Krüzselyi Erzsébet (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Krüzselyi Erzsébet (Máramarossziget, 1874. márc. 21. 1953. okt. 15. Szatmárhegy) költő. Hatéves korától egy betegség miatt egyre gyengülő látással, nyolcéves korától hallássérültként, önművelő módon képezte magát; a 30-as évektől elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.

Felsővisón élt, írásait A Hírnök, *Pásztortűz, *Vasárnap, *Ellenzék közölte. A *Brassói Lapok gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg meséi, gyermektörténetei. Az 1902-ben alakult máramarosszigeti Szilágyi István Irodalmi Kör, 1924-től az EIT, 1926-tól a KZST tagja. A II. világháború után Szatmárhegyre költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.

Első versei, novellái 1893-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a Máramarosban jelentek meg. Írásait Budapesten A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország-Világ, Pesti Napló, Új Idők, *Vasárnapi Újság közölte. Tompa Mihály, Reviczky Gyula, *Szabolcska Mihály hat költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint "Csendország rabja" ad hangot a női lélek problémáinak. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. "Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába" írja róla Reményik Sándor. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély vallásosságának s a női lélek rezdüléseinek.

Kötetei: Versek (Máramarossziget 1897); Újabb versek (*Szabolcska Mihály előszavával, Máramarossziget 1901); Örök csendben (Máramarossziget 1907); Csendország dalai (Bp. 1913); Hangtalan lírán (Máramarossziget 1924); Örök csendben, ködön át (Máramarossziget 1928); Ködös csendváramból kis verscsokor (Nv. 1933).

Írói álneve: Viski Böske.

(F. M. M. Á.)

Oláh Károly: K. E. a költő. Máramarosszigeti Lapok 1906/21. Reményik Sándor: Hangtalan lírán. *Pásztortűz 1924/14. Walter Gyula: K. E. versei. *Vasárnap 1928/15. Muzsnay Árpád: K. E. irodalmi hagyatéka. Magyar Könyvszemle, Bp. 1973/2; uő. Mikor halt meg K. E.? *Utunk 1976/6. Marosi Ildikó: Fukaron mért rokoni szeretet. K. E. levele Kőmíves Nagy Lajoshoz. *Utunk évkönyv 1976. 175-77.



Krüzselyi Erzsébet – forrás: maramarossziget.infoKrüzselyi Erzsébet (Máramarossziget, 1874. márc. 21. – 1953. okt. 15., Szatmárhegy) – költő. Hatéves korától egy betegség miatt egyre gyengülő látással, nyolcéves korától hallássérültként, önművelő módon képezte magát; a ’30-as évektől elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.

Felsővisón élt, írásait A Hírnök, Pásztortűz, Vasárnap, Ellenzék közölte. A Brassói Lapok gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg meséi, gyermektörténetei. Az 1902-ben alakult máramarosszigeti Szilágyi István Irodalmi Kör, 1924-től az EIT, 1926-tól a KZST tagja. A II. világháború után Szatmárhegyre költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.

Első versei, novellái 1893-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a Máramarosban jelentek meg. Írásait Budapesten A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország–Világ, Pesti Napló, Új Idők, Vasárnapi Újság közölte. Tompa Mihály, Reviczky Gyula, Szabolcska Mihály hat költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint „Csendország rabja” ad hangot a női lélek problémáinak. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. „Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába” – írja róla Reményik Sándor. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély vallásosságának s a női lélek rezdüléseinek.

 

Írói álneve: Viski Böske.

 

Kötetei

Versek (Máramarossziget, 1897); Újabb versek (Szabolcska Mihály előszavával. Máramarossziget, 1901); Örök csendben (Máramarossziget, 1907); Csendország dalai (Bp., 1913); Hangtalan lírán (Máramarossziget, 1924); Örök csendben, ködön át (Máramaros-sziget, 1928); Ködös csendváramból kis verscsokor (Nv., 1933); Erzsébet királyné emléke. A magyar nép számára. Elbeszélés (Brankovics Györggyel. Bp., é. n.)

Gyűjteményes kötetekben

Szeretőm, földem, Erdély (vál. és szerk. Hunyadi Csaba Zsolt. Szeged, 2006); Madárharc (szerk. Dudás Sándor. Bp. 2007).

 

(F. M. M. Á.)

 

Irodalom

Oláh Károly: K. E. a költő. Máramarosszigeti Lapok 1906/21. – Reményik Sándor: Hangtalan lírán. Pásztortűz 1924/14. – Walter Gyula: K. E. versei. Vasárnap 1928/15. – Muzsnay Árpád: K. E. irodalmi hagyatéka. Magyar Könyvszemle, Bp. 1973/2; uő. Mikor halt meg K. E.? Utunk 1976/6. – Marosi Ildikó: Fukaron mért rokoni szeretet. K. E. levele Kőmíves Nagy Lajoshoz. Utunk Évkönyv 1976. 175–177.