Erdélyi Gazda mellékleteként *jelent meg Hangya címen (1920-25), majd Nagyenyeden *Szövetkezés címen önálló hetilapként (1925-40, 1937-től kéthetenkénti megjelenéssel), s ugyanez a tárgykör van túlsúlyban a Gazdasági és *Hitelszövetkezetek Központjának hivatalos közlönye, a Kolozsvárt kiadott *Szövetkezeti Értesítő (1933-40) hasábjain is.

Mintegy 170-re tehető a hosszabb-rövidebb ideig megjelent közgazdasági szaklapok és körülbelül 130-ra az egyesületi, munkaadói érdekképviseleti vagy szakszervezeti lapok száma, amelyek a különösen is gazdasági jellegű szakmai kérdéseken túlmenően általános közgazdasági témákkal foglalkoztak: a Független Újság, *Korunk, Erdélyi Fiatalok, *Hitel, *Magyar Nép, Falvak Népe. A nagyobb napilapok (Brassói Lapok, Keleti Újság, Ellenzék, Magyar Lapok, Temesvári Hírlap, Aradi Közlöny, Új Kelet) külön oldalon vagy rovatban bő terjedelemben közöltek gazdasági vonatkozású anyagot.

1944 ősze után a magyar nyelvű közgazdasági szakirodalom művelésének kerete elsősorban a Bolyai Tudományegyetem, majd az 1959-ben történt egyesítés után a Babeş-Bolyai Egyetem közgazdasági kara volt egészen a magyar nyelvű oktatás felszámolásáig. Ismertebb képviselői Balogh András (informatika), Bálinth Árpád (számvitel, informatika), Bálinth Zoltán (informatika), *Barát Jenő (statisztika), *Bereczky András (agrárgazdaságtan), *Berényi Ádám (politikai gazdaságtan, világgazdaságtan), *Csákány Béla (pénzügy- és *hiteltan), *Cseke Vilmos (gazdasági matematika), *Csendes Zoltán (statisztika), Farkas Sándor (politikai gazdaságtan), *Furdek Mátyás (politikai gazdaságtan), *Horváth Lajos (számvitel), *Kecskés József (nemzetgazdaság tervezése), *Kerekes Jenő (vállalatszervezés, munkagazdaságtan, ergonómia), *Keresztes Endre (vállalatszervezés, számvitel, informatika), *Keszy-Harmath Sándor (politikai gazdaságtan), Kiss Ferenc (politikai gazdaságtan), *Kohn Hillel (politikai gazdaságtan), Lászlóffy Dezső (statisztika), Lőrinczi Árpád (számvitel), Lupán Annamária (politikai gazdaságtan), Molnár Miklós (politikai gazdaságtan), Papp József András (üzemgazdaságtan), Péter György (politikai gazdaságtan), *Pinczés Gyula (politikai gazdaságtan), Szigeti Zoltán (számvitel), Szűcs Zoltán (politikai gazdaságtan), Tenkei Sándor (építőipar gazdaságtana), Tóth József (politikai gazdaságtan), Tövissi Lajos (statisztika), *Vincze Mária (agrárgazdaságtan), *Vita László (politikai gazdaságtan), Vorzsák Vilmos (politikai gazdaságtan), Vorzsák (V. Kovrig) Magdolna (ipargazdaságtan).

A gyűjteményes munkák közül megemlítjük a *Kohn Hillel szerkesztésében megjelent A munka termelékenysége a kolozsvári Vasúti Főműhelyekben c. munkát (1948, magyarul és románul), továbbá az Időszerű közgazdasági kérdések c. kötetet (1955), amely Ambrus István, *Csákány Béla, *Csendes Zoltán, Gúzs Ferenc, Huszár Andor, Keszy Sándor, *Kecskés József, *Kerekes Jenő, *Kohn Hillel, Tóth Annamária és Szigeti Zoltán írásait foglalja magában. A kötet egyes tanulmányai még ugyanabban az évben németül is kiadásra kerültek Aktuelle Wirtschaftspolitische Fragen címen. Közgazdasági kérdéseket tárgyal két tanulmány A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945-1955) c. kötetben is (1956).

Részben vagy egészben közgazdaságtani tárgyú sorozatok: *Jog- és Közgazdaságtudományi Értekezések; *Gazdaságtörténeti tanulmányok; *Közgazdasági Kis Könyvtár.

Számos közgazdasági tanulmányt közölt a *Korunk 1957-ben indult új folyama, *A Hét s az *Előre is, valamint a Kolozsvári V. Babeş és Bolyai Egyetemek Közleményei társadalomtudományi sorozata (1956-57), a Studia Universitatum Babeş et Bolyai (1956), a két egyetem egyesítése után új címén Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Magyar nyelven közgazdaságtani tankönyvek és egyetemi jegyzetek *jelentek meg, könyv alakban azonban a magyar szerzők munkái legnagyobb részt román nyelven láttak napvilágot. A X. osztály részére készült Tóth József Politikai gazdaságtan (1965) c. tankönyve az egykorú rendszer követelményei szerint.

Az 1989-es fordulat után Kolozsvár székhellyel megalakult a *Romániai Magyar Közgazdász Társaság megfelelő, a piacgazdaság körülményei közt is helytállani képes gazdasági szakemberek képzésére. Országos elnöke *Kerekes Jenő, a kolozsvári szervezet elnöke Mikó Lőrinc. A korszerű közgazdász-képzést és közgazdasági tájékozódást szolgálja *Csákány Béla Közgazdasági Kisenciklopédia c. ismeretterjesztő sorozata a Szabadságban s egyidejűleg a *Hargita Népe, Népújság, Temesvári *Új Szó, Bányavidéki *Új Szó s az Aradi *Jelen hasábjain (1991-92).

(Cs. B.)