Kurkó Gyárfás

oldal nyomtatása Share

Kurkó Gyárfás (Csíkszentdomokos, 1909. dec. 2. 1983. máj. 21. Brassó) regényíró, publicista. Szászrégenben volt lakatosinas, majd Brassóban telepedett le (1927), ahol néhány év múlva önálló épületbútor- és műlakatos-műhelyt nyitott. Fellendülő sodronyüzeme lehetővé tette, hogy cselekvően bekapcsolódjék a közéleti küzdelmekbe. 1934-től a MADOSZ Brassó megyei, majd országos elnöke lett. Csík megyében részt vett az 1937-es parlamenti választásokon, de csalással elütötték a mandátumától. II. Károly király diktatúrája idején, a politikai pártok feloszlatása után (1938) a MADOSZ az ő elnökletével illegálisan folytatta tevékenységét és Népi Találkozót szervezett Brassóban (1940). Ezután Caracalba internálták, majd a bécsi döntés után áttették Magyarországra. A magyar hatóságok azonban nem fogadták be, így visszakerült Brassóba. Az Antonescu-diktatúra alatt egy ideig a brassói *Fellegvár foglya volt; súlyos gyomorműtéte mentette meg a háborús munkaszolgálattól.

1944. aug. 23-a után régi harcostársaival együtt hozzálátott a MADOSZ újjászervezéséhez. 1944 októberében javaslatára a szervezet Magyar Népi Szövetség (MNSZ) néven kiszélesült, s a brassói alakuló gyűlés őt választotta ideiglenes elnökké. Az MNSZ 1945. májusi kolozsvári első kongresszusán megerősítette országos elnöki tisztségében, s 1946 nyarán a székelyudvarhelyi második kongresszuson ismét megválasztották. Ezt a tisztséget 1947 őszéig töltötte be, amikor a harmadik kongresszuson Temesvárt a kormányzatban uralomra jutott szélsőséges elemek s az MNSZ keretében is fellépő balos frakció nyomására leváltották. A közélet peremére szorítottan *Gaál Gábor biztatására látott hozzá gyermekkori élményeinek önéletrajzi regénybe foglalásához. Ez a regény, a Nehéz kenyér 1949-ben meg is jelent.

Az MNSZ országos elnökeként kiváló és meggyőzően érvelő népszónokká, publicistává fejlődött. 1944 őszétől 1947 áprilisáig nevéhez fűződnek a *romániai magyarság nemzetiségi szervezetének küzdelmei és eredményei: a nemzetiségi létfeltételek fokozatos kiépítése, az anyanyelvű iskolahálózat, a magyar művelődési intézmények védelme, a magyarság jogharca és a gazdaság újjáépítésére való felsorakoztatása. Jelképévé vált az egyenlőségért való következetes harcnak és a demokratikus magyar nemzetiségi egységnek. Az 1946-os őszi választások után a magyar parlamenti csoport vezérszónoka.

A népfronti politika háttérbe szorulása és a dogmatikus, sztálinista irányzat felerősödése kettőbe törte politikai pályafutását. 1947 nyarán a magyar gazdasági szövetkezetek államosításával nem értett egyet. Megvádolták, hogy az erdélyi magyarságot "elvtelen magyar egységben" tömörítette az MNSZ köré. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és az MNSZ több más vezetőjével s a magyar közélet más jeles személyiségével, Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. Csak a részben már a dicsőszentmártoni elmebeteg-kórházban töltött tizenöt évi fogság után, 1964-ben szabadult. 1968-ban a Legfelső Bíróság hivatalosan is rehabilitálta. A közéletbe azonban többé nem tudott bekapcsolódni, a brassói Drapelul Roşu gyár munkásaként dolgozott 1974-es nyugdíjazásáig.

Nehéz kenyér c. életrajzi regénye a csíki falusi szegénység életének hiteles rajza. A Kriterion Könyvkiadó 1970-ben újra megjelentette a regényt, melyet *Méliusz József bevezető tanulmányában Bözödi György Székely bánja c. munkájának irodalmi vetületeként népi realizmusa miatt értékel. A szerző szabadulása után tovább írta élete történetét, ebből csak egy töredék jelent meg Inasélet, 1933 címmel a *Korunk 1969/2. számában, *Balogh Edgár bevezetőjével.

Mint MNSZ-politikus 1944 őszén alapítója volt a *Népi Egység c. brassói napilapnak, melyet 1947 februárjáig felelős szerkesztőként jegyzett. Közvetlen agitatorikus stílusán is érezni a székely népnyelv ízeit. Egy publicisztikai gyűjteményét a Kossuth Könyvkiadó állíttatta össze és adta ki (1987).

(B. Gy.)

Mit mondott Groza Péter, Luka László, K. Gy. a Romániai Magyar Népi Szövetség első kongresszusán? Röpirat, Kv. 1945. Sipos Bella: K. Gy. a szülői házban. Pillanatfelvételek a csíkszentdomokosi egyszerű székely otthonról. *Népi Egység 1946. nov. 17. Szentimrei Jenő: Nehéz kenyér. *Utunk 1949/9. Beke György: Nehéz kenyér. *Előre 1968. nov. 23; uő. Közélet, közírás, szépirodalom. NyIrK 1983/2; uő. Egy elfelejtett erdélyi publicista. Forrás, Kecskemét 1986/8. *Méliusz József: Székely regény az időben és a tájban. *Igaz Szó 1970/4; újraközölve a regény 1970-es kiadásának bevezető tanulmányaként. Baróti Pál: A valóságtól a szépirodalomig. *A Hét 1970/9. Szabó Sámuel: Hetvenéves K. Gy. *Brassói Lapok 1979. dec. 8. Sütő András: Évek hazajáró lelkek. Cikkek, naplójegyzetek. 1980. 43. *Balogh Edgár: Szolgálatban. *Emlékirat 1935-1944. 1978. 64-65; uő. Férfimunka. *Emlékirat 1945-1955. Bp. 1986. 71-242; uő. Példáját idézzük! *Brassói Lapok 1983. máj. 27. Töttössy Magda: Őszi évfordulók Erdélyben. Új Tükör, Bp. 1987/46. K. Gy. emlékére. Szemelvények beszédeiből, cikkeiből és róla szóló írásokból. Szerk. Lipcsey Ildikó. Bp. 1987.