László Gábor (Csíkszentkirály, 1921) (1944 • 2015)

oldal nyomtatása Share

László Gábor (Csíkszentkirály, 1921. nov. 29.) erdészeti szakíró. A kolozsvári Piarista Gimnáziumban érettségizett (1942), a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán szerzett képesítést (1946) s ugyanitt védte meg Csíkvármegye erdőgazdasága és az erdőhasználat szövetkezeti megszervezésének kérdése c. doktori értekezését (1949). Az erdő- és faiparban helyezkedett el: Csíkszeredában, Brassóban, Marosvásárhelyen tisztviselő (1949-69), majd újra Csíkszeredában tevékenykedik mint a faipari központ vezérigazgatója nyugdíjazásáig (1984). Jelentős szerepe volt a Székelyföld korszerű iparosításában: bútorgyárak, épületasztalos üzemek, hordó-, parkett- és gerendagyártó részlegek, fenyőtűlevél-lepároló olajüzemek, mozgó hálókocsi-üzem létesítése mellett faipari iskolaközpontot is alapított diákotthonnal.

Kutatási területei: erdészet, bútoripar, szállítás, vállalati és üzemgazdasági kérdések. Szakcikkeit a Revista Pădurilor és a *Hargita közölte. Az Erdészeti zsebkönyv két kötetének (1958, 1959) társszerzője. A *Magyar Autonóm Tartomány monográfiájának szánt tanulmányát a kötet elkobzása után rövidítve a *Korunk hozta nyilvánosságra A *Magyar Autonóm Tartomány erdőgazdasága c. alatt (1958/2-3).

Kálmán László: Hasznos erdészeti szakkönyv. *Korunk 1959/3.



László Gábor (Csíkszentkirály, 1921. nov. 29.) – erdészeti szakíró. A kolozsvári Piarista Gimnáziumban érettségizett (1942), a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán szerzett képesítést (1946) s ugyanitt védte meg Csíkvármegye erdőgazdasága és Az erdőhasználat szövetkezeti megszervezésének kérdése c. doktori értekezését (1949). Az erdő- és faiparban helyezkedett el: Csíkszeredában, Brassóban, Marosvásárhelyen tisztviselő (1949–69), majd újra Csíkszeredában tevékenykedik mint a faipari központ vezérigazgatója nyugdíjazásáig (1984). Jelentős szerepe volt a Székelyföld korszerű iparosításában: bútorgyárak, épületasztalos üzemek, hordó-, parkett- és gerendagyártó részlegek, fenyőtűlevél-lepároló olajüzemek, mozgó hálókocsi-üzem létesítése mellett faipari iskolaközpontot is alapított diákotthonnal.

Kutatási területei: erdészet, bútoripar, szállítás, vállalati és üzemgazdasági kérdések. Szakcikkeit a Revista Pădurilor és a Hargita közölte. Az Erdészeti zsebkönyv két kötetének (1958, 1959) társszerzője. A Magyar Autonóm Tartomány monográfiájának szánt tanulmányát a kötet elkobzása után rövidítve a Korunk hozta nyilvánosságra A Magyar Autonóm Tartomány erdőgazdasága c. alatt (1958/2-3).

 

Önálló kötete

Erdészeti zsebkönyv I-II. (társsz. Buk. 1958., 1959.); Életem és a székelyföldi faipar. Visszaemlékezések, 1930–2001. (Csíksz., 2010);

 

Gyűjteményes kötetekben

A Magyar Autonóm Tartomány erdőgazdasága. Korunk 1958/2-3.

 

Irodalom

Kálmán László: Hasznos erdészeti szakkönyv. Korunk 1959/3.