Lakatos István (Sárvásár, 1904) (1994 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Lakatos István (Sárvásár, 1904. szept. 14. 1993. szept. 3. Kolozsvár) közíró. Iskoláit a kolozsvári Ref. Kollégiumban és nyomdász szakiskolában végezte (1914-25). Szakpályáját a kolozsvári Lepage-nyomdában kezdte, majd a bukaresti Adevărul-nyomdában folytatta (1928-40). Első írása 1923-ban a Nyomdász Szövetség Tipograph c. lapjában jelent meg, s a nyomdász tanulók helyzetét ismertette. 1933-ban Victor Brătfăleanuval együtt szerkesztette és írta meg Cu puteri unite c. alatt a bukaresti Gutenberg nyomdász szakszervezet 75 éves történetét. 1934-től a romániai SZDP *Előre c. hetilapjának szerkesztője *Hoffer Géza mellett. Politikai pályáján az SZDP magyar tagozatának titkári, majd elnöki tisztségét tölti be, 1936-tól a párt központi bizottságának tagja. Cikkeit magyarul az Előre, románul és magyarul a háromnyelvű Tipograph közli. A bécsi döntés után Kolozsvárt a Minerva nyomdában dolgozott s a budapesti Népszava munkatársa (1941-44).

Tevékeny részt vett az ellenállásban a német megszállás alatt, majd a II. világháború frontátvonulása után a munkásegységfront létrehozásában s a mögötte újjászerveződő Szakszervezeti Tanács munkájában. Az SZDP 1944. dec. 4-én Kolozsvárt induló *Erdély c. lapjában jelennek meg sokszor hevesen vitatkozó politikai írásai a földosztásról, a tisztogatásról, a magyar egyetem szükségéről, a szövetkezetekről, az MNSZ bírálatáról, mindenkor "a *demokrácia őszinte alkalmazását" véve alapul. Tagja az 1945. jan. 1-én megindult *Szakszervezet c. havi folyóirat szerkesztőbizottságának, a lap közli cikkeit is. A Lumea Nouă, Viitorul Social és az *Erdélyi Munkás *Naptár munkatársa (1945-47), szakszervezeti vezetőképző tanfolyamok előadója, a romániai magyar Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségének elnöke, a *Szövetkezeti Értesítő felelős kiadója és vezércikkírója, nemzetgyűlési képviselő (1946-48). Mint az Országos Nyomdaipari Központ osztályvezetője (1948-49) könyvet írt a tervgazdálkodás bevezetésének módozatairól a nyomdaiparban (Aplicarea planificării în industria grafică). Ez a munka név nélkül jelent meg, mint különálló II. része egy Îndreptar pentru intreprinderile de arte grafice... c. kiadványnak (1949). A következő évben azonban a szerzőt az SZDP felszámolásakor tanúsított magatartása miatt törvénytelenül bebörtönözték, s csak 1964-ben szabadult.

Hazatérése után a Mikor alakították meg az első hazai szakszervezetet c. tanulmánya (*Korunk 1978/7) alapos történeti felkészültséggel igazolja a temesvári nyomdászok 1951-es egyesülésének úttörő szerepét. Egy még 1978-ban *Molnár Gusztávnak adott interjújában hűséggel ismerteti a Kolozsvárt 1944 őszén történteket, a munkásság szerepét a városi élet újrarendezésében, az egyházak segítségét, az észak-erdélyi közigazgatást átvevő Központi Tanácsadó Testület megalakulását s az elhurcolások politikai hátterét.

Történelmi párbeszédek. *Molnár Gusztáv interjúja 1978-ban Méliusz Józseffel és L. I.-nal. *Korunk 1991/3.



Lakatos István (Sárvásár, 1904. szept. 14. − 1993. szept. 3. Kolozsvár) közíró. Iskoláit a kolozsvári Ref. Kollégiumban és nyomdász szakiskolában végezte (1914−25). Szakpályáját a kolozsvári Lepage-nyomdában kezdte, majd a bukaresti Adevărul-nyomdában folytatta (1928−40). Első írása 1923-ban a Nyomdász Szövetség Tipograph c. lapjában jelent meg, s a nyomdász tanulók helyzetét ismertette. 1933-ban Victor Brătfăleanuval együtt szerkesztette és írta meg Cu puteri unite c. alatt a bukaresti Gutenberg nyomdász szakszervezet 75 éves tör­ténetét. 1934-től a romániai SZDP Előre c. hetilapjának szerkesztője Hoffer Géza mellett. Politikai pályáján az SZDP magyar tagozatának titkári, majd elnöki tisztségét tölti be, 1936-tól a párt központi bizottságának tagja. Cikkeit magyarul az Előre, románul és magyarul a háromnyelvű Tipograph közli.  1938-tól a Bánffy Miklós vezetésével létrehozott Magyar Népközösség alelnöke. A bécsi döntés után Kolozsvárt a Minerva nyomdában dol­go­zott s a budapesti Népszava munkatársa (1941−44).

Tevékeny részt vett az ellenállásban a német megszállás alatt, majd a II. világháború front­átvonulása után a munkásegységfront létrehozásában s a mögötte újjászerveződő Szak­szer­vezeti Tanács munkájában. Az SZDP 1944. dec. 4-én Kolozsvárt induló Erdély c. lapjában jelennek meg sokszor hevesen vitatkozó politikai írásai a földosztásról, a tisz­to­gatásról, a magyar egyetem szükségéről, a szövetkezetekről, az MNSZ bírálatáról, mindenkor „a demokrácia őszinte alkalmazását” véve alapul. Tagja az 1945. jan. 1-én megindult Szak­szervezet c. havi folyóirat szerkesztőbizottságának, a lap közli cikkeit is. A Lumea Nouă, Viitorul Social és az Erdélyi Munkás Naptár munkatársa (1945–47), szak­szer­vezeti ve­zetőképző tanfolyamok előadója, a romániai magyar Gazdasági és Hitel­szö­vetkezetek Szö­vetségének elnöke, a Szövetkezeti Értesítő felelős kiadója és vezércikkírója, nemzetgyűlési képviselő (1946−48). Mint az Országos Nyomdaipari Központ osztályvezetője (1948−49) köny­vet írt a tervgazdálkodás bevezetésének módozatairól a nyom­da­iparban (Aplicarea pla­ni­ficării în industria grafică). Ez a munka név nélkül jelent meg, mint kü­lönálló II. része egy Îndreptar pentru intreprinderile de arte grafice... c. kiadványnak (1949). A következő évben azonban a szerzőt az SZDP felszámolásakor tanúsított magatartása miatt törvénytelenül be­börtönözték, s csak 1964-ben szabadult.

Hazatérése után a Mikor alakították meg az első hazai szakszervezetet c. tanulmánya (Ko­runk 1978/7.) alapos történeti felkészültséggel igazolja a temesvári nyomdászok 1951-es egye­­­sülésének úttörő szerepét. Egy még 1978-ban Molnár Gusztávnak adott interjújában hű­ség­gel ismerteti a Kolozsvárt 1944 őszén történteket, a munkásság szerepét a városi élet újra­ren­dezésében, az egyházak segítségét, az észak-erdélyi közigazgatást átvevő Központi Ta­nács­adó Testület megalakulását s az elhurcolások politikai hátterét.

 

Munkái:   Emlékeim I. Szemben az árral. Mvhely, 2005.;  Emlékeim II. Börtönéveim. Mvhely. 2007.

Irodalom

Történelmi párbeszédek. Molnár Gusztáv interjúja 1978-ban Méliusz Józseffel és L. I.-nal. Korunk 1991/3. –  W. P.: Az utolsó szó jogán. Művelődés, 1994/1. – Guzs Ferenc: Könyvajánlat – L. I.: Emlékeim I–II. Szemben az árral. Közgazdász Fórum 2008/11.