Láng Zsolt (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Láng Zsolt (Szatmárnémeti, 1958. okt. 17.) író, szerkesztő. A középiskolát szülővárosában végezte (1976), a kolozsvári Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett (1982). Szatmár megyei iskolákban tanított, 1990-től a marosvásárhelyi *Látó szerkesztője.

Első írása az Ifjúmunkásban jelent meg (1982), rövidprózai írásait, elbeszéléseit az *Utunk, A Hét, *Igaz Szó, *Echinox és *Napsugár közölte. Szerepel az Ajtók (1987) és a Harmadkor (Szeged 1989) c. antológiákban. Forrás-kötetének, a Fuccsregény c. elbeszélésgyűjteménynek (1989) írásaiban bírálói szerint az elbeszélő és az elbeszélés világát ironikus beleszövésekkel, szójátékokkal egyeztetve, egy teljesen új, konvencióktól megszabadított nyelv megtalálására törekszik, melynek mondatai képesek átrendezni a valóságot.

(B. L.)

B. Kiss Botond: A Nyelv keresése. *Utunk 1989/28. Jakabffy Tamás: Fuccsregény. *Igaz Szó 1989/10. Kereskényi Sándor: ANTIsamek. *Korunk 1989/11-12.



Láng Zsolt – wikipedia.orgLáng Zsolt (Szatmárnémeti, 1958. okt. 17.) – író, szerkesztő. A középiskolát szülővárosában végezte (1976), a kolozsvári Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett (1982). Szatmár megyei iskolákban tanított, 1990-től a marosvásárhelyi Látó szerkesztője.

Első írása az Ifjúmunkásban jelent meg (1982), rövidprózai írásait, elbeszéléseit az Utunk, A Hét, Igaz Szó, Echinox és Napsugár közölte. Szerepel az Ajtók (1987) és a Harmadkor (Szeged 1989) c. antológiákban. Forrás-kötetének, a Fuccsregény c. elbeszélés-gyűjteménynek (1989) írásaiban bírálói szerint az elbeszélő és az elbeszélés világát ironikus beleszövésekkel, szójátékokkal egyeztetve, egy teljesen új, konvencióktól megszabadított nyelv megtalálására törekszik, melynek mondatai képesek átrendezni a valóságot.

 

(B. L.)

 

Önálló művei

Fuccsregény (Buk. 1989); Perényi szabadulása (Bp. 1993); A Pálcikaember élete. „Tizenéves felnőtteknek és érett korú kamaszoknak” (Kv.–Buk. 1994); Hányan mentek Piripócsra?  (esszék. Kv. 1995); Bestiárium Transylvaniae – az ég madarai (Pécs, 1997); Penna historiae (esszék. Mvh. 2000); Bestiárium Transylvaniae (Pécs, 2003); A szomszéd nő (Kv. 2003); Berlinév (Kv. 2004); Itthonév (Kv. 2005); Kovács Emma születése és más elbeszélések (Kv. 2006); Játék a kriptában (három színpadi játék. Kv. 2007); Tója vagy tottja? „a” „romániai” „magyar” „irodalom” „története” (Kv. 2008); A jövő emberei (Mvh. 2011)

 

Gyűjteményes kötetekben

Jelenkor antológia (szerk. Csuhai István. Pécs, 1993); Kapun kívül. Erdélyi, felvidéki, vajdasági magyar írók antológiája (szerk. Faragó Kornélia et al. Buk.–Bp. 1993); Kisvárosi krémtörténetek. Erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar írók antológiája (szerk. Szabó István. Buk.–Bp. 1995); Színház és rítus: 100 éve született Tamási Áron (szerk. Visky András. Kv. 1997); Lassított lónézés. Erdélyi magyar elbeszélők, 1918–2000 (vál. és bev. Demény Péter. Kv. 2002); Scrittori ungheresi allo specchio (szerk. Töttössy Beatrice. Róma, 2003); An island of sound. Hungarian poetry and fiction before and beyond the iron curtain (bev. Szirtes György. London, 2004); Újabb erdélyi elbeszélők (vál. Nagy Pál, Bp. 2005); Thema Ungarn (? St. Pölten, 2005); Magyarország irodalmi névjegye. 77 magyar szerző 22 európai nyelven (fel. szerk. Karádi Éva. Bp. 2006); Az emberfejű madár. Erdélyi magyar esszéírók 1918–2001 (vál. és bev. Balázs Imre József, Kv. 2007); Legszebb karácsonyi ajándék a nátha (mai erdélyi mesék. Fel. szerk. Varga Réka. Kv. 2010); Állomás, éjszaka (tízkezes egy Bodor novellára. Szerk. Varga Réka. Kv. 2011)

A Hét az egy hely, A Hét 1990/43.; Egy elképzelt monográfia kérdései, A Hét 1991/31.; Ablakok, Látó, 1991/4.; A kívülállás mondatszerkezete, Korunk, 1991/5.; Egy álomutazó naplója, Látó, 1991/6.; Kis Kaf-mono-gráfia, Látó 1991/8.; Ottlik-ról - ban, -ból, Korunk 1991/9.; C-esszé, Látó 1991/10.; A szövegek után, Látó 1992/3.; A test börtönében, Korunk, 1992/3.; Lúdas Matyi, Látó 1992/4.; Tamási Áron, 1928. június 15-én, Látó 1992/6.; Változások, Látó, 1992/7.; Hat hatalom. próza, Korunk 1992/10.; Az irodalomcsináló esete Tandorival, Látó 1992/12.; Az ördög nem alszik, Korunk, 1992/12.; Előszó, Látó 1993/4.; Bestiarium Transsylvaniae. A bronzbagoly, Korunk 1993/6.; Két kísérlet. Türelem és kíváncsiság. (Nádas Péterről), Korunk 1993/9.; Az öröknaptár, Korunk 1993/10.; Hagyomány és nyelv. Láng Zsolt kérdéseire Márton László válaszol, Látó 1994/2.; N & P, A Hét 1994/41.; „Megúsztam lelki épségben”. Lászlóffy Csaba válaszol Láng Zsolt kérdéseire, Látó 1994/8.; Fiát antológia. Miért maradt el Árkoson a csolnakázás? , Korunk 1994/8.; Kétely és önvizsgálat. Kántor Lajossal beszélget Visky András és Láng Zsolt, Látó 1994/9.; Levélinterjú. Láng Zsolt kérdéseire Méray Tibor válaszol, Látó 1994/12.; A kövér margó, Látó 1994/10.; FIÁT (Fiatal Írók Árkosi Találkozója), Látó 1994/11.; Utóirat, Látó 1994/12.; Hazatérés, Korunk 1995/2.; Kalligram és környéke. Hizsnyai Zoltán válaszol Láng Zsolt kérdéseire, Látó 1995/5.; A pozsonyi Kalligramról, Korunk, 1995/9.; Erdély, Korunk, 1995/12.; A felügyelő és a nagyszájú nő, Korunk, 1996/3.; Bestiarium Transylvaniae, Korunk 1996/12.; A pénz mesél, Korunk 1997/3.; Mikszáth-szombat, Korunk 1997/6.; A Tamási-mondat illata, Korunk, 1997/8.; Szótárnapló, Látó 1997/11.; Az írók hasznáról, Látó 1997/12.; Jutalomjáték, Látó 1998/1.; Beszéd az asszonyruhás Kossuth szobrának avatására, Korunk 1998/2.; Demény Péter – Láng Zsolt: Levélváltás, Látó, 1998/8-9.; Lászlóffy Csaba – Láng Zsolt: Levélváltás, Látó 1998/12.; Elöljáró szó, Látó 1999/7.; Príma szerzők írásai. Karádi Éva válaszol Láng Zsolt kérdéseire, Látó 1999/7.; Isten aranya, Korunk 2000/2.; Steinhardt, Nicolae: Elmélkedés a halálról, Látó 2000/6.; Pompeji, Látó, 2001/6.; Emil és a kérdések. Laczkó Sándor és Szilasi László válaszol Láng Zsolt kérdéseire, Látó 2001/6.; A múltnak vége? Szilágyi Júlia válaszol Láng Zsolt kérdéseire, Látó 2003/3.; József Attila: Óda (ajánlás), Látó 2005/12.; Dsida Jenő: Hálóing nélkül… (ajánlás), Látó 2005/12.;

A Látó folyóirat Olvasónapló rovatában: Tolsztoj: Anna Karenina, 1990/1.; Rejtett térségek, megszakadt kapcsolatok, 1990/2.; A semmi közelében, 1990/3.; Miféle kettős gyilkosság? 1990/4.; Tandori Dezső vidéke, 1990/5.; Az illatos kert, 1990/6.; Harc verebek és fecskék között, 1990/7.; A holtak enciklopédiája, 1990/8.; Idézőjelek, 1990/9.; Esterházy könyve, 1990/10.; Az agancsbozót, 1990/11.; Hajnal vagy alkony, 1991/1.; Március, 1991/3.

 

Fordítások

Liiceanu, Gabriel: Mi a Társadalmi Párbeszéd Csoport (Látó, 1990/9.); Steinhardt, Nicolae: A gyümölcs ideje (Dăruind vei dobândi. Kv. 2001)

 

Idegen nyelven megjelent kötetei

A Pálcikaember élete (német: Strichmännchens Leben, Mvh. 1999; bolgár: Živott na Prčko, Szófia, 2002.)

 

Szerkesztés: Jakabffy Tamás: Határátlépés (esszék, tanulmányok. Szerk. Mvh. 1993); Between. Részletek az 1994-ben rendezett illyefalvi találkozó anyagából (szerk. Visky Andrással és Salat Leventével. Kv. 1995); Lakatos Mihály: Előjáték (szerk. Mvh. 1995); Lehet – nem lehet? Kisebbségi létértelmezések 1937–1987 (szerk. Mvh. 1995); Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi (előszó. Buk. 1997); József Attila: Valamit ingyen akarok (versek. Vál. és előszó. Kv. 2005); Demény Péter – Papp Sándor Zsigmond: Meghívó minden keddre (irodalmi publicisztika. Előszó. Kv. 2005); Erdélyi létlap (vál. Csíksz. 2008)

 

Irodalom

B. Kiss Botond: A Nyelv keresése. Utunk 1989/28. – Jakabffy Tamás: Fuccsregény. Igaz Szó 1989/10. – Kereskényi Sándor: ANTIsamek. Korunk 1989/11-12. – Papp Sándor Zsigmond: Egy plakátragasztó mindennapjai (novella L. Zs.-nak). Látó 1998/4. – Márton László: Időtlen idő, szárnyas idő. Látó 2002/4. – Hajdú Farkas-Zoltán: „What's the use of all your damed books?” („L. Zs.-nak, hogy vígabban lábadozzon”). Látó, 2003/1. – Gál Andrea: Elmenni. Látó 2004/7. – Kovács András Ferenc: Öt nő a szomszédból. „Hódolat Láng Zsoltnak”. Látó 2005/10.

Láng Zsolt életmű-bibliográfiája a Transindex Adatbankjában.