láger- és börtönirodalom

oldal nyomtatása Share

láger- és börtönirodalom (németül Lager 'tábor') a hadifogoly- és koncentrációs táborok, börtönök emlékét idéző vallomások, dokumentumok, emlékírások és szépirodalmi, szociológiai feldolgozások elnevezése.

Már az I. világháborút követően megjelent a romániai magyar ~ áradata. Elekes György versei (Kézdivásárhely 1921-24), *Székely Gyula hadifogoly-életképei (Nv. 1929), Szígyártó Sándor két szibériai esztendejének története (Vajdahunyad 1934) és Rónay Ernő Krasznojarszk c. hadifogoly-beszámolója (Nv. 1939) személyi élményt örökít meg az orosz fogságból. *Markovits Rodion "kollektív riportregény"-e, a Szibériai garnizon (Kv. 1927) már több száz fogolytársa közléseinek irodalmi feldolgozása. A francia várfogságot elszenvedő *Kuncz Aladár Fekete kolostor c. műve (Kv. 1931) dokumentumjellegen túlmenő művészi alkotás is. A szibériai évek késői bedolgozása önéletrajzi regénybe *Lám Béla A körön kívül... c. műve (1967).

A II. világháború alatti népirtást leleplező ~ első megnyilatkozásai közé tartozik a temesvári *Grosz Sándor újságírói híradása 3 év zsidó kényszermunka c. alatt (1944), a nagyváradi *Kornis Ottó A füst c. kötete (1945), valamint két aradi emlékezés *Hegedűsné Molnár Anna (Miért? Arad 1945) és *Ferencz Dóra (KÁ-PÓ voltam... Arad 1946) tollából. Kiemelkedik leleplező anyagával *Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncoló orvosa voltam az Auschwitz-i krematóriumban c. munkája (Nv. 1946). A szerző Utóhangban közli: "Ezerháromszáz bajtársam véres holttestétől búcsúztam, hogy egyedül maradjak hírmondónak." A megaláztatásokról s a halottégető sőt elgázosított élőket is megsemmisítő kemencék szörnyűségeiről tanúskodó volt KZ-fogoly "nem a riporter, hanem az orvos tollával" megírt élménybeszámolója a nemzetközi ~ dokumentuma lett, sok nyelvre lefordították (későbbi kiadások címe: Orvos voltam Auschwitzban).

Ezt a történelmi tanúvallomást hamarosan nyomon követték a ~ kimondottan művészi formákba öntött megnyilatkozásai. *Kertész Dénes Menekülés c. regénye (Nv. 1947) egy deportált leány történetéről még csak úttörő kísérlet, de Földes Mária Hölgy a barakkban c. drámájában (1960) már magas szinten ötvözi irodalmi és személyi élményeit, a deportáltak erkölcsi magatartásában utalva árulás és hűség egymást kizáró lehetőségeire. Harsányi Zimra A téboly napjai (1966), *Simon Magda A nagy futószalagon (1967) c. alatt emlékezik, a franciaországi hadifogságból hazatért *Gábor Ferenc Fehér csillagok alatt címmel (1968) mondja el egy kiskatona keserves sorsát, majd *Bajor Andor bevezetőjével A jövőlesők címen (1971) eredeti lágernapló jelenik meg *Rózsa Ágnes tollából (újrakiadása: Nürnbergi napló. Bp. 1978). A kolozsvári deportálás 30. évfordulójára kiadott Keserű órán c. *antológia klasszikus magyar írók humánumát idéző válogatás, megjelenése után a hatalom a számára kényelmetlen könyvet bevonatta.

A ~ erkölcsi alátámasztást kap *Gáll Ernő Ettersbergi töprengések c. filozófiai esszéjében (Tegnapi és mai önismeret, 1975. 370-81). A szerző szenvedéseinek egykori színhelyén, Buchenwaldban találkozik lágeremlékeivel s a Weimar fölött emelkedő Ettersbergen, a koncentrációs tábor egykori Appelplatzán gondolja végig a holokauszt tanulságait az emberiség jövője számára. *Szilágyi András A halhatatlan fűkaszás c. novelláskötetében (1977) az embertelenség közepette is kivirágzó emberséget idézi fel.

A ~ történelmi bizonylatai közé tartozik *Horváth István 1951-ben írt Ribnica c. novellája, mely a Transznisztriában börtönben tartott, majd a német visszavonuláskor lemészárolt kommunisták tragédiáját idézi fel az egyetlen túlélő vallomása alapján. Ez az írás csak egy posztumusz kötetben jelenhetett meg (Kipergetett magvak. 1981. 205-266 és 496-98).

A ~ mélyen emberi értékű kiegészítése mindazon íróknak erkölcsi megnyilatkozása, akik mint *Méliusz József írja A Jitgadal elégia (1963-66) c. poémában "a körül nem metéltek" közül szólaltatják meg "a megtagadott lelkiismeret jajongásait és kiáltozását" a zsidók ellen elkövetett bűnök nemzeti szégyenében. *Daday Loránd A tű fokán c. novellában (1946, újraközölve A lápon át c. kötetben, 1970) döbbent rá a deportáltak tragédiájára, *Kiss Jenő (Kicsi Ági), *Horváth Imre (Öt éve), *Szilágyi Domokos (Halál árnyéka; Mauthausen) verseit, *Gellért Sándor és *Sütő András auschwitzi zarándoklatát a Keserű órán *antológia eleveníti fel; *Bálint Tibor Az engesztelés napja c. drámájában (1985) német-zsidó erkölcsi szembesítésre vállalkozik; *Fodor Sándor A Fekete-erdő c. regényében (1986) az erőszaknak kiszolgáltatott deportáltak és hadifoglyok magatartásbeli ellentétei közepette egy túlélő lengyel ellenálló erkölcsi győzelmét örökíti meg. *Sütő András a ~ tárgykörére visszatérve Álomkommandó c. drámájával (1987) az auschwitzi poklot az egész emberiség megpróbáltatásainak örök érvényű paradigmájává avatja.

A fasiszta lágerekről szóló emlékezéseket kiegészíti a romániai erőszakos elhurcolásokat felidéző irodalom. *Kacsó Sándor emlékiratainak III. kötetében leírja: előbb az Antonescu-rendszer hurcolta meg a *magyar kisebbség értelmiségét, majd Romániának a II. világháborúból való kiugrása után 1944-ben a tábornok-kormányok alatt folytatódott a deportálás. A Nehéz szagú iszap fölött c. kötet pontosan beszámol a Tîrgu Jiu mellett felállított láger szomorú történetéről, de ezt a hiteles könyvet már nem engedte kiadni a cenzúra, s így az I. és II. kötet újrakiadásával együtt csak Budapesten jelenhetett meg (1985). A diktatúra bukása után ugyanerről a barakk-táborról már idehaza is számot adhatott az ugyancsak ide internált *Vita Zsigmond naplója, mely Élet a drótsövények mögött c. alatt folytatásosan jelent meg a Helikon 1990/28-31. számaiban. *Kiss Jenő pedig többszáz magyar civil Kolozsvárról való elhurcolásának, a focşani-i hadifogolytábor borzalmainak és néhányuk szerencsés szökésének eseményeivel jelentkezhetett, kézirata 20 évi rejtegetése után (Ithaka messze van. ESZC. Kv. 1992).

A ~ újabb hulláma a kommunista parancsuralomban elszenvedett megpróbáltatásokat hozza napvilágra. A nagyenyedi fogház politikai foglyainak sorsát Bethlen Béla írta meg, de munkája csak halála után került kiadásra Budapesten (Észak-Erdély kormánybiztosa voltam. Bp. 1989). *Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló c. hátrahagyott dokumentumát fia, *Puskás Attila bevezetőjével és jegyzeteivel a *Korunk jelentette meg (1990/12). A Szovjetunióba deportált *Bitay László vallomása a Romániai *Magyar Szó 1991. decemberi számaiban (6 ló 40 ember), *Gazda Ferenc börtönnaplója, az Elrabolt esztendők a Szabadságban jelent meg (1991. aug. 13. nov. 13.). Az ítélet nélkül hat évig fogva tartott *Méliusz József Zsilava nem volt kávéház c. alatt *A Hét 1991/44. számától kezdve folytatja emlékezéseit. 1992-ben mind a katolikus, mind a református egyház megkezdte a börtönt szenvedett lelkészek közléseinek összegyűjtését meghurcolásukról.

Gagyi-Balla István: Történet-kutatásunk időszerű feladatairól. Romániai *Magyar Szó 1992. jún. 5. Balogh Edgár: A teljes történelmi képért. Romániai *Magyar Szó 1992. júl. 4-5.